A billentyűzet rövid története (#2)

 Frissítve: 2020 május 14.

Miről szól ez a cikk?
Röviden megismerkedünk a billentyűzet történetével, kialakulásával.

A billentyűzet nem a számítástechnikával jött létre. Hihetetlen, de több mint százéves múltra tekinthet vissza – az első billentyűzeteket még az 1800-as évek második felében készítették. Ez a múlt egyben súlyos örökség, hiszen a jelek, a billentyűk elrendezése a billentyűzeten megszokott, adott lett, mire az első számítógépek megkapták billentyűzetüket. Persze voltak és vannak próbálkozások más elrendezések meghonosítására, valamint speciális célra készült billentyűzetekkel is találkozhatunk, de ezek sajnos nem tudtak, nem tudnak elterjedni. Tessék megnézni, az okostelefonok virtuális billentyűzetei is a már megszokott elrendezést követik!

De honnan ez az elrendezés? Hát az írógépektől. Az 1800-as években már kínzó szükségszerűség volt olyan eszközök készítése, amelyekkel akár több példányban, gyorsan, olcsón lehetett szöveget reprodukálni. A gyártástechnológia fejlődése lehetővé tette olyan finommechanikai eszköz készítését, amellyel mindez lehetővé vált. Ez lett az írógép, angolul typewriter. Ezt az 1867-ben megszületett amerikai találmányt Christopher Latham Sholes-nak köszönhetjük.

Álljunk meg egy szóra!
Az írógép (typewriter) definíciója a következő: elektromechanikus, elektronikus, asztali vagy kézi eszköz billentyűkkel, amelyekkel jeleket tudunk megjeleníteni egy henger körül elhelyezett papíron.

No persze, ki kellett találni, hogy az angol (amerikai) írásjeleket hogyan lehet oly módon elrendezni, hogy a gépelés hatékony legyen. Közben az írógép elterjedése magával hozta a gépíró (angolul stenographers) szakma létrejöttét is. A szakma gyakorlói hamar rájöttek arra, hogy Sholes eredeti elrendezése használhatatlan, mert gyors gépelés közben rendszeresen összeakadtak a betűkarok. Így egy olyan elrendezést kellett kitalálni, amely ezt megakadályozta, egyben lassítja a gépelést hogy a betűkaroknak legyen idejük visszahullani nyugalmi helyzetükbe. Ez lett az ún. QWERTY elrendezés, az, amit ma is látunk a számítógépek billentyűzetein.
A QWERTY elnevezés a billentyűzet első hat alfanumerikus billentyűjének összeolvasásából ered.

Álljunk meg egy szóra!
Az új elrendezés szándékosan azért lett ilyen, hogy lassítsák vele a gépelés tempóját? Bizony, bizony, mivel a betűk (logikusan) ábécérendben helyezkedtek el (2 sorban és növekvő sorrendben a számok) Sholes elrendezésében, valamint a gyors gépelést ellehetetlenítették az állandóan összeakadó betűkarok, ki kellett találni egy olyan elrendezést, amely egyrészt szokatlan elrendezésével lassította a gépelést, másrészt a betűkarok új helyzete miatt a gyakran előforduló betűpárok karjai egymástól messzebbre kerültek, megakadályozva összeakadásukat.

Innen nem volt megállás, a ma látható elrendezés villámgyorsan elterjedt. Természetesen egyes nemzetek a saját ábécéjük angol nyelvben nem létező jeleivel igyekeztek oly módon kiegészíteni a klaviatúrát, hogy a QWERTY elrendezés megmaradjon, ugyanakkor a nyelvi sajátosságoknak is megfeleljen. Például hazánkban megcserélték az Y és a Z billentyűket, létrehozva a QWERTZ kiosztást. A nem latin betűkkel rendelkező nyelveknek természetesen jóval nehezebb dolguk volt – a nem hangalapú, hanem szótag, szókép nyelvek több ezernyi jelének használata ma sem egyszerű.

A mechanikus írógépeket a XX. században felváltották az elektromechanikus, majd az elektronikus, később programozható (villany)írógépek. Ez utóbbiak már képesek voltak javítani (javítószalag), az utoljára gépelt szöveget tetszőleges példányban újra „nyomtatni” (szükségtelenné téve az indigót). Beépített memóriával, képernyővel, és hajlékonylemez-egységgel is rendelkeztek a szöveg mentéséhez.

Az írógépek számítógépes billentyűzetté alakulásának történetében fontos szerep jutott az ergonómiának is: az első mechanikai eszközök a betűkarok leütéséhez jelentős erőkifejtést igényeltek, ami súlyos ízületi bántalmakat eredményezett több évtizedes gépelés után. A gépírói munkahelyek sem voltak emberbarátnak nevezhetők, a bútorok, a világítás, a példányok sokszorosításának igénye nagyon megterhelő volt. Ma már mindezek a problémák a múlté, hiszen lassan szóban fogunk kommunikálni a számítógépekkel, egyre kevesebbet gépelve, valamint számos kényelmes technikai eszköz és ergonomikus munkahely áll rendelkezésünkre.

Álljunk meg egy szóra!
Mi fán terem az ergonómia? Ez a tudományág az ember-gép-munkakörnyezet kutatásával foglalkozik. Célja a gépek és a munkakörnyezet emberhez igazítása, vagyis hogy a gépek, eszközök hatékonyan és balesetmentesen legyenek használhatók, és a munkakörnyezet se legyen az ember ártalmára.

A billentyűzet PC-s története is változatosnak tekinthető, hogy hogyan lett egy egyszerű angol kiosztású tasztatúrából a magyar ábécét és speciális jeleket is tartalmazó eszköz, hogyan került fel a billentyűzetre egyre több speciális billentyű, hogyan változott meg ezek elrendezése, és milyen egyéb funkciókkal bővült az évtizedek során.

Az első otthoni, majd irodai számítógépek a 80-as évektől még a számítógéppel egybeépítve tartalmazták a klaviatúrát (ZX81, ZX Spectrum, Commodore 64). Mindössze az ábécé és a megszokott írásjelek, számok, speciális jelek bevitelét tették lehetővé. Később a billentyűzet önálló eszköz, periféria lett – egybeépített változataikkal ma már csak a hordozható gépeken találkozhatunk. Itthon először az angol kiosztású billentyűzetek terjedtek el, később megjelentek a honosított, a magyar ábécé betűit is tartalmazó változataik. Majd az évek során egyre több speciális vezérlőgomb, tekerő, multimédiás billentyű került rájuk, sőt, némelyik már saját képernyőt és/vagy érintőpadot is kapott. Külön érdekesség az ún. makrózás lehetőségének biztosítása, amellyel a speciális billentyűhöz billentyűsorozatot rendelhetünk. Mindezekről a billentyűzetet részletesen bemutató cikkekben olvashatunk.

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2019 augusztus 18.
Szint: kezdő, ECDL: M01/S1/1.2.3
Kategória: Számítógépes alapismeretek → Számítógépek és eszközök → Hardver → Billentyűzet

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 1, Átlag: 1

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat