ECDL Táblázatkezelés 40. vizsgafeladat (#246?)

 Frissítve: 2022 augusztus 1.

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 40. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 40. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat.
1. ábra: A kész táblázat.
ECDL Táblázatkezelés 40. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram a Diagram1 diagramlapon.
2. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram a Diagram1 diagramlapon.
ECDL Táblázatkezelés 40. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: Az A1:C20 tartomány exportja a Jegyzettömb ablakában.
3. ábra: Az A1:C20 tartomány exportja a Jegyzettömb ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 40. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
4. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 40. vizsgafeladat, 1. megoldás, 5. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
5. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (59 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-40.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-40 munkalap A1:C20 tartománya egy képzeletbeli gitárkereskedés hangszereit és nettó áraikat tartalmazza. A Kategória (A) oszlopban a hangszerek neveit, a Cikknév (B) oszlopban a hangszerek termékkódját, a Nettó ár (C) oszlopban az árakat találjuk. Az oszlopcímkék az A1:C1 tartományban, az adatok az A2:C20 tartományban helyezkednek el. A táblázat alatt, a B24:C25 tartományban találunk még egy 2×2 db cellából álló táblázatot egy, a feladatsor által előírt számítás elvégzéséhez.
  2. Első feladatunk, hogy a D oszlopban számoljuk ki a bruttó árakat, a K1 cellába írt ÁFA kulcsot felhasználva. A D oszlop celláiba a képleteket másolással kell elhelyeznünk. Helyezzük az aktív cellát a D1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Bruttó ár

Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!

  1. A K1 cellába gépeljük be a 25% ÁFA kulcsot!
  2. A D2 cellába gépeljük be az =C2*(1+$K$1) képletet! Az abszolút hivatkozást azért használjuk, mert a képlet másolása során meg akarjuk akadályozni, hogy a K1-re mutató hivatkozás is módosuljon.

Tipp: Ha egy hivatkozás begépelése után rögtön leütjük az F4 funkcióbillentyűt, akkor a relatív hivatkozást az Excel átalakítja abszolút hivatkozássá, $ jelet helyezve mind az oszlop betűjele, mind a sor száma elé.
A fenti képletet tehát gyorsabban begépelhetjük, ha az átalakítani kívánt hivatkozások begépelése után rögtön leütjük az F4 funkcióbillentyűt.
Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: relatív → abszolút → vegyes (A$1) → vegyes ($A1) → relatív.

  1. Helyezzük vissza az aktív cellát a D2 cellára, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  2. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a D2:D20 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. Illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval! A cellákban megjelennek a bruttó értékek.
  2. Az E2:E20 tartományban a fizetendő ÁFA összegét kell megjelenítenünk. Mivel mind a bruttó (D oszlop), mind a nettó (C oszlop) ismert, így a megoldás a két érték különbsége. Az E2 cellába tehát a következő képlet kerül: =D2-C2
  3. Az E1 cellába gépeljük be a következő címkét: ÁFA összege
  4. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az E2:E20 tartományt!
  5. Az E2 cellába gépeljük be az =D2-C2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A következő feladatban a szólógitárok nettó árainak átlagát kell az F20 cellában kiszámolnunk, vagyis az A oszlopban található cellák közül ki kell válogatnunk a szólógitár szót tartalmazókat, és a hozzájuk tartozó nettó árakat átlagolnunk kell. Egy olyan függvényre van szükségünk, amely egy tartományban (A2:A20) képes kiválogatni egy feltételnek megfelelő („szólógitár”) cellákat, és átlagolni képes egy másik tartomány (C2:C20) ugyanazon számú celláinak tartalmát. Erre az ÁTLAGHA függvény alkalmas, amelynek első argumentuma a kereséshez felhasznált tartomány, második argumentuma maga a feltétel, harmadik argumentuma az átlagolni kívánt cellákat tartalmazó tartomány (C2:C20). Állítsuk össze a képletet: =ÁTLAGHA(A2:A20;”szólógitár”;C2:C20). A képletben a gépelési hibát elkerülendő, célszerű lecserélni a feltételt az egyik, szólógitár szót tartalmazó cella címére: =ÁTLAGHA(A2:A20;A17;C2:C20)
  2. Helyezzük az aktív cellát az F20-ra, majd gépeljük be a fenti képletet!
  3. Az F21 cellában a szólógitárok nettó árainak összegét kell kiszámolnunk. Az előző feladat ismeretében ez már könnyű falat, mert a képletben az ÁTLAGHA függvényt a SZUMHA függvényre kell cserélnünk: =SZUMHA(A2:A20;A17;C2:C20)
  4. Helyezzük az aktív cellát az F21-re, majd gépeljük be a fenti képletet! Az eredmény 139800.
  5. A következő feladat a nettó árak (C2:C20) formátumát kéri Pénznem típusúra módosítani, nulla tizedeshellyel. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a C2:C20 tartományt, majd üssük le a Ctrl+Shift+4 billentyűkombinációt!

Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.

  1. A tizedeshelyek számát a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kétszeri kiadásával nullázzuk le!
  2. Állítsuk be a 12 pontos betűméretet és a félkövér stílust az A12:C16 tartományban! Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az A12:C16 tartományt!
  3. Mivel az aktuális betűméret 10pt, a 12pt beállításához elegendő kétszer kiadnunk a Kezdőlap / Betűméret növelése (Alt+Ő, É) parancsot!
  4. A félkövér betűstílus beállításához üssük le a Ctrl+B billentyűkombinációt!

Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.

  1. Egy-egy szegéllyel el kell választanunk egymástól a táblázat első három oszlopát. Ehhez a B1:B20 tartomány bal és jobb szélén fogunk beállítani egy-egy Közepes szegélyt. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B1:B20 tartományt!
  2. Jelenítsük meg a Cellák formázása párbeszédablakot a Ctrl+1 billentyűkombinációval!
  3. Lépjünk a Ctrl+Tab billentyűkombinációval a Szegély fülre!
  4. Lépjünk a Tab billentyűvel a Stílus (Alt+S) listára, és a le-fel nyílbillentyűkkel válasszuk ki például a Közepes választógombot, majd a Szóköz billentyűvel jelöljük ki!
  5. A Szegély részben található jelölőnégyzetekkel ki kell választanunk, hol akarunk vonalakat húzni. Nekünk a Balra és a Jobbra jelölőnégyzeteket kell bejelölnünk. Keressük meg ezeket a jelölőnégyzeteket a Tab billentyűvel, majd a Szóköz billentyűvel egyenként jelöljük be azokat, vagy sorban egymás után üssük le az Alt+A és az Alt+J billentyűkombinációkat!
  6. A beállítások érvényre juttatásához és a Cellák formázása párbeszédablakból való kilépéshez üssük le az Enter billentyűt!
  7. Állítsuk be a Narancs kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a harmadik a Narancs szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  8. Az A1 cellába a Gitár kategóriák kifejezést kell két sorba tördelve megjelenítenünk. Helyezzük az aktív cellát az A1-re, gépeljük be a Gitár szót, üssük le az Alt+Enter billentyűkombinációt, majd gépeljük be a kategóriák szót, végül üssük le az Enter billentyűt! Ahhoz, hogy a kétsorossá tett felirat látható is legyen, meg kell növelnünk a sor magasságát: lépjünk vissza az A1 cellára, majd adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Automatikus sormagasság (Alt+Ő, FF, S) parancsot!

Tipp: Az Alt+Enter billentyűkombinációval több sorba tördelt szöveget gépelhetünk a cellába. A tördelésen nem változtat a cellák szélességének változása. A sormagasságot viszont többnyire meg kell növelnünk, ha a teljes szöveget látni akarjuk.
Ezt a billentyűkombinációt akkor érdemes használnunk, ha a tördelést magunk akarjuk szabályozni. Ha az Excelre akarjuk bízni a tördelést, akkor a Cellák formázása párbeszédablak Igazítás lapfülén található Sortöréssel több sorba (Alt+S) jelölőnégyzetet kell bekapcsolnunk. Ezt a jelölőnégyzetet az Excel akkor is bekapcsolja, ha az Alt+Enter billentyűkombinációval magunk tördeljük be a cella tartalmát.

  1. Ebben a feladatban lesz szükségünk a B24:C25 tartományban található segédtáblázatra. A C25-ös cellában képlettel kell megjelenítenünk a B25 cellában elhelyezett gitár nettó árát. A B25 cellában egy, a B oszlopban található gitártípus megnevezését találjuk. A megoldás során a B2:B20 tartományban kikeressük a B25 cellának megfelelő cellát, majd megjelenítjük a hozzá tartozó sorban, és a C oszlopban található nettó árat. Amikor egy tartomány első oszlopában kikeresett értékhez a tartomány megadott oszlopának ugyanazon sorában található értéket kell visszaadnunk, akkor az FKERES függvényre van szükség. Állítsuk össze a képletet: az első argumentum a keresett érték, vagyis a B25, a második argumentum a teljes tartomány (B2:C20), a harmadik argumentum az oszlop sorszáma a tartományon belül, amelyből vissza kell adni a kívánt értéket (2), a negyedik egy logikai érték, amelyet szöveg típusú keresésnél fontos megadni: IGAZ esetében pontos egyezést, HAMIS esetén közelítő egyezést várunk el a keresésnél. A teljes képlet, amit gépeljünk is be a C25 cellába, a következő: =FKERES(B25;B2:C20;2;HAMIS)
  2. Az eredmény a C8 cella tartalma. A kész táblázatot láthatjuk az 1. ábrán.
  3. Csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk egy új diagramlapon a basszusgitárok nettó árát a cikknevükkel ábrázolva. Az x tengelyen a cikkek nevét (B12:B16), az y tengelyen pedig a nettó árakat (C12:C16) kell megjelenítenünk. Természetesen szükségünk van az adatsorok megnevezésére, vagyis a B1:C1 cellák tartalmára is. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva a következő tartományhivatkozásokat: B1:C1;B12:C16

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2:11 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a B1:C1;B12:C16 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. Helyezzük át a diagramot egy diagramlapra a Diagramtervezés / Diagram áthelyezése (Alt+JC, I) parancsot kiadva! A képernyőn megjelenő Diagram áthelyezése párbeszédablakban keressük meg és válasszuk ki az Új munkalap (Alt+M) választógombot, majd üssük le az Enter billentyűt! Az Excel áthelyezi a diagramot és minket is a Diagram1 névvel ellátott diagramlapra, amely az M4-40 munkalap előtt, attól balra jön létre. A diagram kijelölt állapotban marad, így végrehajthatjuk a további feladatokat.
  2. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  3. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be az Árak Ft-ban kifejezést, majd üssük le az Enter billentyűt!
  4. Az általunk készített diagram nem tartalmaz jelmagyarázatot, így a feladat jelmagyarázatot tiltó előírásának eleget tettünk. A jelmagyarázat létéről úgy tudunk meggyőződni, hogy a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancs kiadásával ellenőrizzük, hogy a Diagramelemek kombinált szerkesztőmező tartalmaz-e Jelmagyarázat nevű elemet. Ha igen, akkor lépjünk ki az Esc billentyűvel a Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőből, és kapcsoljuk ki a jelmagyarázatot a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Nincs (Alt+JC, D, J, N) paranccsal!
  5. Az x tengely feliratául a Basszusgitárok szót kell megjelenítenünk. Adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Tengelycímek / Elsődleges vízszintes (Alt+JC, D, M, S) parancsot! Az x tengely alatt megjelenik a Tengelycím felirat.
  6. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Basszusgitárok szót, majd üssük le az Enter billentyűt!
  7. Az elkészült diagramot mutatja a 2. ábra. A Ctrl+PageDown billentyűkombinációval lépjünk vissza az M4-40 munkalapra!
  8. A következő feladat azt kéri, hogy mentsük szövegfájlba az A1:C20 tartományt. Ha nincs előírva, márpedig a feladatleírás szerint nincs, hogy ehhez kizárólag az Excelt használhatjuk, akkor elindíthatjuk a Jegyzettömb alkalmazást, és a Vágólap segítségével készíthetünk másolatot a tartományról a Jegyzettömb alkalmazásba. Ha a vizsgán csak az Excellel dolgozhatunk, akkor egy új munkalapra másolatot készítünk a tartományról, majd az F12 segítségével mentjük a munkalapot a megadott mappába a megadott néven, Fájl típusaként a Szöveg (MS-DOS) formátumot választva. A következő lépésekben az első módszer szerint járunk el.
  9. Jelöljük ki az A1:C20 tartományt, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  10. Indítsuk el a Jegyzettömb alkalmazást: üssük le a Start billentyűt, a keresőmezőbe gépeljük be a jegyzettömb szót, végül üssük le az Enter billentyűt!
  11. A képernyőn megjelenő Jegyzettömb ablakba illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval!
  12. Üssük le a Ctrl+S billentyűkombinációt a mentéshez!
  13. A képernyőn megjelenő Mentés másként párbeszédablak Fájlnév (Alt+L) kombinált szerkesztőmezőjében adjuk meg a kért nevet, esetleg válasszuk ki a megadott mappát, végül a Mentés (Alt+E) gombot! A szövegfájl tartalmát látjuk a 3. ábrán.
  14. Zárjuk be a Jegyzettömb alkalmazást az Alt+F4 billentyűkombinációval, és térjünk vissza a munkafüzethez!
  15. Utolsó feladatunk az A1:E20 tartomány fekvő tájolású oldalra nyomtatása. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki ezt a tartományt!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) parancsot!
  2. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  3. Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő Tájolást (Alt+F), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
  4. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
  5. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  6. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  7. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (4. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet egy-egy darab munka- és diagramlappal, egy TXT szövegfájlt és egy PDF dokumentumot (5. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 18.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat