Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 50. vizsgafeladat (#256🦯)

ECDL Táblázatkezelés 50. vizsgafeladat (#256🦯)

 Frissítve: 2022 augusztus 3.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 50. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, relációs operátorok, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése, weblap közzététel.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, HA, MAX, SZUM.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 50. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázatok a vonaldiagrammal.
1. ábra: A kész táblázatok a vonaldiagrammal.
ECDL Táblázatkezelés 50. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A munkalap tartalma HTML oldalként a Microsoft Edge böngésző ablakában.
2. ábra: A munkalap tartalma HTML oldalként a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 50. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 50. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (57 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-50.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-50 munkalap három darab egyforma szerkezetű táblázatot tartalmaz: az A1:G8 tartomány egy kábeltévé-társaság (CTV) különböző programcsomagjaira előfizetők tervezett számát mutatja; alatta, az A11:G18 tartományban az előfizetők tényleges számait találjuk; míg a harmadik, A21:G28 tartományban a tervtől való eltéréseket fogjuk kiszámolni. A csomagok neveit az A oszlop, azt az előfizetések számára fenntartott B:G oszlopok követik. A vizsgált hat időszak 2011 első félévétől 2013 második félévéig tart.
  2. A kilencedik sorban az első táblázat oszlopainak összegeit kell kiszámolnunk. Helyezzük az aktív cellát az A9-es cellába és gépeljük be a következő címkét: Összesen
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a B9:G9 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. Adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Szum (Alt+Ő, D, Enter) parancsot a SZUM képletek rögzítéséhez!
  2. A harmadik táblázat B23:G28 tartományában Százalék formátumban kell megjelenítenünk az első és a második táblázat adatai közötti eltérést. Állítsuk össze a képletet a B23 cella számára! A B23-hoz tartozó első táblázatbeli adatot a B3, a második táblázatbelit pedig a B13 cella tartalmazza. A két érték közötti kapcsolatot, illetve arányát legkönnyebben a nettó ÁFA bruttó számítást felhasználva tudjuk megérteni és kiszámolni: tekintsük nettónak a B3-at és bruttónak a B13-at, keresve az ÁFA mértékét. A nettó és a bruttó ismeretében az ÁFA mértékét a bruttó/nettó-1 képlettel számíthatjuk ki, ami a mostani feladatban a következő képletet eredményezi: =B13/B3-1. Az eredmény egynél kisebb szám lesz, amit majd a formázással alakítunk Százalék formátumúra.

Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!

  1. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B23:G28 tartományt!
  2. A B23 cellába gépeljük be az =B13/B3-1 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A Százalék számformátum beállításához üssük le a Ctrl+Shift+5 billentyűkombinációt! A negatív értékek a tervhez képest csökkenést, a pozitívak emelkedést jeleznek az előfizetések számában.

Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.

  1. A következő feladat szintén százalékszámítást kér tőlünk: a B10:G10 tartományban ki kell számolnunk, hogy a hat vizsgált időszakban a legtöbb előfizetőt vonzó csomag hány százalékát teszi ki az összes előfizetésnek. Állítsuk össze a képletet a B10 cella számára: a B oszlop legnagyobb értékét a MAX(B3:B8) függvénnyel számolhatjuk ki. A B9 cellában pedig megtaláljuk a B2:B8 tartomány összegét. A MAX(B3:B8) arányát a B9-hez úgy kapjuk meg, hogy a két értéket elosztjuk egymással: =MAX(B3:B8)/B9. Az eredmény egynél kisebb szám lesz, amit majd a formázással alakítunk Százalék formátumúra.
  2. Helyezzük az aktív cellát az A10 cellára, és gépeljük be a következő címkét: MAX/SZUM, majd az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B10:G10 tartományt!
  3. A B10 cellába gépeljük be az =MAX(B3:B8)/B9 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  4. A Százalék számformátum beállításához üssük le a Ctrl+Shift+5 billentyűkombinációt!
  5. Az I1 cellában számoljuk ki a B3:B8 tartomány átlagát! Helyezzük az aktív cellát az I1 cellára, majd gépeljük be az =ÁTLAG(B3:B8) képletet!
  6. Növeljük meg az A1 cella tartalmának betűméretét 10 pontról 12 pontra: helyezzük az aktív cellát az A1 cellára, majd adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Betűméret növelése (Alt+Ő, É) parancsot!
  7. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az A1:G1 tartományt!
  8. A Kezdőlap / Cellaegyesítés / Cellaegyesítés (Alt+Ő, EG, A) parancs kiadásával egyesítsük a cellákat, középre zárva a táblázat fölött az A1 cella tartalmát!
  9. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B3:G8 tartományt!
  10. Az ezres tagolás beállításához üssük le a Ctrl+Shift+1 billentyűkombinációt!
  11. A tizedesjegyek számának nullázásához adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Tizedesjegyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancsot!
  12. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B2:G2 tartományt!
  13. A tartalom 45°-os elforgatásához adjuk ki a Kezdőlap / Tájolás / Forgatás az óramutatóval ellentétesen (Alt+Ő, N, E) parancsot!
  14. A szöveg láthatóságát a sormagasság növelésével biztosíthatjuk: adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Automatikus sormagasság (Alt+Ő, FF, S) parancsot!
  15. A B13:E18 tartomány celláit vízszintes és függőleges szegéllyel kell ellátnunk, a cellák hátterét pedig Kék színnel kell kitöltenünk. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B13:E18 tartományt!
  16. Állítsuk be a Kék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  17. A szegélyeket a Kezdőlap / Szegélyek / Minden szegély (Alt+Ő, GS, M) parancs kiadásával állítsuk be!
  18. Vonaldiagramot kell létrehoznunk a munkalapon a Terv táblázat Nyugdíjas és Gyerek csomagok előfizetőinek terv szerinti alakulását ábrázolva a teljes időszakra. Az x tengelyen a hat félévet (B2:G2), az y tengelyen egy-egy vonallal a Nyugdíjas és Gyerek csomagok előfizetői számait (B4:G4 és B6:G6) kell elhelyeznünk. Szükségünk lesz az A2, A4 és A6 cellákra, mint feliratokra, az adatsorok nevének megjelenítéséhez. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva a következő tartományhivatkozásokat: A2:G2;A4:G4;A6:G6

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 3. és 5. sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve az A2:G2;A4:G4;A6:G6 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területeket, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Vonal- és területdiagram beszúrása (Alt+E, T1) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Vonal gomb kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Helyezzük át például a J3 cellába: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az J3 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Terv (fő) kifejezést, majd üssük le az Enter billentyűt!
  3. Az általunk készített diagram tartalmaz szegély nélküli jelmagyarázatot, így a feladat ezen előírásának eleget tettünk. A jelmagyarázat létéről úgy tudunk meggyőződni, hogy a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancs kiadásával ellenőrizzük, hogy a Diagramelemek kombinált szerkesztőmező tartalmaz-e Jelmagyarázat nevű elemet. Ha nem, akkor lépjünk ki az Esc billentyűvel a Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőből, és kapcsoljuk be a jelmagyarázatot például a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Lent (Alt+JC, D, J, L) paranccsal!
  4. Az adatpontokhoz tartozó értékek megjelenítéséhez adjuk ki például a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Fent (Alt+JC, D, A, F) parancsot!
  5. A H3:H8 tartomány celláiban az OK-t kell megjelenítenünk, ha az adott csomag előfizetőinek tervezett száma 2011 első félévéhez képest 2012 első félévére legalább a kétszeresére emelkedik. Állítsuk össze a képletet a H8 cella számára! 2011 első félévének értékét a B3, 2012 első félévét pedig a D3 cella tartalmazza. Azt kell megvizsgálnunk, hogy a D3 értéke nagyobb-e vagy egyenlő a B3 kétszeresénél: D3>=B3*2. Ha a feltétel IGAZ, akkor az OK-t, ha nem, akkor semmit nem kell megjelenítenünk. A képlethez tehát a HA függvényre lesz szükségünk: =HA(D3>=B3*2;”OK”;””). Helyezzük az aktív cellát a H2 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: 2012/I.>=2011/I.*2
  6. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a H3:H8 tartományt, majd a H8 cellába gépeljük be az =HA(D3>=B3*2;”OK”;””) képletet, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt! OK eredményt a H3:H6 cellákban kapunk.
  7. Üssük le a Ctrl+Home billentyűkombinációt az aktív cellát A1-re helyezéséhez! Az elkészült táblázatokat és grafikont mutatja az 1. ábra.

Álljunk meg egy szóra!
A következő feladat, hogy weblapként (HTML fájlformátum, *.htm vagy *.html fájlkiterjesztés) készítsünk mentést a munkalapról. Az Excel a weblap formátumban mentést közzétételnek hívja. Ehhez kapunk egy Közzététel weblapként párbeszédpanelt, amelyben – többek között – előírhatjuk, hogy a munkafüzet mely részéből akarunk weblapot készíteni: ez lehet a teljes munkafüzet, egy kiválasztott munkalap, vagy kijelölt tartomány. Sőt, amíg dolgozunk a munkafüzettel, megjegyzi és választásra kínálja fel a korábban mentett weblapokat is.
Fontos feltétel, hogy cellatartomány közzététele esetén annak folytonosnak kell lennie, tehát nem tartalmazhat rejtett cellákat, sorokat, oszlopokat, nem adhatunk meg több tartományt. Ennek következtében előfordulhat, hogy közzététel előtt egy új munkalapra, vagy a munkalap egy másik részére kell kigyűjtenünk a nem szomszédos tartományokat, egy összefüggő tartományt alkotva belőlük.
A mostani feladat ezt várja el tőlünk.

  1. Üssük le az F12 funkcióbillentyűt! A képernyőn megjelenik a Mentés másként párbeszédablak. A fókusz a Fájlnév kombinált szerkesztőmezőn áll, amelyben a munkafüzet nevét látjuk – ezt el is fogadhatjuk. Ha a vizsgán megadják a nevet és a mappát, akkor állítsuk be ezeket!
  2. Lépjünk tovább a Tab segítségével a Fájl típusa kombinált listamezőre!
  3. Jelöljük ki a Weblap (*.htm;*.html) elemet, például a W billentyű leütésével!
  4. Lépjünk tovább a Tab billentyűvel a Mentés választógombokig, amelynél a Teljes munkafüzet választógomb van kijelölve. Nekünk A kijelölt: Munkalap nevűre van szükségünk, amellyel kijelölt tartomány mentését tudjuk előírni: válasszuk ki a Le nyílbillentyűvel!
  5. Megadtunk minden szükséges adatot, üssük le az Enter billentyűt vagy válasszuk ki a Mentés (Alt+S) gombot!
  6. A képernyőn megjelenik a Közzététel weblapként párbeszédablak. A fókusz a Választás kombinált listamezőn van, amelyben az M4-50 tételei elem a kijelölt.
  7. Ha a közzétételt követően azonnal meg akarjuk jeleníteni a weboldalt egy böngészőben, akkor keressük meg A weblap megnyitása a böngészővel (Alt+W) jelölőnégyzetet, és kapcsoljuk be. Mi is ezt tesszük, hogy lássuk, bemutathassuk az eredményt.
  8. Üssük le az Enter billentyűt vagy válasszuk ki a Közzététel (Alt+K) gombot! A közzétett weblapot mutatja a 2. ábra.

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett böngészőben, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik böngésző alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más böngésző nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Zárjuk be a böngésző alkalmazást, és térjünk vissza az M4-50 munkalapra!
  2. Utolsó feladatunk az A1:H19 tartomány nyomtatása fekvő oldalra. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az A1:H19 tartományt!
  3. Adjuk ki a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) parancsot!
  4. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  5. Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő Tájolást (Alt+F), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
  6. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  3. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet, egy HTML weblapot és egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 23.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat