Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat (#190?)

ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat (#190?)

 Frissítve: 2022 július 23.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 7. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás, adatrögzítés, aktív cella mozgatása, diagram készítése és formázása, exportálás PDF formátumban, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, munkalap készítés, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, sorba rendezés, táblázat formázása, tartományok kijelölése, weblap közzététel.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, HA, MAX, MIN, SZUM.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat.
1. ábra: A kész táblázat.
ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram.
2. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram.
ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: A segédtáblázat a weblap készítéséhez.
3. ábra: A segédtáblázat a weblap készítéséhez.
ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: Az elkészült weblap a Microsoft Edge böngésző ablakában.
4. ábra: Az elkészült weblap a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat, 1. megoldás, 5. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
5. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 7. vizsgafeladat, 1. megoldás, 6. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
6. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (80 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-7.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a táblázattal: az M4-7 munkalap dézsás egzotikus növények importált mennyiségeit tartalmazza a 2007-2013 években. A táblázat az A1:H19 tartományt foglalja el. Az első sor az évszámokat tartalmazza Általános, numerikus formátumban. Az A oszlopban a növények nevei sorakoznak, az oszlopnak nincs neve. Az importált mennyiségek numerikus adatok, és a B2:H19 tartományt töltik ki.
  2. A feladatsor ugyan nem írja elő, mégis pótoljuk a növények oszlopazonosítóját! Gépeljük be az A1 cellába a következő címkét: Név
  3. Az első feladatunk a listát a 2008 év (C) oszlop szerint sorba rendezni. Mivel a feladat nem írja elő, hogy emelkedőbe vagy csökkenőbe kell rendeznünk a sorokat, így mi úgy döntöttünk, hogy emelkedő sorrendbe fogunk rendezni!

Álljunk meg egy szóra!
Tipikus feladat feliratokat és/vagy számításokat tartalmazó táblázatok adatsorainak rendezése egy vagy több oszlop szerint. Sokan elfelejtik a rendezés előtt a megfelelő sorokat kijelölni, teljesen összekeverve a sorokat. Ha azonnal lenyomjuk a Ctrl+Z billentyűkombinációt, meg nem történtté tehetjük tévedésünket, és gyorsan elolvashatjuk a következő bekezdést, mit is kell ilyenkor tennünk.

Tipp: Ha egy táblázat sorait rendeznünk kell az egyik oszlop alapján, akkor csak a rendezni kívánt adatokat tartalmazó tartományt szabad kijelölnünk – ki kell hagynunk a képleteket, oszlopcímkéket és egyéb származtatott adatokat tartalmazó cellákat. Ezt szem előtt tartva, egy összefüggő tartományt fogunk kijelölni.
Ha egy oszlop szerint kell rendeznünk a sorokat, akkor a Tab billentyűvel léptessük a tartomány aktív celláját abba az oszlopba, amely szerint rendezni akarunk. Ezt követően már használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés (Alt+Ő, Ú) menü vagy az Adatok /Rendezés és szűrés csoport parancsait. Ha a helyi menüt részesítjük előnyben, akkor a Shift+F10 lenyomását követően a Rendezés almenü parancsaiból válogathatunk.
Ha több oszlop szerint kell rendeznünk, akkor már szükségünk lesz a Rendezés (Alt+Ő, Ú, E vagy Alt+G, R vagy Shift+F10, D, E) párbeszédablakra.

  1. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt az Ugrás párbeszédablak megjelenítéséhez, majd a Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a A2:H19 tartományt, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. A Tab segítségével léptessük a tartomány aktív celláját a C2 cellára!
  2. Adjuk ki a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés méret szerint (növekvő) (Alt+Ő, Ú, E) vagy az Adatok / Rendezés méret szerint (növekvő) (Alt+G, N) parancsot!
  3. A következő feladatunk az I oszlopban megjeleníteni a növények 2007 (B oszlop) – 2010 (E oszlop) közötti négy évben importált mennyiségeinek átlagát. Erre az ÁTLAG függvényt fogjuk felhasználni. Az I2 cellába tehát a következő képlet kerül majd: =ÁTLAG(B2:E2)
  4. Előtte azonban gépeljük be az I1 cellába az oszlop nevét: Átlag 2007-2010
  5. Jelöljük ki az I2:I19 tartományt!
  6. Gépeljük be a tartomány aktív cellájába (I2) az =ÁTLAG(B2:E2) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűparancsot! Az Excel a képletet a tartomány minden cellájába átmásolja a megfelelő tartományhivatkozással, köszönhetően a képletben alkalmazott relatív hivatkozásnak.

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A 20. sorban a B:H oszlopok összegeit kell képeznünk: gépeljük be az A20 cellába a következő címkét: Összesen
  2. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt az Ugrás párbeszédablak megjelenítéséhez, majd a Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a B20:H20 tartományt, végül üssük le az Enter billentyűt!
  3. A tartomány aktív cellájába, vagyis a B20 cellába gépeljük be az összegző képletet: =SZUM(B2:B19), majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  4. A 21. sorban a B:H oszlopok legkisebb értékeit kell kikeresnünk: gépeljük be az A21 cellába a következő címkét: Legkisebb
  5. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt az Ugrás párbeszédablak megjelenítéséhez!
  6. A Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a B21:H21 tartományt, majd üssük le az Enter billentyűt!
  7. A tartomány aktív cellájába, vagyis a B21 cellába gépeljük be a képletet: =MIN(B2:B19), majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  8. Be kell szúrnunk egy új oszlopot a 2006-os adatok számára a 2007 (B) oszlop elé: helyezzük az aktív cellát a B1 cellára!
  9. Nyomjuk le a Ctrl+Szóköz, majd a Ctrl+NumPad+ billentyűparancsot!

Álljunk meg egy szóra!
Ha képernyőolvasó szoftverrel dolgozunk (például Jaws, ZoomText), a numerikus billentyűzet valószínűleg kurzormozgató üzemmódban, vagyis a NumLock kikapcsolt állapotban van. Ha a numerikus billentyűzethez köthető billentyűkombinációkkal akarunk dolgozni, akkor a NumLock kapcsolónak bekapcsolt állapotban kell lennie.
Ha nincs numerikus billentyűzetünk, mert például TKL laptoppal dolgozunk, akkor használjuk a helyi menü Beszúrás (Shift+F10, S, Enter) parancsát.

Tipp: Az aktív cella sorának kijelölésére a Shift+Szóköz, oszlopának kijelölésére a Ctrl+Szóköz használható. Ha több sort/oszlopot akarunk kijelölni, akkor a szokásos Shift+nyílbillentyűk kijelölés kiterjesztéssel élhetünk.

  1. A B1 cellába gépeljük be a következő címkét: 2006
  2. A 2006 oszlopot fel kell töltenünk olyan import adatokkal, amelyeknek a 2007 évi adatoknál ötezerrel kevesebbnek kell lenniük. A képlet egyszerű, a B2 cellába például a következő kerül: =C2-5000
  3. Jelöljük ki a B2:B19 tartományt!
  4. A tartomány aktív cellájába gépeljük be az =C2-5000 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  5. Bár a feladatsor nem kéri, pótoljuk a B oszlop alatti SZUM és ÁTLAG képleteket: jelöljük ki a C20:C21 tartományt, másoljuk Vágólapra a Ctrl+C billentyűparanccsal, majd helyezzük az aktív cellát a B20 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!
  6. A Világoskék kitöltőszín és a dőlt betűstílus beállításához jelöljük ki a B2:I19 tartományt!
  7. A dőlt betűstílus beállításához üssük le a Ctrl+I billentyűkombinációt!

Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.

  1. Állítsuk be a Világoskék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a hetedik a Világoskék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  2. A számok ezres tagolásához jelöljük ki a B2:J21 tartományt!
  3. Az ezres csoport beállításához válasszuk a Kezdőlap / Ezres csoport (Alt+Ő, RE) ikonját!
  4. A tizedeshelyek számát a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) ikon kétszeri használatával tudjuk lenullázni.
  5. Az első sor formázásához jelöljük ki az A1:J1 tartományt!
  6. Adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot!
  7. A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablak szerkesztőmezőjében található értéket (15) cseréljük le annak kétszeresére, vagyis 30-ra, majd üssünk Enter-t!
  8. Adjuk ki a Kezdőlap / Középre függőlegesen igazítás (Alt+Ő, KK) parancsot! Az eddigi munkánkat mutatja az 1. ábra.

Álljunk meg egy szóra!
Következő feladatunk csoportosított oszlopdiagram készítése a 2007-2011 évekből. A diagramon az évszámokat is fel kell tüntetnünk az adatsorok oszlopai alatt a kategóriatengelyen (X-tengely). Azonban egy diagram készítése előtt mindig meg kell győződnünk arról, hogy a kategóriatengelyen megjeleníteni kívánt értékek adattípusa igazodik-e a kiválasztott diagramhoz. Ugyanis a mi esetünkben ezek évszámok, numerikus adatok, amit az is bizonyít, hogy a cellákban jobbra zártak. Ez pedig megzavarhatja az Excelt, ha kategóriatengelyen megjelenő adatnak jelöljük ki ezeket a cellákat, ami hibás adatmegjelenítést eredményez, az évszámok helyett sorszámok jelennek meg – tapasztalataink szerint Excel verziótól függ ez a jelenség (talán szoftverhiba).
A megoldás a számok szöveggé alakítása. Azonban az évszámokat hiába alakítjuk át a Szöveg formátumkóddal, ez nem elég: az évszámokat ki kell egészítenünk egy karakterrel, amire mi a pontot javasoljuk.

  1. Helyezzük az aktív cellát a B1-re, majd javítsuk át a 2006 évet 2006.-ra (F2, ., Tab)!
  2. Ismételjük meg az előző lépést a C1:I1 tartományban, pontot illesztve minden évszám mögé!
  3. Egy csoportosított oszlopdiagramot kell készítenünk a munkalapra a 2007-2011 évekből (C:G oszlopok) két növény, a Vadcitrom (16. sor) és a Japán sztóraxfa (15. sor) adataiból. Mivel a B oszlopot ki kell hagynunk, a kategóriatengely feliratait az A1;C1:G1 tartományok adják, a két növény adatait pedig az A15:A16 és a C15:G16 tartományokban találjuk. A kijelölendő tartományok tehát a következők: A1;C1:G1;A15:A16;C15:G16.
  4. Az F5 segítségével jelöljük ki az A1;C1:G1;A15:A16;C15:G16 tartományokat!

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – ebben a feladatban a 2:14 sorokat és a B oszlopot.
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve az A1;C1:G1;A15:A16;C15:G16 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, láthatjuk, hogy a kijelölt részek valóban egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd a megjelenő palettán keressük meg a Csoportosított oszlop típust és válasszuk ki! Az Excel beszúrja a diagramot a munkalap látható területének közepére és kijelöli azt.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró lehet. Helyezzük át például az A25 cellába: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az A25 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. Válasszuk ki a Tervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett parancsot (Alt+JV, D, C, A)! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be az Importált mennyiségek (db) címet, majd üssük le az Enter billentyűt!
  3. A Diagramterület kitöltőszínének beállításához először jelöljük ki azt: keressük meg a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) kombinált listamezőt, gördítsük le, álljunk rá a Diagramterület elemre, végül válasszuk ki az Enter billentyűvel!
  4. A kitöltőszín módosításához válasszuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) palettát, és válasszunk ki egy színt – mi a Világosszürke, 2. háttér színt választottuk a feketétől jobbra, de bármilyen más színt is választhatunk – válasszunk olyan halvány, pasztell színt, ami elég világos ahhoz, hogy a fekete színű diagramelemek láthatók maradnak.
  5. A Japán sztóraxfa oszlopok színe legyen Piros: keressük meg a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) kombinált listamezőt, gördítsük le, álljunk rá az Adatsor „Japán sztóraxfa” elemre, végül válasszuk ki az Enter billentyűvel!
  6. A kitöltőszín módosításához válasszuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) palettát, és keressük meg a második, Piros színt az Alapszínek közül.
  7. A Vadcitrom oszlopok színe legyen Narancs: keressük meg a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) kombinált listamezőt, gördítsük le, álljunk rá az Adatsor „Vadcitrom” elemre, végül válasszuk ki az Enter billentyűvel!
  8. A kitöltőszín módosításához válasszuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) palettát, és keressük meg a harmadik, Narancs színt az Alapszínek közül. Az elkészült diagramot mutatja a 2. ábra.

Álljunk meg egy szóra!
A következő feladat, hogy weblapként (HTML fájlformátum, *.htm vagy *.html fájlkiterjesztés) készítsünk mentést a táblázat két tartományáról. Az Excel a weblap formátumban mentést közzétételnek hívja. Ehhez kapunk egy Közzététel weblapként párbeszédpanelt, amelyben – többek között – előírhatjuk, hogy a munkafüzet mely részéből akarunk weblapot készíteni: ez lehet a teljes munkafüzet, egy kiválasztott munkalap, vagy kijelölt tartomány. Sőt, amíg dolgozunk a munkafüzettel, megjegyzi és választásra kínálja fel a korábban mentett weblapokat is.
Fontos feltétel, hogy cellatartomány közzététele esetén annak folytonosnak kell lennie, tehát nem tartalmazhat rejtett cellákat, sorokat, oszlopokat, nem adhatunk meg több tartományt. Ennek következtében előfordulhat, hogy közzététel előtt egy új munkalapra, vagy a munkalap egy másik részére kell kigyűjtenünk a nem szomszédos tartományokat, egy összefüggő tartományt alkotva belőlük.
A mostani feladat ezt várja el tőlünk.

  1. A növények nevét és a 2007 évet tartalmazó A1:A19;C1:C19 tartományokat kell weboldalként mentenünk a megadott néven az előírt mappába. Mi a munkafüzet mappájában a munkafüzet nevével fogjuk létrehozni a weboldalt a Mentés másként funkció segítségével. Előtte azonban a szükséges tartományról másolatot kell készítenünk egy új munkalapra: jelöljük ki az F5 funkcióbillentyű segítségével az A1:A19;C1:C19 tartományokat!
  2. A Ctrl+C billentyűkombinációval készítsünk róluk másolatot a Vágólapra!
  3. Készítsünk egy új munkalapot a Shift+F11 billentyűparanccsal! Az új munkalap balra, az M4-7 munkalap előtt jön létre, és az Excel át is vált rá.
  4. Illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval az új munkalap A1 cellájába! Így a nem szomszédos tartományokból egy összefüggő tartományt készítettünk.
  5. Közzététel előtt igazítanunk kell az oszlopszélességeken, így adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Automatikus oszlopszélesség (Alt+Ő, FF, U) parancsot – ezt követően a tartományt hagyjuk kijelölt állapotban! A kész segédtáblázatot a 3. ábra mutatja.
  6. Üssük le az F12 funkcióbillentyűt! A képernyőn megjelenik a Mentés másként párbeszédablak. A fókusz a Fájlnév kombinált szerkesztőmezőn áll, amelyben a munkafüzet nevét látjuk – ezt el is fogadhatjuk.
  7. Lépjünk tovább a Tab segítségével a Fájl típusa kombinált listamezőre!
  8. Jelöljük ki a Weblap (*.htm;*.html) elemet, például a W billentyű leütésével!
  9. Lépjünk tovább a Tab billentyűvel a Mentés választógombig, amelynél a Teljes munkafüzet tétel van kijelölve. Nekünk A kijelölt: $A$1:$B$19 nevűre van szükségünk, amellyel a kijelölt tartomány mentését tudjuk előírni: válasszuk ki azt a Le nyílbillentyűvel!
  10. Megadtunk minden szükséges adatot, üssük le az Enter billentyűt!
  11. A képernyőn megjelenik a Közzététel weblapként párbeszédablak. A fókusz a Választás kombinált listamezőn van, amelyben a Cellatartomány elem a kijelölt. Az alatta elhelyezkedő kombinált szerkesztőmezőben pedig a tartomány címét találjuk: =Munka1!$A$1:$B$19.
  12. Ha a közzétételt követően azonnal meg akarjuk jeleníteni a weboldalt egy böngészőben, akkor keressük meg A weblap megnyitása a böngészővel (Alt+W) jelölőnégyzetet, és kapcsoljuk be. Mi is ezt tesszük, hogy lássuk, bemutathassuk az eredményt.
  13. Üssük le az Enter billentyűt vagy válasszuk ki a Közzététel (Alt+K) gombot! A címsávban (Ctrl+L) megtaláljuk a HTM fájl teljes elérési útvonalát (4. ábra).

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Zárjuk be a böngészőt, és térjünk vissza a munkafüzet M4-7 munkalapjához!
  2. A következő feladat szerint a K oszlopban minden növény mellett meg kell jelenítenünk a 2007-2011 évek (C:G oszlopok) legnagyobb értékét, de csak akkor, ha ennél az értéknél a 2012-es év darabszáma kisebb. Minden más esetben a cella maradjon üres. Bontsuk részekre a problémát, és gondoljuk ki a megoldást a K2 cellára: a 2007-2011 évek legnagyobb értékét a MAX(C2:G2) függvény számolja ki. Meg kell vizsgálnunk, hogy a 2012-es év (H2) értéke kisebb-e: H2<MAX(C2:G2). A feltételvizsgálat eredményétől függően vagy a MAX függvény eredményét, vagy a semmit kell megjelenítenünk a K2 cellában. Erre a HA függvényt használjuk, így a képletünk a következő lesz:
    =HA(H2<MAX(C2:G2);MAX(C2:G2);””)

Tipp: Ha egy feladat a semmi megjelenítését írja elő, akkor mindig egy üres karakterláncot kell megadnunk két idézőjellel: „” (Shift+2, Shift+2).

  1. A K1 cellába címkének gépeljük be a feltételt a következő formában: 2012<MAX(2007-2011)
  2. Jelöljük ki az K2:K19 tartományt!
  3. A tartomány aktív cellája a K2, amibe gépeljük be a következő képletet: =HA(H2<MAX(C2:G2);MAX(C2:G2);””), majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt! Az utolsó négy sorban lesz eredményünk (1. ábra).
  4. Jelöljük ki az A1:E21 tartományt!
  5. A tartományt nyomtatási területként a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal tudjuk kijelölni.
  6. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  7. Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő Tájolást (Alt+F), a Nagyítás részben a Legyen választógombot (Alt+N)!
  8. A Ctrl+Tab segítségével lépjünk át a Munkalap fülre!
  9. Keressük meg a Sor- és oszlopfejlécekkel (Alt+E) jelölőnégyzetet, és kapcsoljuk be a Szóköz billentyű segítségével!
  10. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!
  3. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (5. ábra).
  4. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet kettő munkalappal, egy HTML weblapot, valamint egy PDF dokumentumot (6. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 április 4.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat