ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat (#260👁)

 Frissítve: 2022 augusztus 5.

 Miről szól ez a cikk?
Ebben a (gyengén)látók számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 4. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft 365 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során az egeret és a billentyűzetet vegyesen használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 2. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat.
1. ábra: A kész táblázat.
ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 2. megoldás, 2. ábra: Az új munkalapra beszúrt 3D csoportosított oszlopdiagram a segédtáblázattal.
2. ábra: Az új munkalapra beszúrt 3D csoportosított oszlopdiagram a segédtáblázattal.
ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 2. megoldás, 3. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 2. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére (59 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-4.xlsx munkafüzetet!
  2. Adjuk ki a Fájl / Mentés másként parancsot!
  3. A jobb oldali panel legfelső szerkesztőmezőjébe gépeljük be a vizsgán előírt nevet, majd, ha szükséges, akkor válasszuk ki a mentés helyéül szolgáló mappát!
  4. Kattintsunk a Mentés gombra!
  5. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a táblázattal: az M4-4 munkalap egy képzeletbeli nyelviskola vizsgaeredményeit tartalmazza. A táblázat az A1:D43 tartományt foglalja el. A négy oszlop a név (A), azonosító (B), szint (C) és pont (D). A név és a szint oszlopok formátuma Szöveg, a másik kettő Általános típusú numerikus adatokból áll.
  6. Az első feladatunk a listát, amely a név (A) oszlop szerint emelkedő sorba rendezett, csökkenő sorba rendezni. Helyezzük az aktív cellát az A1-re, majd adjuk ki a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés (Z-A) vagy az Adatok / Rendezés (Z-A) parancsot!

Álljunk meg egy szóra!
Tipikus feladat feliratokat és/vagy számításokat tartalmazó táblázatok adatsorainak rendezése egy vagy több oszlop szerint. Sokan elfelejtik a rendezés előtt a megfelelő sorokat kijelölni, teljesen összekeverve a sorokat. Ha azonnal lenyomjuk a Ctrl+Z billentyűkombinációt, meg nem történtté tehetjük tévedésünket, és gyorsan elolvashatjuk a következő bekezdést, mit is kell ilyenkor tennünk.

Tipp: Ha egy táblázat sorait rendeznünk kell az egyik oszlop alapján, akkor csak a rendezni kívánt adatokat tartalmazó tartományt szabad kijelölnünk – ki kell hagynunk a képleteket és egyéb származtatott adatokat tartalmazó cellákat – az egysoros oszlopcímkéket az Excel felismeri, tehát első sorként a kijelölésbe belevehetjük. Ezt szem előtt tartva, egy összefüggő tartományt fogunk kijelölni.
Ha egy oszlop szerint kell rendeznünk a sorokat, akkor a Tab billentyűvel léptessük a tartomány aktív celláját abba az oszlopba, amely szerint rendezni akarunk. Ezt követően már használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés menü vagy az Adatok / Rendezés és szűrés csoport parancsait. Ha a helyi menüt részesítjük előnyben, akkor a Shift+F10 lenyomását vagy jobb egérkattintást követően a Rendezés almenü parancsaiból válogathatunk.
Ha több oszlop szerint kell sorba rendeznünk, akkor már szükségünk lesz a
Rendezés párbeszédablakra.

  1. Lépjünk az A45 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Vizsgázók száma
  2. A B45 cellában meg kell jelenítenünk a vizsgázók számát. Ehhez számoljuk meg bármelyik oszlop adatait, például az A oszlopét, amelyben az adatok szöveg típusúak. A megfelelő függvény a DARAB2, így gépeljük be a cellába a következő képletet: =DARAB2(A2:A43). Ha a B oszlop numerikus adatait akarjuk összeszámolni, akkor használjuk a következő képletet: =DARAB(B2:B43). Az eredmény 42.
  3. Lépjünk az A46 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Alapfok
  4. A B46 cellában össze kell számolnunk, hogy a szint (C) oszlopban hányszor található meg az alapfok. Ehhez a DARABTELI függvényt kell használnunk. A függvény első argumentuma a vizsgálandó tartomány, amely a mostani feladatban a C2:C43. A függvény második argumentumaként a feltételt két módon is megadhatjuk: hivatkozhatunk az A46 cellára, hiszen az előbb begépeltük oda az Alapfok címkét, de megadhatjuk azt közvetlenül is: „alapfok”. A B46 cellába tehát a következő képletek egyikét gépeljük: =DARABTELI(C2:C43;A46) vagy =DARABTELI(C2:C43;”alapfok”). Az eredmény 32.
  5. Az E2:E43 tartományban a pont (D) oszlop értékeinek 5%-al megnövelt értékeit kell kiszámolnunk. Egyszerű feladat, mintha csak bruttót számolnánk nettó értékből 5%-os ÁFÁ-val. Az E2 cellába való képletnek három változatával is szolgálhatunk: =D2*1,05 vagy =D2*(1+5%) vagy =D2*(1+0,05)

Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!

  1. Gépeljük be az E1 cellába a pont+5% címkét!
  2. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az E2:E43 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. Gépeljük be az E2 cellába a kiválasztott képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A D44 cellában a pont (D) oszlopban található értékek átlagát kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az A44 cellára, majd gépeljük be az Átlag címkét!
  2. Helyezzük az aktív cellát a D44-re, majd adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Átlag parancsot! A cellában megjelenik az =ÁTLAG(D2:D43) képlet. Fogadjuk el egy Enter leütéssel!
  3. A következő feladat két új sor beszúrása a táblázat fölé: mutassunk az egérrel az 1-es sorszámra, majd a bal egérgombot nyomva tartva húzzuk az egeret lefelé, hogy kijelölhessük az első két sort!
  4. A két új sor beszúrásához adjuk ki a Kezdőlap / Beszúrás / Sorok beszúrása a munkalapra parancsot vagy üssük le a Ctrl+NumPad+ billentyűkombinációt!
  5. A következő feladat a G oszlopban egy felkiáltójelet kér megjeleníteni, ha az adott sorban feltüntetett pont (D oszlop) értéke a D46 cellában kiszámolt átlagpontnál nagyobb, vagy semmit, ha annál kisebb. Állítsuk össze a képletet a G4 cella számára! Ha egy feltétel IGAZ vagy HAMIS eredményétől függően kell a cellában megjeleníteni valamit, akkor a HA függvényre van szükségünk. A HA függvény első argumentuma egy feltétel, amellyel azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott sorban található pont érték nagyobb-e az átlagnál. A G4 cellában a feltétel így fog kinézni: D4>D46. Ha az előbbi feltétel IGAZ eredményt ad, akkor a HA függvény második argumentuma a „!”, ha HAMIS, akkor a harmadik argumentuma egy üres karakterlánc, a „” kell legyen. Most már összeállíthatjuk a képletet: =HA(D4>$D$46;”!”;””). Az abszolút címzésre azért van szükségünk, mert a képletet a G oszlopban lefelé másolni fogjuk, így meg kell akadályoznunk, hogy a D46 cellára mutató hivatkozás módosuljon.

Tipp: Ha egy feladat a semmi megjelenítését írja elő, akkor mindig egy üres karakterláncot kell megadnunk két idézőjellel: „” (Shift+2, Shift+2).

Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a D$46 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.

  1. Gépeljük be a G3 cellába a következő címkét: Átlag felett/alatt
  2. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a G4:G45 tartományt!
  3. A tartomány aktív cellája a G4, amibe gépeljük be az =HA(D4>$D$46;”!”;””) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  4. A következő feladatban az azonosító (B) és a szint (C) oszlopok értékeinek kell beállítanunk kisebb betűméretet és vízszintesen középre igazítást. A jelenlegi betűméret 12 pont, csökkentsük le 10 pontra. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B4:C45 tartományt!
  5. Adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Betűméret csökkentése parancsot!
  6. A vízszintesen középre igazításhoz adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás parancsot!
  7. A nevek formázásához jelöljük ki az A4:A45 tartományt!
  8. A külső szegély beállításához adjuk ki a Kezdőlap / Szegélyek / Külső szegélyek parancsot vagy használjuk az Alt+Shift+. billentyűkombinációt!
  9. Állítsuk be a Sárga kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a negyedik a Sárga szín!
  10. Mivel még mindig kijelölt a tartomány, kattintsunk a Kezdőlap / Félkövér, majd a Kezdőlap / Dőlt gombra a félkövér és a dőlt betűstílus beállításához!
  11. A kész táblázatra vethetünk egy pillantást az 1. ábrán.
  12. Készítsünk egy új munkalapot a Kezdőlap / Beszúrás / Munkalap beszúrása paranccsal vagy üssük le a Shift+F11 billentyűkombinációt!
  13. Az új munkalapon a diagram számára egy segédtáblázatot kell rögzítenünk az A11:D14 tartományban. A táblázat négy sorból és négy oszlopból áll. A következő lépésekben segítünk elkészíteni ezt a táblázatot.
  14. Az A12:A14 cellákba gépeljük be a következő címkéket: A termék, B termék, C termék
  15. A B11:D11 cellába gépeljük be a következő címkéket: január, február, március
  16. A B12:B14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 1, 1,2, 1
  17. A C12:C14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 3,4, 2,4, 1
  18. A D12:D14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 4, 2,3, 1,1
  19. Jelöljük ki a B12:D14 tartományt, és a Kezdőlap / Tizedeshelyek növelése paranccsal növeljük meg, majd a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése paranccsal csökkentsük egyre a tizedeshelyek számát! Mivel a tartományban voltak egy tizedesjeggyel rendelkező értékek, így a növeléssel kettő, majd a csökkentéssel egy tizedesjegyet állítottunk be.
  20. Jelöljük ki az A11:D14 tartományt!
  21. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása parancsot, majd válasszuk ki a 3D csoportosított oszlop gombot! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagramtervezés és egy Formátum menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként, ábraként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot az egérrel rákattintva tudunk kijelölni. Ha sok objektum helyezkedik el a munkalapon, akkor célszerű bekapcsolni a Kijelölés panelt a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Kijelöléspanel vagy az adott objektumhoz tartozó Formátum / Kijelöléspanel paranccsal! A panel segítségével könnyebben kiválaszthatjuk a kezelni kívánt objektumot, sőt láthatóságukról is rendelkezhetünk.

  1. A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró lehet. Helyezzük át például az F1 cellába: mutassunk az egérrel a diagram szélére, amíg az egérmutató nyilaskeresztté nem változik, majd a bal egérgombot nyomva tartva húzzuk a diagramot új helyére! Ha az egérhúzás közben nyomva tartjuk az Alt billentyűt, akkor cellahatárra igazíthatjuk a diagram bal felső sarkát, pontosan eltalálva az F1 cellát!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: helyezzük át a diagramot az egérrel, vagy használjuk a Kezdőlap / Kivágás és Beillesztés parancsokat: a kijelölt diagramot helyezzük a Vágólapra a Kezdőlap / Kivágás paranccsal, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül adjuk ki a Kezdőlap / Beillesztés parancsot! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. Válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Kattintsunk a Szerkesztőlécbe vagy üssük le az F2 funkcióbillentyűt!
  3. Gépeljük be a Névleges értékek az 1. negyedévre címet, majd üssük le az Enter billentyűt!
  4. A diagramon tetszőleges módon meg kell jelenítenünk az oszlophoz tartozó értékeket. Legyenek az értékek az oszlopok felett: válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Adatbuborék parancsot!
  5. A B termék oszlopainak Narancs színt kell adnunk. Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek parancsot!
  6. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „B termék” elemet!
  7. Most már beállíthatjuk a Narancs kitöltőszínt a Formátum / Kitöltés parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a harmadik a Narancs szín!
  8. A kész táblázatot és diagramot látjuk a 2. ábrán. Lépjünk vissza az M4-4 munkalapra!
  9. Utolsó feladatunk az A3:D48 tartomány oldal közepére nyomtatása! Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki ezt a tartományt!
  10. Adjuk ki a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése parancsot!
  11. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás parancsot! A parancsgombot az Oldalbeállítás csoport jobb alsó sarkában találjuk. A képernyőn megjelenik az Oldalbeállítás párbeszédpanel.
  12. Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő tájolást, a Nagyítás részben a Legyen választógombot!
  13. Lépjünk át a Margók fülre!
  14. Kapcsoljuk be a Vízszintesen és a Függőlegesen jelölőnégyzeteket majd kattintsunk az OK gombra az Oldalbeállítás párbeszédpanelből való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédpanel, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet kettő munkalappal, valamint egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 27.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft 365 v2207b15427.20194, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat