ECDL Táblázatkezelés 42. vizsgafeladat (#248🦯)

 Frissítve: 2022 augusztus 1.

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 42. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 42. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat és a grafikon.
1. ábra: A kész táblázat és a grafikon.
ECDL Táblázatkezelés 42. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
2. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 42. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.
3. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (68 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-42.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-42 munkalap A1:H8 tartománya tévéadók egyheti nézettségét mutatja. Az A oszlopban találjuk a TV adók megnevezését és a B:H oszlopokban hétfőtől vasárnapig a nézettségi mutatókat százalék formátumban. A táblázat oszlopcímkéi az A1:H2 sorokat foglalják el, a felső sorban a hét napjainak neveivel, alatta szöveg formátumban október 4-től 10-ig dátumokkal. A százalék formátumú adatokat a B3:H8 tartományban találjuk.
  2. Első feladatunk a 8 sor, vagyis a B8:H8 tartomány feltöltése olyan képlettel, amely oszloponként 100%-ra egészíti ki a hat adó együttes nézettségi adatait. Mivel a cellákban valójában tizedes törtként helyezkednek el az értékek, ennek figyelembevételével kell a képletet elkészítenünk a B8 cella számára. A 100%-ra, vagyis az 1-re kiegészítés egyszerű: adjuk össze a meglévő értékeket, majd azt vonjuk ki egyből. A B8 cellába tehát a következő képlet kerül: =1-SZUM(B3:B7)
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a B8:H8 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. A B8 cellába gépeljük be az =1-SZUM(B3:B7) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. Az I3:I8 tartományban az adók heti nézettségének átlagát kell kiszámolnunk. Gépeljük be az I2 cellába a következő címkét: Átlag
  2. Jelöljük ki az I3:I8 tartományt!
  3. Az átlagszámító képletek létrehozásához adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Átlag (Alt+Ő, D, L) parancsot!
  4. A J oszlopban az adók HÉTKÖZNAPI legnagyobb nézettségét, vagyis csak a munkanapok legnagyobb értékét kell kikeresnünk. Gépeljük be a J2 cellába a következő címkét: Nézettség-MAX
  5. Jelöljük ki a J3:J8 tartományt!
  6. A J3 cellába gépeljük be az =MAX(B3:F3) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  7. A K oszlopban ki kell számolnunk, hány százalékpont volt az egyes adók nézettségének változása, vagyis a legnagyobb és a legkisebb nézettség különbsége a hét folyamán. A MAX és a MIN függvények segítségével ki kell keresnünk a legnagyobb és a legkisebb értéket, majd a kettő különbségét kell képeznünk. A K3 cellába a következő képlet kerül: =MAX(B3:H3)-MIN(B3:H3)
  8. Gépeljük be a K2 cellába a következő címkét: Változás mértéke
  9. Jelöljük ki a K3:K8 tartományt!
  10. A K3 cellába gépeljük be az =MAX(B3:H3)-MIN(B3:H3) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  11. A B3:H8 tartományban található értékek tizedesjegyeinek számát egy helyiértékkel meg kell növelnünk. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B3:H8 tartományt!
  12. Adjuk ki a Kezdőlap / Tizedeshelyek növelése (Alt+Ő, 0) parancsot! Ezzel minden érték helyiértékeinek számát kettőre növeltük.
  13. A tévéadók nevét szürke kitöltőszínnel és fehér betűszínnel kell ellátnunk. Jelöljük ki az A3:A8 tartományt!
  14. Állítsuk be a Fehér, 1. háttér betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében az első gomb a Fehér, 1. háttér szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  15. Állítsuk be a Szürke, 3. jelölőszín, 25%-al sötétebb kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében a hetedik oszlop ötödik gombja a Szürke, 3. jelölőszín, 25%-al sötétebb szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg – természetesen választhatunk más, a fehér betűszínhez jól illeszkedő sötétebb árnyalatú szürke kitöltőszínt is a palettáról. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  16. A nézet 110%-os nagyításának beállításához adjuk ki a Nézet / Nagyítás (Alt+A, ÉA) parancsot!
  17. A képernyőn megjelenő Nagyítás párbeszédablakban keressük meg a Legyen (Alt+L) szerkesztőmezőt, majd az itt található 100%-ot gépeljük át 110-re, végül üssük le az Enter billentyűt!
  18. Jelöljük ki a teljes táblázatot (A1:K8) a Ctrl+T billentyűkombinációval!
  19. Egy betűtípus kiválasztásához adjuk ki a Kezdőlap / Betűtípus (Alt+Ő, EE) parancsot, majd a Betűtípus kombinált szerkesztőmezőben válasszuk ki a például a Tahoma betűtípust, vagy gépeljük be a nevét, végül üssük le az Enter billentyűt!
  20. A következő feladatban az A3:A8 tartományban le kell cserélnünk a nagybetűs TV karaktereket kisbetűs tv-re. Ismét jelöljük ki az A3:A8 tartományt!
  21. Üssük le a Ctrl+H billentyűkombinációt a Keresés és csere párbeszédablak megjelenítéséhez (Kezdőlap / Keresés és kijelölés/ Csere (Alt+Ő, ÖE, C))!
  22. A Keresett szöveg szerkesztőmezőbe gépeljük be nagybetűkkel a TV karaktereket!
  23. A Tab billentyűvel lépjünk át a Csere erre szerkesztőmezőre, majd gépeljük be kisbetűkkel a tv karaktereket!
  24. Válasszuk ki az Összes cseréje (Alt+Z) gombot! A végrehajtott cserék számáról kapunk egy tájékoztatást, amit egy Enter leütéssel vehetünk tudomásul.
  25. Zárjuk be a Keresés és csere párbeszédablakot az Esc billentyű leütésével!
  26. Helyezzük az aktív cellát az A15 cellára, és gépeljük be, vagy másoljuk be innen a keresés és csere parancsát: Ctrl+H vagy Kezdőlap / Keresés és kijelölés/ Csere (Alt+Ő, ÖE, C)
  27. Egy munkalapra beillesztett vonaldiagramon kell ábrázolnunk a tv-Y és tv-Y2 adók heti nézettségének alakulását. Az x tengelyen a hét napjait és a dátumokat (B1:H2), az y tengelyen pedig a két csatorna nézettségi mutatóit (B6:H7) kell megjelenítenünk. Természetesen szükségünk van az adatsorok megnevezésére, vagyis az A1:A2 és A6:A7 cellák tartalmára is. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva a következő tartományhivatkozásokat: A1:H2;A6:H7

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 3:5 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve az A1:H2;A6:H7 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Vonal- és területdiagram beszúrása (Alt+E, T1) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Vonal gomb kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Helyezzük át például a H10 cellába: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát a H10 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Nézettség %-ban kifejezést, majd üssük le az Enter billentyűt!
  3. Az általunk használt Excel automatikusan ellátja keret nélküli jelmagyarázattal a diagramot, így a feladat előírásának eleget tettünk. Ha meg akar győződni arról, hogy az Ön diagramja tartalmaz-e jelmagyarázatot, akkor adja ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot, majd a Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben ellenőrizze, hogy a lista tartalmaz-e Jelmagyarázat nevű elemet. Ha nem, akkor lépjen ki az Esc billentyűvel a Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőből, és kapcsolja be a jelmagyarázatot például a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Lent (Alt+JC, D, J, L) paranccsal!
  4. A y tengely skálázását az Excel automatikusan állítja be. Százalék adattípusú értékek ábrázolásakor általában nem 100%-ig terjed a skála. A feladat is ezért kéri, hogy állítsuk be a skála végpontját, maximumát 100%-ra.
  5. Jelöljük ki az y tengelyt: adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
  6. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és az Enter billentyűvel válasszuk ki a Függőleges (Érték) tengely elemet!
  7. Adjuk ki a Formátum / Kijelölés formázása (Alt+JZ, B) parancsot! A munkalap jobb szélén megjelenik a Tengely formázása panel.
  8. A fókusz a Tengely beállításai gombon van. Ha mégsem, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Tengely beállításai gombot ki nem választjuk!

Álljunk meg egy szóra!
Az Excel már régen alkalmazza a beállításpaneleket, amelyek a munkaterület (munkalap, diagramlap) jobb szélén foglalnak el egy terjedelmes szélességű területet. Alkalmasint több panelt is nyithatunk, nyitnak egyes parancsok, amelyek egymás mellett helyezkednek el, így a munkaterület egy kisebb felbontású képernyőn nagyon összeszűkülhet.
A panelek, valamint az Excel alkalmazásablakának részei között (menüszalag, aktív cella vagy diagramlap, lapfül, panelek stb.) az F6 és a Shift+F6 segítségével lépkedhetünk. A panelból a munkalapra vagy a diagramlapra történő visszalépéshez használjuk az Esc billentyűt!
A panelben való mozgásra a Tab és Shift+Tab billentyűket használhatjuk.
A panelek billentyűzettel történő kezeléséről külön cikkben olvashatunk.

  1. Üssük le kétszer a Tab billentyűt, amíg nem találunk egy újabb Tengely beállításai gombot! Itt négy gombot találunk egymás mellett (Kitöltés és vonal, Effektusok, Méret és tulajdonságok, Tengely beállításai), amelyek közül az utolsóra léptünk az előbb. A gombok közül a Bal-Jobb nyílbillentyűkkel választhatunk.
  2. Újabb Tab leütéssel a Tengely beállításai beállításcsoportba kerülünk. Ezen belül a Tab segítségével lépjünk a Maximum szerkesztőmezőre!
  3. Gépeljük át az itt található értéket 1-re, majd üssük le az Enter billentyűt! Ezzel a diagram beállításával végeztünk.
  4. Az L3:L8 tartomány celláiban képlet segítségével kell megjelenítenünk a „Hétvége” szót, ha a hétvégi nézettség átlaga meghaladja a hétköznapok átlagos nézettségét – egyébként meg ne jelenjen meg semmi! Állítsuk össze a képletet az L3 cella számára: az átlagszámításhoz az ÁTLAG függvényt használjuk. A hétvégi nézettség átlagát az ÁTLAG(G3:H3), míg a hétköznapok átlagát az ÁTLAG(B3:F3) függvénnyel számolhatjuk ki. E kettő függvény eredményét kell összehasonlítanunk, megvizsgálva, hogy az ÁTLAG(G3:H3) nagyobb-e az ÁTLAG(B3:F3) eredményénél: ÁTLAG(G3:H3)>ÁTLAG(B3:F3). Ha igen, akkor meg kell jelennie a cellában a „Hétvége” szónak, egyéb esetben pedig egy üres karakterláncnak. Egy feltételvizsgálat IGAZ és HAMIS eredményétől függő megjelenítésre a HA függvényt használjuk. Most már összeállíthatjuk a teljes képletet az L3 cella számára: =HA(ÁTLAG(G3:H3)>ÁTLAG(B3:F3);”Hétvége”;””)

Tipp: Ha egy feladat a semmi megjelenítését írja elő, akkor mindig egy üres karakterláncot kell megadnunk két idézőjellel: „” (Shift+2, Shift+2).

  1. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az L3:L8 tartományt!
  2. Gépeljük be az L3 cellába az =HA(ÁTLAG(G3:H3)>ÁTLAG(B3:F3);”Hétvége”;””) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  3. Egy képet kell beszúrnunk a táblázat alá, amelynek magassága nem haladja meg a hét sort. Mielőtt ezt megtennénk, döntsük el, milyen forrásból származó képet, mely cellába és mekkora függőleges méretet beállítva kell beillesztenünk!
    A kép forrása vizsga esetén valószínűleg adott, ha mégsem, választhatunk a Windows beépített képei közül, vagy a Beszúrás / Képek / Tárolt képek (Alt+E, E, T) galériájából, vagy akár egy internet oldalról. Mi a 10. vizsgafeladatnál használt képet fogjuk beilleszteni, amit a cikk elején, a források között találunk meg. Töltsük le és mentsük a munkafüzet mappájába, ha ezt kívánjuk felhasználni!
    A táblázat alatt leginkább az A17 cellától szabad a hely lefelé, tehát ide fogjuk beilleszteni a képet.
    Az utolsó kérdés, hogy látatlanban hogyan állapítjuk meg a szükséges magasságot: nos, tudjuk, hogy a sorok magasságát pontban méri az Excel, amit az A17 cellára lépést követően a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancs kiadásával olvashatunk le: ennek értéke 13,5 pont. Ennek a hétszerese 94,5, lefelé egészre kerekítve 90 pont. Ekkora függőleges méretet kell majd beállítanunk, hogy a kép függőleges mérete ne haladja meg a hét sort.
  4. A kép bal felső sarkául az A17 cellát jelöljük ki, tehát helyezzük ide az aktív cellát!
  5. Adjuk ki a Beszúrás / Képek / Ez az eszköz (Alt+E, E, E) parancsot!
  6. A képernyőn megjelenő Kép beszúrása párbeszédablakban keressük meg a képet, jelöljük ki, és szúrjuk be a Beszúrás (Alt+B) gombot választva! A kép megjelenik az A17 cellától jobbra és lefelé.

Tipp: A kép beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Képeszközök / Képformátum (Alt+JP) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

  1. Adjuk ki a Képormátum / Magasság (Alt+JP, Á) parancsot a Magasság szerkesztőmező kiválasztásához, és gépeljük át az ott található értéket 90pt-ra, majd üssük le az Enter billentyűt – ne zavarjon minket, hogy a szerkesztőmező cm-ben várja az adatot, megadhatjuk azt pontban is, ha a szám mögé begépeljük a pt karaktereket.
  2. Az F5 funkcióbillentyű segítségével helyezzük az aktív cellát az A1 cellára, egyúttal megszüntetve a kép kijelölt állapotát! Az elkészült táblázatot és diagramot, valamint a beillesztett képet mutatja az 1. ábra.
  3. Utolsó feladatunk a munkalap első oldalának nyomtatása, megnövelt felső margó beállítása mellett. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  4. A Ctrl+Tab billentyűkombináció segítségével lépjünk a Margók lapfülre!
  5. Keressük meg a Felső (Alt+F) szerkesztőmezőt, és gépeljük át az ott talált értéket nagyobbra, például 3-ra!
  6. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  3. Keressük meg a Beállítások (Alt+B) gombot, és válasszuk ki! A képernyőn megjelenik a Beállítások párbeszédablak.
  4. A fókusz az Oldaltartomány Mind választógombján áll, így elegendő leütnünk a Le nyílbillentyűt a Rész (Alt+R) választógomb kijelöléséhez, amivel egyben előírtuk az első oldal nyomtatását.
  5. Lépjünk ki a párbeszédablakból az Enter billentyű leütésével!
  6. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (2. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet és egy PDF dokumentumot (3. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 19.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat