ECDL Táblázatkezelés 24. vizsgafeladat (#229?)

 Frissítve: 2022 július 30.

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 24. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 24. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat és a 3D kördiagram.
1. ábra: A kész táblázat és a 3D kördiagram.
ECDL Táblázatkezelés 24. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
2. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 24. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.
3. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (58 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-24.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-24 munkalap A1:C22 tartománya Közép-Amerika országainak területét (km²) és lakosainak számát mutatja. Az Ország (A) oszlopban az országok neveit, a Terület (B) oszlopban a területeket km²-ben, a Lakosság (C) oszlopban pedig a lakosságszámot találjuk. Az oszlopcímkék az A1:C1 tartományban, az adatok a 2:22 sorokban helyezkednek el. A táblázat cellái formázatlanok.
  2. A D oszlopban a népsűrűséget kell feltüntetnünk képlet segítségével. A népsűrűség a lakosok számát jelenti négyzetkilométerenként (fő/km²), amiből kiderül, hogy a lakosságszámot osztanunk kell a területtel: C/B. A D2 cellába tehát a következő képlet kerül: =C2/B2. Helyezzük az aktív cellát a D1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Népsűrűség
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a D2:D22 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. A D2 cellába gépeljük be az =C2/B2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A 23. sorban a B:C oszlopok összegeit kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az A23 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Összesen
  2. Jelöljük ki a B23:C23 cellákat!
  3. Adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Szum (Alt+Ő, D, Enter) parancsot! A két cellában megjelennek a SZUM függvényt alkalmazó képletek.
  4. A 24. sorban a B:C oszlopok átlagait kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az A24 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Átlag
  5. Jelöljük ki a B24:C24 cellákat!
  6. Gépeljük be a B24 cellába az =ÁTLAG(B2:B22) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  7. Az E oszlopban a megadott százalékkal nagyobb lakosságszámot kell képlettel kiszámolnunk. Feltétel, hogy a cellákba másolással sokszorosítsuk a képletet. Egy érték adott százalékkal való megnövelésére két számítási módszert mutatunk: az első esetben az értékhez hozzáadjuk az érték megadott százalékú részét, a második esetben az értéket megszorozzuk az eggyel megnövelt százalékkal. Mindkét módszer hasonlít a nettó ÁFA bruttó számításra annyiban, hogy a lakosságszám a nettó, az E1 értéke pedig az ÁFA. Az E1 cella tartalmára abszolút módon kell hivatkoznunk, mivel a képlet másolásakor meg akarjuk akadályozni a cellahivatkozás módosulását. Az E2 cellába tehát a következő két képlet egyikét gépeljük majd be: =C2+C2*$E$1 vagy =C2*(1+$E$1)
  8. Gépeljük be az E1 cellába a 15% értéket!
  9. Gépeljük be az E2 cellába a fenti képlet egyikét!

Tipp: Az E1 hivatkozás begépelése után rögtön üssük le az F4 funkcióbillentyűt! Ennek hatására az E1-ből $E$1 lesz. Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: E1 → $E$1 → E$1 → $E1 → E1.

Tipp: A pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis az E$1 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.

Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!

  1. Helyezzük vissza az aktív cellát az E2-re, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  2. Jelöljük ki az E3:E22 tartományt!
  3. Illesszük be a képleteket a Ctrl+V billentyűkombinációval!
  4. A táblázat sorait a Terület (B) szerint emelkedő sorba kell rendeznünk. Először jelöljük ki az A2:C22 tartományt!
  5. Mivel az aktív cella a tartományban az A2 cellán áll, üssük le a Tab billentyűt, hogy átkerüljön a B2 cellára. Ezzel kijelöltük a rendezés alapjául szolgáló oszlopot.
  6. Adjuk ki az Adatok / Rendezés méret szerint (növekvő) (Alt+G, N) parancsot! A rendezéshez használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés méret szerint (növekvő) (Alt+Ő, Ú, E) vagy a helyi menü Rendezés / Rendezés méret szerint (növekvő) (Shift+F10, D, Enter) parancsokat is.

Álljunk meg egy szóra!
Tipikus feladat feliratokat és/vagy számításokat tartalmazó táblázatok adatsorainak rendezése egy vagy több oszlop szerint. Sokan elfelejtik a rendezés előtt a megfelelő sorokat kijelölni, teljesen összekeverve a sorokat. Ha azonnal lenyomjuk a Ctrl+Z billentyűkombinációt, meg nem történtté tehetjük tévedésünket, és gyorsan elolvashatjuk a következő bekezdést, mit is kell ilyenkor tennünk.

Tipp: Ha egy táblázat sorait rendeznünk kell az egyik oszlop alapján, akkor csak a rendezni kívánt adatokat tartalmazó tartományt szabad kijelölnünk – ki kell hagynunk a képleteket, oszlopcímkéket és egyéb származtatott adatokat tartalmazó cellákat. Ezt szem előtt tartva, egy összefüggő tartományt fogunk kijelölni.
Ha egy oszlop szerint kell rendeznünk a sorokat, akkor a Tab billentyűvel léptessük a tartomány aktív celláját abba az oszlopba, amely szerint rendezni akarunk. Ezt követően már használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés (Alt+Ő, Ú) menü vagy az Adatok /Rendezés és szűrés csoport parancsait. Ha a helyi menüt részesítjük előnyben, akkor a Shift+F10 lenyomását követően a Rendezés almenü parancsaiból válogathatunk.
Ha több oszlop szerint kell rendeznünk, akkor már szükségünk lesz a Rendezés párbeszédablakra (Alt+Ő, Ú, E vagy Alt+G, R vagy Shift+F10, D, E).

  1. A B oszlop értékeit Ezres csoport Számformátummal kell ellátnunk, nulla tizedesjeggyel. Jelöljük ki a B2:B24 tartományt!
  2. Üssük le a Ctrl+Shift+1 billentyűkombinációt az Ezres csoport Számformátum beállításához!

Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.

  1. Mivel az értékek két tizedesjeggyel rendelkeznek, a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kétszeri kiadásával csökkentsük a számukat nullára!
  2. A B2:C22 tartomány celláinak kitöltőszínéül a Sötétkék, betűszínéül a Fehér, 1. háttér színt kell választanunk. Jelöljük ki az B2:C22 tartományt!
  3. Állítsuk be a Sötétkék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a kilencedik a Sötétkék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  4. Állítsuk be a Fehér, 1. háttér betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében az első a Fehér, 1. háttér szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  5. Az országok neveit dől stílussal és jobbra igazítva kell megjelenítenünk. Jelöljük ki az A2:A22 tartományt!
  6. A dőlt stílus beállításához üssük le a Ctrl+I billentyűkombinációt!

Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.

  1. A jobbra igazításhoz adjuk ki a Kezdőlap / Jobbra igazítás (Alt+Ő, OO) parancsot!
  2. Az F1 cellában arra vagyunk kíváncsiak, mennyi az 1000 km² alatti területű országok lakosainak száma. Egyrészt ki kell keresnünk a feltételnek megfelelő cellákat a Terület (B) oszlopban, másrészt az ugyanahhoz a sorhoz tartozó Lakosságszám (C) oszlop celláinak tartalmát összegeznünk kell. Tehát van feltételes cellakeresés és összegzés. Erre a problémára a SZUMHA függvény a megoldás. Az első argumentum az a tartomány, amiben ki keresnünk a feltételnek megfelelő cellákat: B2:B22. A második argumentum a feltétel: „<1000”. A harmadik argumentum pedig az a tartomány, amelynek feltételnek megfelelő ugyanazon sor celláinak tartalmát összegeznünk kell: C2:C22. A kész képlet a következő: =SZUMHA(B2:B22;”<1000″;C2:C22)
  3. Helyezzük az aktív cellát az F1-re, majd gépeljük be az =SZUMHA(B2:B22;”<1000″;C2:C22) képletet! Eredményül 816300-at kell kapnunk.
  4. A H1 cellában képlettel kell megszámolnunk a 6 milliós lélekszámnál kevesebb lakost tartalmazó országokat. Feltételes darabszámlálásra van szükség, használjuk hát a DARABTELI függvényt: =DARABTELI(C2:C22;”<6E6″)
  5. Helyezzük az aktív cellát a H1 cellára, majd gépeljük be az =DARABTELI(C2:C22;”<6E6″) képletet! Az eredmény 17.
  6. A következő feladat egy 3D kördiagram készítését kéri a munkalapra a Mexikó és szabadon választott másik három ország neveivel és azok területeivel. Mivel Mexikó az utolsó ország a listában, adja magát a felette található három ország, vagyis az A19:B22 tartomány. Szükségünk van még az oszlopfeliratokat tartalmazó A1:B1 tartományra. Láthatjuk, hogy az adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva az előbb felsorolt tartományhivatkozásokat: A1:B1;A19:B22

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2:18 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve az A1:B1;A19:B22 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Kör- vagy perecdiagram beszúrása (Alt+E, KK) parancsot, majd keressük meg a 3D kör gombot, és üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Ha szükségesnek látjuk, helyezzük át azt a táblázat mellé, például az F3 cellától (mivel majd fekvő oldalra kell kinyomtatnunk a munkalap tartalmát, célszerű a táblázat mellé helyezni a diagramot): üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az F3 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Területi arány szöveget, majd üssük le az Enter billentyűt!
  3. Mivel a körcikkek mellett fel kell tüntetnünk az országok neveit, jelmagyarázatra nincs szükség. Kapcsoljuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Nincs (Alt+JC, D, J, N) parancs kiadásával!
  4. A körcikkek melletti adatpont feliratra nincs kész menüparancs, így szükségünk lesz az Adatfeliratok formázása panelra. Megjelenítéséhez adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / További adatfelirat-beállítások (Alt+JC, D, A, T) parancsot! A munkaterület jobb szélén megjelenik az Adatfeliratok formázása panel.

Álljunk meg egy szóra!
Az Excel már régen alkalmazza a beállításpaneleket, amelyek a munkaterület (munkalap, diagramlap) jobb szélén foglalnak el egy terjedelmes szélességű területet. Alkalmasint több panelt is nyithatunk, nyitnak egyes parancsok, amelyek egymás mellett helyezkednek el, így a munkaterület egy kisebb felbontású képernyőn nagyon összeszűkülhet.
A panelek, valamint az Excel alkalmazásablakának részei között (menüszalag, aktív cella vagy diagramlap, lapfül, panelek stb.) az F6 és a Shift+F6 segítségével lépkedhetünk. A panelból a munkalapra vagy a diagramlapra történő visszalépéshez használjuk az Esc billentyűt!
A panelben való mozgásra a Tab és Shift+Tab billentyűket használhatjuk.
A panelek billentyűzettel történő kezeléséről külön cikkben olvashatunk.

  1. A fókusz a panel Felirat beállításai gombjára kerül, de ha mégsem, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Felirat beállításai gombot ki nem választjuk!
  2. A Tab billentyűvel addig lépkedjünk, amíg találunk egy második, majd egy harmadik Felirat beállításai gombot!
  3. Ha tovább lépkedünk, akkor találunk egy Kategória neve jelölőnégyzetet, amit a Szóköz billentyűvel jelöljünk be. Ezzel megjelenítettük az országok neveit a körcikkek mellett.
  4. A következő, Érték jelölőnégyzetet pedig kapcsoljuk ki, így csak az országok nevei lesznek láthatók a körcikkek mellett.
  5. Ha úgy gondoljuk, a Tab billentyűvel tovább lépkedve keressük meg a Felirat helye választógomb csoportot, és válasszuk ki közülük az Értéknél, kívül választógombot.
  6. A Mexikóhoz tartozó körcikket Sárga kitöltőszínnel kellene ellátnunk.  Az általunk használt Excel verzió azonban az adatpontok formázását billentyűzettel nem teszi lehetővé, mert nem kínálja fel és közvetlenül begépelve sem fogadja el az adatpontok neveit a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) kombinált szerkesztőmezőben. Ha az Ön Excel kiadásában ki tudja jelölni az Adatsor „Terület” Pont „Mexikó” adatpontot, akkor tegye meg, majd rendelje a körcikkhez a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancs palettájának segítségével az Alapszínek részben található negyedik, Sárga színt.
  7. Az F5 funkcióbillentyű segítségével helyezzük az aktív cellát az A1 cellára, megszüntetve egyben a diagram kijelölt állapotát. A kész táblázat és diagram látható az 1. ábrán.
  8. Utolsó feladatunk a munkalap tartalmának kinyomtatása fekvő tájolású oldalra.
  9. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  10. Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő Tájolást (Alt+F), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
  11. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  3. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (2. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet és egy PDF dokumentumot (3. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 1.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat