Frissítve: 2022 augusztus 5.
Miről szól ez a cikk?
Ebben a (gyengén)látók számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 4. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft 365 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során az egeret és a billentyűzetet vegyesen használjuk.
Tartalomjegyzék
- Felhasznált források
- A Táblázatkezelés modul tartalma az NJSzT oldalán.
- A 2019 február 1-től érvényes Táblázatkezelés Syllabus 6 (PDF fájl).
- A 2019 március 1-től érvényes ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés (PDF fájl).
- A feladatokhoz tartozó munkafüzetek tömörítvénye (ZIP fájl).
- A 4. feladatsor Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban.
1. Előkészületek
Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert.
Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:
- A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás, adatrögzítés, aktív cella áthelyezése, diagram készítése és formázása, exportálás PDF formátumban, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, munkalap készítése, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, sorba rendezés, táblázat formázása, tartományok kijelölése.
- A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARAB, DARAB2, DARABTELI, HA.
A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.
2. A vizsgafeladat megoldása
Egy javaslat a végrehajtás menetére (59 lépés):
- Nyissuk meg szerkesztésre az M4-4.xlsx munkafüzetet!
- Adjuk ki a Fájl / Mentés másként parancsot!
- A jobb oldali panel legfelső szerkesztőmezőjébe gépeljük be a vizsgán előírt nevet, majd, ha szükséges, akkor válasszuk ki a mentés helyéül szolgáló mappát!
- Kattintsunk a Mentés gombra!
- Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a táblázattal: az M4-4 munkalap egy képzeletbeli nyelviskola vizsgaeredményeit tartalmazza. A táblázat az A1:D43 tartományt foglalja el. A négy oszlop a név (A), azonosító (B), szint (C) és pont (D). A név és a szint oszlopok formátuma Szöveg, a másik kettő Általános típusú numerikus adatokból áll.
- Az első feladatunk a listát, amely a név (A) oszlop szerint emelkedő sorba rendezett, csökkenő sorba rendezni. Helyezzük az aktív cellát az A1-re, majd adjuk ki a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés (Z-A) vagy az Adatok / Rendezés (Z-A) parancsot!
Álljunk meg egy szóra!
Tipikus feladat feliratokat és/vagy számításokat tartalmazó táblázatok adatsorainak rendezése egy vagy több oszlop szerint. Sokan elfelejtik a rendezés előtt a megfelelő sorokat kijelölni, teljesen összekeverve a sorokat. Ha azonnal lenyomjuk a Ctrl+Z billentyűkombinációt, meg nem történtté tehetjük tévedésünket, és gyorsan elolvashatjuk a következő bekezdést, mit is kell ilyenkor tennünk.
Tipp: Ha egy táblázat sorait rendeznünk kell az egyik oszlop alapján, akkor csak a rendezni kívánt adatokat tartalmazó tartományt szabad kijelölnünk – ki kell hagynunk a képleteket és egyéb származtatott adatokat tartalmazó cellákat – az egysoros oszlopcímkéket az Excel felismeri, tehát első sorként a kijelölésbe belevehetjük. Ezt szem előtt tartva, egy összefüggő tartományt fogunk kijelölni.
Ha egy oszlop szerint kell rendeznünk a sorokat, akkor a Tab billentyűvel léptessük a tartomány aktív celláját abba az oszlopba, amely szerint rendezni akarunk. Ezt követően már használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés menü vagy az Adatok / Rendezés és szűrés csoport parancsait. Ha a helyi menüt részesítjük előnyben, akkor a Shift+F10 lenyomását vagy jobb egérkattintást követően a Rendezés almenü parancsaiból válogathatunk.
Ha több oszlop szerint kell sorba rendeznünk, akkor már szükségünk lesz a Rendezés párbeszédablakra.
- Lépjünk az A45 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Vizsgázók száma
- A B45 cellában meg kell jelenítenünk a vizsgázók számát. Ehhez számoljuk meg bármelyik oszlop adatait, például az A oszlopét, amelyben az adatok szöveg típusúak. A megfelelő függvény a DARAB2, így gépeljük be a cellába a következő képletet: =DARAB2(A2:A43). Ha a B oszlop numerikus adatait akarjuk összeszámolni, akkor használjuk a következő képletet: =DARAB(B2:B43). Az eredmény 42.
- Lépjünk az A46 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Alapfok
- A B46 cellában össze kell számolnunk, hogy a szint (C) oszlopban hányszor található meg az alapfok. Ehhez a DARABTELI függvényt kell használnunk. A függvény első argumentuma a vizsgálandó tartomány, amely a mostani feladatban a C2:C43. A függvény második argumentumaként a feltételt két módon is megadhatjuk: hivatkozhatunk az A46 cellára, hiszen az előbb begépeltük oda az Alapfok címkét, de megadhatjuk azt közvetlenül is: „alapfok”. A B46 cellába tehát a következő képletek egyikét gépeljük: =DARABTELI(C2:C43;A46) vagy =DARABTELI(C2:C43;”alapfok”). Az eredmény 32.
- Az E2:E43 tartományban a pont (D) oszlop értékeinek 5%-al megnövelt értékeit kell kiszámolnunk. Egyszerű feladat, mintha csak bruttót számolnánk nettó értékből 5%-os ÁFÁ-val. Az E2 cellába való képletnek három változatával is szolgálhatunk: =D2*1,05 vagy =D2*(1+5%) vagy =D2*(1+0,05)
Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!
- Gépeljük be az E1 cellába a pont+5% címkét!
- Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az E2:E43 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!
Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.
- Gépeljük be az E2 cellába a kiválasztott képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A D44 cellában a pont (D) oszlopban található értékek átlagát kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az A44 cellára, majd gépeljük be az Átlag címkét!
- Helyezzük az aktív cellát a D44-re, majd adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Átlag parancsot! A cellában megjelenik az =ÁTLAG(D2:D43) képlet. Fogadjuk el egy Enter leütéssel!
- A következő feladat két új sor beszúrása a táblázat fölé: mutassunk az egérrel az 1-es sorszámra, majd a bal egérgombot nyomva tartva húzzuk az egeret lefelé, hogy kijelölhessük az első két sort!
- A két új sor beszúrásához adjuk ki a Kezdőlap / Beszúrás / Sorok beszúrása a munkalapra parancsot vagy üssük le a Ctrl+NumPad+ billentyűkombinációt!
- A következő feladat a G oszlopban egy felkiáltójelet kér megjeleníteni, ha az adott sorban feltüntetett pont (D oszlop) értéke a D46 cellában kiszámolt átlagpontnál nagyobb, vagy semmit, ha annál kisebb. Állítsuk össze a képletet a G4 cella számára! Ha egy feltétel IGAZ vagy HAMIS eredményétől függően kell a cellában megjeleníteni valamit, akkor a HA függvényre van szükségünk. A HA függvény első argumentuma egy feltétel, amellyel azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott sorban található pont érték nagyobb-e az átlagnál. A G4 cellában a feltétel így fog kinézni: D4>D46. Ha az előbbi feltétel IGAZ eredményt ad, akkor a HA függvény második argumentuma a „!”, ha HAMIS, akkor a harmadik argumentuma egy üres karakterlánc, a „” kell legyen. Most már összeállíthatjuk a képletet: =HA(D4>$D$46;”!”;””). Az abszolút címzésre azért van szükségünk, mert a képletet a G oszlopban lefelé másolni fogjuk, így meg kell akadályoznunk, hogy a D46 cellára mutató hivatkozás módosuljon.
Tipp: Ha egy feladat a semmi megjelenítését írja elő, akkor mindig egy üres karakterláncot kell megadnunk két idézőjellel: „” (Shift+2, Shift+2).
Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a D$46 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.
- Gépeljük be a G3 cellába a következő címkét: Átlag felett/alatt
- Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a G4:G45 tartományt!
- A tartomány aktív cellája a G4, amibe gépeljük be az =HA(D4>$D$46;”!”;””) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A következő feladatban az azonosító (B) és a szint (C) oszlopok értékeinek kell beállítanunk kisebb betűméretet és vízszintesen középre igazítást. A jelenlegi betűméret 12 pont, csökkentsük le 10 pontra. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B4:C45 tartományt!
- Adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Betűméret csökkentése parancsot!
- A vízszintesen középre igazításhoz adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás parancsot!
- A nevek formázásához jelöljük ki az A4:A45 tartományt!
- A külső szegély beállításához adjuk ki a Kezdőlap / Szegélyek / Külső szegélyek parancsot vagy használjuk az Alt+Shift+. billentyűkombinációt!
- Állítsuk be a Sárga kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a negyedik a Sárga szín!
- Mivel még mindig kijelölt a tartomány, kattintsunk a Kezdőlap / Félkövér, majd a Kezdőlap / Dőlt gombra a félkövér és a dőlt betűstílus beállításához!
- A kész táblázatra vethetünk egy pillantást az 1. ábrán.
- Készítsünk egy új munkalapot a Kezdőlap / Beszúrás / Munkalap beszúrása paranccsal vagy üssük le a Shift+F11 billentyűkombinációt!
- Az új munkalapon a diagram számára egy segédtáblázatot kell rögzítenünk az A11:D14 tartományban. A táblázat négy sorból és négy oszlopból áll. A következő lépésekben segítünk elkészíteni ezt a táblázatot.
- Az A12:A14 cellákba gépeljük be a következő címkéket: A termék, B termék, C termék
- A B11:D11 cellába gépeljük be a következő címkéket: január, február, március
- A B12:B14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 1, 1,2, 1
- A C12:C14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 3,4, 2,4, 1
- A D12:D14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 4, 2,3, 1,1
- Jelöljük ki a B12:D14 tartományt, és a Kezdőlap / Tizedeshelyek növelése paranccsal növeljük meg, majd a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése paranccsal csökkentsük egyre a tizedeshelyek számát! Mivel a tartományban voltak egy tizedesjeggyel rendelkező értékek, így a növeléssel kettő, majd a csökkentéssel egy tizedesjegyet állítottunk be.
- Jelöljük ki az A11:D14 tartományt!
- Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása parancsot, majd válasszuk ki a 3D csoportosított oszlop gombot! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.
Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagramtervezés és egy Formátum menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként, ábraként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot az egérrel rákattintva tudunk kijelölni. Ha sok objektum helyezkedik el a munkalapon, akkor célszerű bekapcsolni a Kijelölés panelt a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Kijelöléspanel vagy az adott objektumhoz tartozó Formátum / Kijelöléspanel paranccsal! A panel segítségével könnyebben kiválaszthatjuk a kezelni kívánt objektumot, sőt láthatóságukról is rendelkezhetünk.
- A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró lehet. Helyezzük át például az F1 cellába: mutassunk az egérrel a diagram szélére, amíg az egérmutató nyilaskeresztté nem változik, majd a bal egérgombot nyomva tartva húzzuk a diagramot új helyére! Ha az egérhúzás közben nyomva tartjuk az Alt billentyűt, akkor cellahatárra igazíthatjuk a diagram bal felső sarkát, pontosan eltalálva az F1 cellát!
Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: helyezzük át a diagramot az egérrel, vagy használjuk a Kezdőlap / Kivágás és Beillesztés parancsokat: a kijelölt diagramot helyezzük a Vágólapra a Kezdőlap / Kivágás paranccsal, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül adjuk ki a Kezdőlap / Beillesztés parancsot! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.
- Válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
- Kattintsunk a Szerkesztőlécbe vagy üssük le az F2 funkcióbillentyűt!
- Gépeljük be a Névleges értékek az 1. negyedévre címet, majd üssük le az Enter billentyűt!
- A diagramon tetszőleges módon meg kell jelenítenünk az oszlophoz tartozó értékeket. Legyenek az értékek az oszlopok felett: válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Adatbuborék parancsot!
- A B termék oszlopainak Narancs színt kell adnunk. Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek parancsot!
- A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „B termék” elemet!
- Most már beállíthatjuk a Narancs kitöltőszínt a Formátum / Kitöltés parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a harmadik a Narancs szín!
- A kész táblázatot és diagramot látjuk a 2. ábrán. Lépjünk vissza az M4-4 munkalapra!
- Utolsó feladatunk az A3:D48 tartomány oldal közepére nyomtatása! Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki ezt a tartományt!
- Adjuk ki a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése parancsot!
- Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás parancsot! A parancsgombot az Oldalbeállítás csoport jobb alsó sarkában találjuk. A képernyőn megjelenik az Oldalbeállítás párbeszédpanel.
- Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő tájolást, a Nagyítás részben a Legyen választógombot!
- Lépjünk át a Margók fülre!
- Kapcsoljuk be a Vízszintesen és a Függőlegesen jelölőnégyzeteket majd kattintsunk az OK gombra az Oldalbeállítás párbeszédpanelből való kilépéshez!
Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).
- Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása gombot!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédpanel, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel gombot választva!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
- A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!
A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet kettő munkalappal, valamint egy PDF dokumentumot (4. ábra).
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 július 27.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft 365 v2207b15427.20194, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok
Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?
Válassz egy csillagot!
Szavazatszám: 0, Átlag: 0
Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!
Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!
Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!
Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!