Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 2. vizsgafeladat (#258👁)

ECDL Táblázatkezelés 2. vizsgafeladat (#258👁)

 Frissítve: 2022 augusztus 3.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

 Miről szól ez a cikk?
Ebben a (gyengén)látók számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 2. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft 365 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során az egeret és a billentyűzetet vegyesen használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás, adatrögzítés, aktív cella áthelyezése, diagram készítése és formázása, exportálás PDF formátumban, képletkészítés, keresés és csere, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, munkafüzet mentése más fájltípusként, munkalap készítése, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, táblázat formázása, tartományok kijelölése.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARABTELI, HA.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 2. vizsgafeladat, 2. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat egy részlete.
1. ábra: A kész táblázat egy részlete.
ECDL Táblázatkezelés 2. vizsgafeladat, 2. megoldás, 2. ábra: A munkalapra beszúrt diagram a segédtáblázattal.
2. ábra: A munkalapra beszúrt diagram a segédtáblázattal.
ECDL Táblázatkezelés 2. vizsgafeladat, 2. megoldás, 3. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 2. vizsgafeladat, 2. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére (63 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-2.xlsx munkafüzetet!
  2. Adjuk ki a Fájl / Mentés másként parancsot!
  3. A jobb oldali panel legfelső szerkesztőmezőjébe, az M4-2 helyére gépeljük be a vizsgán előírt nevet, majd, ha szükséges, akkor válasszuk ki a mentés helyéül szolgáló mappát!
  4. Kattintsunk a Mentés gombra!
  5. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a táblázattal: a táblázat cégek adatait tartalmazza az A1:I160 tartományban. Az első sorban, az A1:I1 tartományban találhatók az oszlopazonosítók, csupa nagybetűvel szedve: CÉGNÉV, VÁROS, IRÁNYÍTÓSZÁM, UTCA, TELEFON, FAX, ALKALMAZOTTAK, ALAPTŐKE ÉS VEZETŐ. A cégek felsorolt adatai a 2. sortól a 160. sorig sorakoznak.
  6. Az első feladat szerint az A170 cellába be kell gépelnünk az Átlagos alaptőke címkét, a B170-es cellában pedig ki kell számolnunk a cégek Alaptőke (H) oszlopának átlagát: ugorjunk az F5 segítségével az A170 cellára, majd gépeljük be a kért címkét: Átlagos alaptőke

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. Lépjünk a B170 cellára, és gépeljük be az =ÁTLAG(H2:H160) képletet!
  2. A J oszlopban az Alaptőke (H) oszlopban értékeit kell százezrekben megjelenítenünk, vagyis minden értéket osztanunk kell százezerrel. Előtte készítsünk egy címkét a J1 cellába, ami legyen a következő: ALAPTŐKE/100E
  3. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a J2:J160 tartományt!
  4. A J2 cellába gépeljük be az =H2/1E5 képletet, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A következő feladat szerint a K1 cellában rögzítenünk kell az euró (€) árfolyamát, alatta pedig az Alaptőke oszlopának értékeit kell euróba átszámolni. Az euró árfolyama azt jelenti, hogy hány forintot kell adnunk 1€-ért. Tehát, ha van adott mennyiségű alaptőkénk, akkor annak értékét €-ban úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk az € árfolyamával. A cikk írásának időpontjában az euró árfolyama 396 Ft volt. Ezt az értéket, csak az értéket gépeljük be a K1 cellába: 396

Tipp: Az € és más nemzetközi fizetőeszközök naponta változó hivatalos árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank honlapja közli. Ha a vizsgán előírják a napi árfolyam alkalmazását, akkor az MNB honlapjáról leolvashatjuk azt.
Az euró karakter begépelésére több módszert is alkalmazhatunk. Használhatjuk a (e) karaktersorozatot vagy az AltGr+U billentyűkombinációt.

  1. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a K2:K160 tartományt!
  2. A K2 cellába gépeljük be az =H2/$K$1 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt! A K1 cellára abszolút címzéstípussal kell hivatkoznunk, hogy a képlet lefelé sokszorosításakor megakadályozzuk a hivatkozás módosulását.

Tipp: Ha egy hivatkozás begépelése után rögtön leütjük az F4 funkcióbillentyűt, akkor a relatív hivatkozást az Excel átalakítja abszolút hivatkozássá, $ jelet helyezve mind az oszlop betűjele, mind a sor száma elé.
A fenti képletet tehát gyorsabban begépelhetjük, ha az átalakítani kívánt hivatkozások begépelése után rögtön leütjük az F4 funkcióbillentyűt.
Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: relatív → abszolút → vegyes (A$1) → vegyes ($A1) → relatív.

Tipp: Az abszolút hivatkozás helyett elegendő lenne a vegyes hivatkozás használata (K$1), hiszen a képlet sokszorosítása során az oszlop nem, csak a sorszám változik: =H2/K$1

  1. Törölnünk kell a Telefon (E) és Fax (F) oszlopokat: az egérrel mutassunk az E oszlop fejlécére, majd a bal egérgombot nyomva tartva húzzuk az egeret az F oszlopra a két oszlop kijelöléséhez! Ha kényelmesebbnek tartjuk, használjuk az F5 funkcióbillentyűt az E:F oszlopok kijelöléséhez!
  2. A két oszlop törléséhez adjuk ki a Kezdőlap / Törlés / Laposzlopok törlése parancsot vagy kattintsunk ez egér jobb gombjával a kijelölt területen, és a képernyőn megjelenő helyi menüből válasszuk ki a Törlés parancsot!
  3. A törlés után kijelölve maradnak oszlopok, ezt szüntessük meg az aktív cellát például az A1 cellára helyezve (Ctrl+Home)!
  4. A Budapest településnév a Cégnév (A) és a Város (B) oszlopokban fordul elő. Feladatunk, hogy ebben a két oszlopban lecseréljük a Budapest szót a Bp. rövidítésre. Adjuk ki a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Csere parancsot vagy üssük le a Ctrl+H billentyűparancsot a Keresés és csere párbeszédpanel megjelenítéséhez!
  5. A Keresett szöveg szerkesztőmezőbe gépeljük be: budapest
  6. A Csere erre szerkesztőmezőbe gépeljük be: Bp.
  7. Hajtassuk végre az összes cserét Az összes cseréje (Alt+Z) gomb kiválasztásával! Ha jól töltöttük ki a szerkesztőmezőket, akkor a felugró ablak 169 cseréről fog minket tájékoztatni, amit egy Enter leütéssel tudunk tudomásul venni.
  8. Zárjuk be a Keresés és csere párbeszédpanelt!
  9. A táblázat első sorát Kék színű Dupla szegéllyel kell ellátnunk: jelöljük ki az A1:I1 tartományt!
  10. Adjuk ki a Kezdőlap / Szegélyek / További szegélyek parancsot a Cellák formázása párbeszédpanel Szegély fülének megjelenítéséhez!
  11. A Stílus listában kattintsunk a Dupla vonalstílusra!
  12. Gördítsük le a Szín palettát, majd kattintsunk az Alapszínek részben a nyolcadik, Kék színre!
  13. Az Elhelyezés részben kattintsunk a Körül opcióra – a beállított vonalstílus és szín most jut érvényre, tehát a végrehajtás sorrendjét be kell tartanunk: stílus, szín, kerettípus –, majd kattintsunk az OK gombra a párbeszédpanel bezárásához és a beállítások érvényre juttatásához!
  14. Mivel még mindig kijelölt az első sor, adjuk ki a Kezdőlap / Félkövér, majd a Kezdőlap / Dőlt parancsot a félkövér és a dőlt betűstílus beállításához!
  15. A táblázat szöveges adatait a cellán belül vízszintesen középre kell igazítanunk és az Aláhúzott betűstílussal kell megformáznunk. Mivel elég nagy területről van szó (CÉGNÉV, VÁROS, UTCA ÉS VEZETŐ oszlopok), így szükségünk lesz az F5-el előhívható Ugrás párbeszédpanelre, amelynek Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a következő tartományhivatkozásokat: A2:B160;D2:D160;G2:G160, majd üssük le az Enter billentyűt!
  16. Az aláhúzás bekapcsolásához adjuk ki a Kezdőlap / Aláhúzott, a vízszintesen középre igazításhoz pedig a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás parancsot!
  17. A következő feladat a J oszlopban kér egy + jelet megjeleníteni, ha az adott sorban feltüntetett ALKALMAZOTTAK (E oszlop) száma az átlagos alkalmazott számnál nagyobb, vagy egy – jelet, ha annál kisebb. Állítsuk össze a képletet a J2 cella számára! A megoldás egy összetettnek tűnő képlet: szükségünk lesz a HA és az ÁTLAG függvényekre.
    Az ALKALMAZOTTAK oszlop átlagát a következőképpen számolhatjuk ki: ÁTLAG($E$2:$E$160). Az abszolút hivatkozásra azért van szükségünk, mert a képletet a J oszlopban lefelé sokszorosítani fogjuk, így meg kell akadályoznunk, hogy a tartományhivatkozás módosuljon.
    A HA függvény első argumentuma egy feltétel, amivel azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott sorban található Alkalmazottak érték nagyobb-e az előbb kiszámolt átlagnál: E2>ÁTLAG($E$2:$E$160). Ha a feltételvizsgálat eredménye IGAZ, akkor a HA függvény második argumentuma a „+”, ha HAMIS, akkor a harmadik argumentuma „-” kell legyen.
    Állítsuk össze a képletet: =HA(E2>ÁTLAG($E$2:$E$160);”+”;”-„)
  18. Gépeljük be a J1 cellába a következő címkét: ÁTLAG FELETT/ALATT
  19. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a J2:J160 tartományt!
  20. A J2 cellába gépeljük be az =HA(E2>ÁTLAG($E$2:$E$160);”+”;”-„) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  21. Az L1 cellában képlettel ki kell számolnunk azon cégek számát, amelyek száz vagy annál több alkalmazottat foglalkoztatnak. Feltételes darabszámlálásra van szükségünk, amelynek során összeszámoljuk az Alkalmazottak (E) oszlopában a >=100 feltételnek megfelelő értéket tartalmazó cellákat. Erre a DARABTELI függvényt használjuk, amelynek első argumentuma a >=100 feltétel, második argumentuma a vizsgált tartomány címe. Tehát, az L1 cellába gépeljük be az =DARABTELI(E2:E160;”>=100″) képletet! Az eredmény 70.
  22. A kész táblázat elejére vethetünk egy pillantást az 1. ábrán.
  23. A következő feladatban a csoportosított sávdiagram számára egy segédtáblázatot kell rögzítenünk a B182 cellától kezdve, amit a vizsgafeladat nyomtatva tartalmaz. A táblázat öt sorból és két oszlopból áll. Az első oszlop fejléce a Tulajdon címke, a másodiké Cégek száma. A Tulajdon oszlop értékei egymás alatt a következők: Magyar, Angol, Amerikai, Más. A Cégek száma oszlop tartalma: 110, 15, 24, 11. A következő lépésekben segítünk elkészíteni ezt a táblázatot.
  24. A B182 cellába gépeljük be a következőt: Tulajdon
  25. A B183 cellába gépeljük be a következőt: Magyar
  26. A B184 cellába gépeljük be a következőt: Angol
  27. A B185 cellába gépeljük be a következőt: Amerikai
  28. A B186 cellába gépeljük be a következőt: Más
  29. A C182 cellába gépeljük be a következőt: Cégek száma
  30. A C183 cellába gépeljük be a következőt: 110
  31. A C184 cellába gépeljük be a következőt: 15
  32. A C185 cellába gépeljük be a következőt: 24
  33. A C186 cellába gépeljük be a következőt: 11
  34. Jelöljük ki a B182:C186 tartományt!
  35. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása parancsot, majd válasszuk ki a Csoportosított sáv gombot! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagramtervezés és egy Formátum menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként, ábraként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot az egérrel rákattintva tudunk kijelölni. Ha sok objektum helyezkedik el a munkalapon, akkor célszerű bekapcsolni a Kijelölés panelt a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Kijelöléspanel vagy az adott objektumhoz tartozó Formátum / Kijelöléspanel paranccsal! A panel segítségével könnyebben kiválaszthatjuk a kezelni kívánt objektumot, sőt láthatóságukról is rendelkezhetünk.

  1. A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró lehet. Helyezzük át például az E165 cellába: mutassunk az egérrel a diagram szélére, amíg az egérmutató nyilaskeresztté nem változik, majd a bal egérgombot nyomva tartva húzzuk a diagramot új helyére! Ha az egérhúzás közben nyomva tartjuk az Alt billentyűt, akkor cellahatárra igazíthatjuk a diagram bal felső sarkát, pontosan eltalálva az E165 cellát.

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: helyezzük át a diagramot az egérrel, vagy használjuk a Kezdőlap / Kivágás és Beillesztés parancsokat: a kijelölt diagramot helyezzük a Vágólapra a Kezdőlap / Kivágás paranccsal, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül adjuk ki a Kezdőlap / Beillesztés parancsot! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. Válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Kattintsunk a Szerkesztőlécbe vagy a diagramon a címre, vagy üssük le az F2 funkcióbillentyűt!
  3. Gépeljük be az Előző évi állapot címet, majd üssük le az Enter billentyűt!
  4. A diagramon tetszőleges helyen meg kell jelenítenünk a Cégek száma adatsorhoz tartozó adatpontok értékeit. Legyenek az értékek a sávok mellett: válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Értéknél, kívül parancsot!
  5. Jelmagyarázatként meg kell jelenítenünk – tetszőleges helyen – a Cégek száma (db) feliratot. Helyezzük el a jelmagyarázatot alul: válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Lent parancsát!
  6. A Cégek száma felirat után a (db) mennyiségjelölőnek is ott kell lennie. Mivel a jelmagyarázat a C182 cellára hivatkozik, egészítsük ki a cella tartalmát a (db) karakterekkel! Kattintsunk a C182 cellára, majd javítsuk át a szöveget Cégek száma (db)-ra – az Excel azonnal frissíti a jelmagyarázatot. A kész diagramot láthatjuk a 2. ábrán.
  7. Utolsó feladatunk az A1:F30 tartomány fekvő oldalra nyomtatása! Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki ezt a tartományt
  8. Adjuk ki a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése parancsot!
  9. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás parancsot! A parancsgombot az Oldalbeállítás csoport jobb alsó sarkában találjuk. A képernyőn megjelenik az Oldalbeállítás párbeszédpanel.
  10. Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő tájolást, a Nagyítás részben a Legyen választógombot, majd az OK gombot!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédpanel, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet és egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 25.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft 365 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat