A számítógépek csoportosítása (#15)

 Frissítve: 2020 május 14.

Miről szól ez a cikk?
Körbevesznek minket a számítógépek, már mindenhol ott vannak. Hogyan ismerhetjük fel különféle típusaikat, mikor, melyikre van, lehet szükségünk, milyen számítógépek működnek a szolgáltatások hátterében? Csupa érdekes kérdés. Ebben a fejezetben tisztázzuk, milyen szempontok szerint csoportosíthatók a számítógépek, otthoni, irodai, médiafogyasztó, játszó felhasználóként melyiket érdemes választani.

Tartalomjegyzék

A mai számítógépeket, legyenek azok akár asztali PC-k, vállon hordott laptopok, táskában hordott tabletek, zsebben hordott okostelefonok, ruházatunkban, a mindennapi tárgyainkban megbúvó dolgok internete, a hűtőben, az autóban, a banki terminálokban, a meki menürendelő képernyőjében rejtőző célszámítógépek stb., több szempont szerint csoportosíthatjuk.

Érdemes a különféle csoportokkal és az azokba tartozó infokommunikációs eszközökkel tisztában lennünk, hogy mindig a megfelelőt válasszuk, vagy pusztán csak felismerjük magát az eszközt.

1. Működési elv szerinti csoportosítás

A számítógépeket elsőként működési elvük szerint érdemes csoportosítani.

A működési elv az alkalmazott technológiát jelenti. Ez a csoportosítás inkább csak történeti szempont, hiszen ma már minden IKT berendezés elektronikus eszköz. No, de nézzük, mi volt a múlt, és mi várható a jövőben!

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy jelenleg számítógép alatt a neumanni-elveket követő elektronikus számítógépeket értjük. A múlt és a jövő számítógépei természetesen együtt vannak jelen életünkben, az optikai, a fehérjealapú és a kvantumszámítógépek pedig már a spájzban vannak.

2. Felhasználás szerinti csoportosítás

A számítógépek felhasználás szerinti csoportosítása áll legközelebb a mindennapok felhasználójához, hiszen praktikus szempontok vezetnek mindenkit, amikor számítógépes eszközre vágyik vagy számítógépet használ.

Álljunk meg egy szóra!
A CAx rövidítésben x más-más betűt jelent, amelyek mind számítógéppel segített munkafolyamatot fed. Néhány rövidítés:
CAD = Computer-Aided Design = számítógéppel segített tervezés,
CAID = computer Aided Industrial Design = számítógéppel segített ipari tervezés,
CAM = Computer-Aided Manufacturing = számítógéppel segített gyártás,
CAE = Computer-Aided Engineering = számítógéppel segített mérnöki tevékenység,
CAQ = Computer-Aided Quality = számítógéppel segített minőség-ellenőrzés.
A CGI = Computer-Generated Imagery = számítógéppel készített képeket jelent.
A filmkészítés szinte elmaradhatatlan kelléke a virtuális világok, helyszínek, események, szereplők számítógép segítségével generált készítéséhez.

Tipp: A hálózati tápellátás miatti helyhez kötöttségből eredően a fenti számítógépek nem tartalmaznak akkumulátort áramzavar esetére. Ez ellen ún. szünetmentes tápegységgel (UPS = Uninterrupted Power Supply), segéderőforrásként üzemanyaggal működő áramfejlesztővel, ún. aggregátorral kiegészítve.
A helyhez kötött számítógépek nagy előnye az alkatrészek cserélhetősége, vagyis a bővíthetőség új alkatrészek beépítésével, a nagyobb teljesítményű alkatrészek utólagos beszerelése, illetve a hibás alkatrészek cseréje.
Az alább ismertetett hordozható számítógépek ezzel szemben zárt konstrukciók, a bővítés, csere, javítás, teljesítménynövelés a legtöbb esetben kizárt, ugyanakkor a beépített akkumulátorral és töltési lehetőséggel a hálózati tápellátástól függetlenül, a szabadban is használhatók.

3. Hordozhatóság, méret/súly szerinti osztályozás

A technológiai fejlődés egyre kisebb méretű, egyre integráltabb és egyre több funkcióval felruházott alkatrészeket hozott magával, így a számítógépek mérete, súlya egyre kisebb lehetett. Ez a folyamat az 1990-es évektől gyorsult fel, majd kapott új lendületet a 2000-es évektől. Néhány évtized alatt jutottunk el a teremnyi, több tonnás berendezésektől az asztalra, majd az ölbe, vállra, zsebbe, tenyérbe, karra, végül a testünkbe helyezhető számítógépekig.

A miniatürizálás újabb és újabb alkalmazási területeken tette használhatóvá és beépíthetővé a számítógépeket. A 2010-es évek új varázsszava a dolgok internete (Internet of Things, IoT), amely a számítógépek mindenféle otthoni, irodai, közlekedési stb., kisméretű eszközbe, berendezésbe „bigyókba” beépíthetőségét hozta, hozza magával.

A hordozhatóság szempontjából tehát a következő csoportokba sorolhatjuk a számítógépeket:

4. Teljesítmény szerinti csoportosítás

A számítógépeket teljesítményük alapján is osztályozhatjuk. De mit is értünk teljesítményen? A számítógép mely jellemzőjének kiugró teljesítménye számítson a besorolásnál? Az egyik számítógép a grafikus megjelenítés, míg a másik a nyers számítás vagy a tárkapacitás terén számít kiugró teljesítményűnek. Nem beszélve arról, hogy a folyamatos fejlődés miatt egy ma szuperteljesítményűnek számító számítógép holnap már egy múzeum vitrinjébe kerülhet át.

Az alábbi felosztás tehát erősen utal a számítógép története során megjelenő teljesítménykategóriákra, így több olyan osztályt is megemlítünk, amelyek néhány évtizede számos számítógépcsaládot jellemeztek. A kategóriák többsége azonban ma is megállja helyét.

4.1. A mikroszámítógép

A mikroszámítógépek (microcomputer) csoportjába a legkisebb teljesítményű, korai, 4. generációs, otthoni és hobbi számítógépek tartoznak. Ide sorolandók a 70-es és 80-as évek otthoni számítógépei (home computer), például a ZX81, a Commodore 64 és hazai társaik (Videoton TVC, Primo, HT-1080Z).

Ezeknek a számítógépeknek a gyártói még számos processzorgyártó cég termékei közül választhattak központi feldolgozó egységet, így termékvonaluk a későbbiekben is az olyan processzorokhoz kötődtek, mint például a Z(ilog)80, vagy a Motorola 65XX sorozatú családja.

Ezekre a számítógépekre a minél olcsóbb kialakítás volt jellemző: megjelenítő eszközként a TV-t használták, a külső háttértároló az akkoriban megszokott kazettás magnetofon, később a floppy egység volt, a billentyűzetük egyedi kiosztású érintőfólia vagy a maiaktól eltérő elrendezésű és kiosztású billentyűzet volt. Az egyes termékek más gyártók hasonló termékeivel és sokszor saját termékvonalukkal sem voltak kompatibilisek.

4.2. Személyi számítógépek

A személyi számítógépek (personal computer) közé tartoznak a mindenkori asztali és hordozható népszámítógépek, a jelenleg is használt IBM PC kompatibilis számítógépek, a laptopok, a tabletek, a HTPC-k, a HEDT-ok és a videojáték konzolok. A jelenlegi legelterjedtebb számítógépcsoport az Intel és az AMD processzorgyártók ún. x86 kompatibilis processzorain alapulnak. Jellemző rájuk a kompatibilitás, a korszerű alkatrészek, a termékvonalak és a szabványok folyamatos fejlesztése és fejlődése. A számítógépek teljesítménye folyamatosan nő, folyamatosan utolérve az alább felsorolt, nagyobb teljesítményű csoportok képviselőit.

4.3. Okos- és IoT eszközök

Teljesítményük igen változó: egyes példányaik teljesítménye a PC-kével vetekszik (okostelefon), míg másoké nagyon alacsony, a csak érzékelő, kijelző, szenzor szerepük miatt (okos karkötő, okosóra, okos ruha, IoT eszközök, mint például okosizzó, okoshűtő, okosajtózár stb.).

4.4. Miniszámítógépek

Ma már kevésbé használt kategória. A 70-es, 80-as években vállalati, többfelhasználós célra gyártott számítógépekre jellemző teljesítménykategória. Jellemző volt rájuk az egyedi architektúra és operációs rendszer. A mai miniszámítógépek elnevezése inkább kiszolgáló vagy munkaállomás, és a gépek többsége már x86-os kompatibilis termékekből áll, a személyi számítógépekénél a kiválasztott (fájl, levelező, adatbázis, grafikus, webkiszolgáló, tűzfal stb.) funkcióhoz illeszkedő nagyobb teljesítménnyel.

A mai kiszolgálókat és munkaállomásokat vagy a személyi számítógépeken használt operációs rendszerek speciális (enterprise, workstation) kiadásai vagy kimondottan kiszolgáló operációs rendszerek működtetik. Ilyen például a Microsoft Windows 10 Enterprise kiadása vagy a Windows Server operációs rendszer család különféle célú termékei.

4.5. Középkategóriás számítógépek

Ma már nem használt kategória. A 80-as, 90-es évek egyedi számítógépei tartoznak ide, amelyek közintézmények, felsőfokú intézmények, kutatóintézetek egyszerűbb feladatait látták el. Tipikus képviselőjük volt az IBM AS/400-as számítógépe.

4.6. Nagyszámítógépek

Ez a mainframe, vagyis a csúcsgépek kategóriája. Szintén sorozatgyártott, nagyteljesítményű számítógépek tartoznak ide, olyan intézmények, cégek, vállalatok számára, amelyek igen nagy teljesítményt várnak el, magas hibatűrés és rendelkezésre állás mellett. Ebbe az osztályba mindig az adott időszak legnagyobb teljesítményű számítógépei tartoznak. A trónfosztás folyamatos, ahogy az újabb és újabb, nagyobb teljesítményű gépek piacra lépnek. Léteznek egyedi összeállítások is a megrendelők egyedi igényeire reagálva, akár többezer processzorral, petabájtnyi tárolókkal, óriási átviteli és feldolgozási teljesítménnyel.

4.7. Szuperszámítógépek

A szuperszámítógépek (supercomputer) már az olimpiai verseny kategóriáját képezik. A legtöbb esetben nem piaci igények kielégítésére, hanem egyedi megrendelésre, állami feladatokhoz, nemzetközi kutatásokhoz, vagy katonai célokra készülnek. Sok esetben az adott technológiai szintből kifacsarható maximum a cél vagy a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos kutatás az indok.

A speciális igényeket lefedő mini-, közép-, nagy- és szuperszámítógépeket már nem az asztalon vagy a szobában helyezik el, hanem erre a célra kialakított, temperált hőmérsékletű, nagybiztonságú szerverszobákban sorakoznak a gépek a kiegészítő eszközökkel (szünetmentes tápegységek, tartalék áramforrások betáplálói és elosztói, hálózati kapcsolók stb.) ún. rack szekrényekben elrendezve.

5. Architektúra szerinti csoportosítás

A leginkább műszaki csoportosítási szempont a számítógépet működtető központi műveletvégző egység, a processzor architektúrája szerinti felosztás. Ez a csoportosítás a processzor belső felépítésére, architektúrájára, leginkább utasításkészletére alapoz. A processzor kiválasztásával ugyanis adott lesz az azon futtatható operációs rendszer, így a futtatható alkalmazások köre, végső soron a felhasználási, vásárlói kör.

Ma már számos cég gyárt egymással kompatibilis utasításkészletű processzort egy adott vásárlói kört megcélozva, így a termékgyártóknak és a felhasználóknak is van választási lehetőségük, valamint a piaci verseny is kellő hajtóerőt ad a további fejlesztésekhez.

Ha csak a mai, vásárlók által az üzletekben elérhető termékekben megtalálható processzorcsaládokat tekintjük, akkor a következő csoportokra bonthatjuk a számítógépeket az alkalmazott processzor architektúra szerint:

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2019 augusztus 22.
Szint: kezdő, ECDL: M01/S1/1.1
Kategória: Számítógépes alapismeretek → Számítógépek és eszközök → IKT → Alapfogalmak

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat