Frissítve: 2020 május 14.
Miről szól ez a cikk?
Körbevesznek minket a számítógépek, már mindenhol ott vannak. Hogyan ismerhetjük fel különféle típusaikat, mikor, melyikre van, lehet szükségünk, milyen számítógépek működnek a szolgáltatások hátterében? Csupa érdekes kérdés. Ebben a fejezetben tisztázzuk, milyen szempontok szerint csoportosíthatók a számítógépek, otthoni, irodai, médiafogyasztó, játszó felhasználóként melyiket érdemes választani.
Tartalomjegyzék
A mai számítógépeket, legyenek azok akár asztali PC-k, vállon hordott laptopok, táskában hordott tabletek, zsebben hordott okostelefonok, ruházatunkban, a mindennapi tárgyainkban megbúvó dolgok internete, a hűtőben, az autóban, a banki terminálokban, a meki menürendelő képernyőjében rejtőző célszámítógépek stb., több szempont szerint csoportosíthatjuk.
Érdemes a különféle csoportokkal és az azokba tartozó infokommunikációs eszközökkel tisztában lennünk, hogy mindig a megfelelőt válasszuk, vagy pusztán csak felismerjük magát az eszközt.
1. Működési elv szerinti csoportosítás
A számítógépeket elsőként működési elvük szerint érdemes csoportosítani.
A működési elv az alkalmazott technológiát jelenti. Ez a csoportosítás inkább csak történeti szempont, hiszen ma már minden IKT berendezés elektronikus eszköz. No, de nézzük, mi volt a múlt, és mi várható a jövőben!
- A nyilvánvaló történeti régiség kategóriába a mechanikus számológépek sorolhatók, amelyek modern megvalósulásai mai is hasznos eszközeink.
- A számítástechnika kezdeti éveiben, a múlt században az első, valóban használható számítógépek elektromechanikus elven működtek, tehát az elektronikus alkatrészek mellett mechanikus elemeket: kerekeket, tárcsákat, reléket, kapcsolókat tartalmaztak.
- A ma számítógépe tisztán elektronikus működésű. Ne zavarjanak meg minket a perifériák, amelyek természetesen tartalmazhatnak mechanikai elemeket is!
- Ígéretes kísérletek folynak optikai elven működő számítógép készítésére. Ezekben a számítógépekben az elektronáram helyett fényimpulzus, lézerfény hordozza az információt. A fény terjedési sebességének ismeretében az optikai elven működő számítógépek jelentős teljesítménynövekedésére számíthatunk.
- A biológiai vagy DNS számítógépekre elsősorban az orvostudomány vár. Itt nem a sebességnövelés, hanem a szerves létformákban történő gyógyítás, változás elérése a cél. A biológiai számítógépekben az elemi szintű matematikai és logikai műveleteket fehérjék közötti kémiai folyamatok valósítják meg.
- A legígéretesebb fejlesztés a kvantumelven működő számítógép. Ennek legnehezebb megérteni a működési elvét, mivel a számításokhoz atomi szintű kvantummechanikai jelenségeket használ. Legérdekesebb jellemzője, hogy az adatot nem bitek, tehát kétállapotú jelek, hanem ún. qubitek hordozzák. A qubit lehetséges értékei a következők: 0, 1 vagy ezek ún. kvantum-szuperpozíciója, ami végtelen számú állapotot jelent. A tranzisztoralapú logikai kapuktól eltérően az elemi szintű matematikai és logikai műveleteket ún. kvantum logikai kapuk végzik. Anélkül, hogy megkísérelnénk felvázolni ezen számítógépek működési elvét, fogadjuk el, hogy a kvantumszámítógépek alkalmazásával a műveletvégzés sebessége korlátlan mértékű növekedést sejtet. A kutatásokat az olyan, nagyon összetett problémákkal kapcsolatos számítások elvégzése motiválja, amelyek megoldása a mai eszközökkel évtizedekig, évszázadokig tartana: például matematikai problémák megoldása, gyógyszerkutatások, titkosítás, fizikai jelenségek modellezése, statisztikai kutatások, adatbányászat, csillagászati kutatások, klímamodellezés stb.
A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy jelenleg számítógép alatt a neumanni-elveket követő elektronikus számítógépeket értjük. A múlt és a jövő számítógépei természetesen együtt vannak jelen életünkben, az optikai, a fehérjealapú és a kvantumszámítógépek pedig már a spájzban vannak.
2. Felhasználás szerinti csoportosítás
A számítógépek felhasználás szerinti csoportosítása áll legközelebb a mindennapok felhasználójához, hiszen praktikus szempontok vezetnek mindenkit, amikor számítógépes eszközre vágyik vagy számítógépet használ.
- A sort kezdjük a mindennapokban megszokott asztali számítógéppel (desktop computer), amelynek konfigurációja (összeállítása) legalább a számítógép központi elemeit tartalmazó házból, monitorból, billentyűzetből, egérből és egyéb perifériákból áll (nyomtató, hangszóró, fejbeszélő, lapolvasó, webkamera stb.). Alkalmazási területtől függ, milyen kiépítéssel, konfigurációval és teljesítménnyel rendelkezik, tehát irodai és/vagy játékcélokat is kiszolgálhat. Ezeket a konfigurációkat egy adott helyen használják, helyük általában az asztalon vagy annak közelében van, ugyanakkor kisméretű, hordozható számítógépház esetén megoldható a szállításuk. Az asztali számítógépek – legyenek azok akár az alább ismertetett változatok – közös jellemzője az elektromos hálózati tápellátás miatti helyhez kötöttség.
- Az asztali számítógépek speciális csoportját alkotják a képernyővel egybeépített All in One (AiO, minden egyben) számítógépek. A számítógép a képernyő támasztólábában, vagy a képernyő hátuljában kialakított házban helyezkedik el.
- A fenti számítógépcsoport nem igazán vált be, így elszakadtak a képernyővel való egybeépítéstől, és megmaradt a kisméretű házba bepréselt számítógép. Ez a platform már több elnevezést is kapott, általában egy-egy gyártócég saját márkanevén emlegetjük tagjait, például: barebone, nettop vagy NUC (ez az Intel Next Unit of Computing platformja). Az ilyen, féltéglának csúfolt asztali számítógépek népszerűek, bár csupán átlagos teljesítménnyel bírnak, hiszen a számítógépház kis mérete nem engedi nagy teljesítményű alkatrészek beépítését.
- Az Intel processzorgyártó cég az asztali gépek rajongói (enthusiasts), játékos (gamer) és tartalomszolgáltató (content creator) rétegének szánta az ún. HEDT platformot (High End DeskTop, csúcskategóriás asztali számítógép), amely a mindenkori legmagasabb teljesítményű alkatrészekből összeállított konfigurációk elnevezése. Ezek az asztali számítógépek az aktuális CPU generáció legfelső kategóriás processzoraiból és a teljesítményt leginkább meghatározó kiegészítő alkatrészekből (processzor, alaplap, memória, háttértár) állnak össze. A kategória és neve elterjedt, így ma már a gyártók előszeretettel készítenek a platformnak megfelelő alkatrészt, és a kereskedők is szívesen állítanak össze HEDT konfigurációkat.
- A csúcskategóriás asztali számítógépek extrém grafikus teljesítménnyel bíró változatai az ún. grafikus munkaállomások (graphical workstation). Az ebbe a kategóriába tartozó számítógépek nagy teljesítményű grafikus kártyát tartalmaznak a grafikai megjelenítéssel (sebesség, felbontás, virtuális és kiterjesztett valóság, képkockaszám) kapcsolatos feladatokhoz (pl. számítógép segített munkák (CAx), virtuális környezet képernyőre rajzolása, ún. renderelése, animációk és filmek készítése (CGI), játékfejlesztés, gyógyszerkutatás stb.). A gépcsaládra jellemző a nagy teherbírású és teljesítményű, stabil központi alkatrészek, a nagy teljesítmény leadására képes tápegység, a több, párhuzamos feldolgozásra késztetett grafikus kártya, és sok-sok gigabájtnyi memória. Az ilyen számítógépek általában több megjelenítő eszközt is tartalmaznak.
Álljunk meg egy szóra!
A CAx rövidítésben x más-más betűt jelent, amelyek mind számítógéppel segített munkafolyamatot fed. Néhány rövidítés:
CAD = Computer-Aided Design = számítógéppel segített tervezés,
CAID = computer Aided Industrial Design = számítógéppel segített ipari tervezés,
CAM = Computer-Aided Manufacturing = számítógéppel segített gyártás,
CAE = Computer-Aided Engineering = számítógéppel segített mérnöki tevékenység,
CAQ = Computer-Aided Quality = számítógéppel segített minőség-ellenőrzés.
A CGI = Computer-Generated Imagery = számítógéppel készített képeket jelent.
A filmkészítés szinte elmaradhatatlan kelléke a virtuális világok, helyszínek, események, szereplők számítógép segítségével generált készítéséhez.
- Az intézményi, céges, vállalati számítógépes hálózatokban az irodai feladatokat ellátó asztali számítógépeket munkaállomásnak (workstation) nevezik. Ez az elnevezés akkor indokolt, ha a számítógépek felügyeletét kiszolgáló látja el. A munkaállomás általános teljesítményű alkatrészekből áll, hiszen mindössze az irodai szoftverek futtatására és a hálózati funkciók kezelésére kell felkészíteni.
- A munkaállomások speciális típusa a terminál. A terminál egy képernyőből és beviteli eszközökből álló munkaállomás. A mindezeket összekötő számítógépház mindössze a hálózati csatlakozásért felelős, és a számítógép működéséért felelős komponenseket tartalmazza (alaplap, CPU, memória). Sok esetben háttértárat nem, vagy csak átmeneti tár céljára tartalmaz – a legtöbb esetben az USB portokba csak billentyűzetet és egeret csatlakoztathatunk. Bekapcsolást követően mind az operációs rendszert, mind az azon futtatott alkalmazásokat az ún. terminál kiszolgálóról tölti le a számítógép. Ezt úgy teheti meg, hogy a BIOS nem a helyi háttértáron, hanem a beállított hálózati címen keresi a rendszertöltő programot.
- A kiszolgáló (server) számítógép ún. hálózati szolgáltatást nyújt a hálózaton keresztül rá csatlakozó számítógépek, munkaállomások számára (alkalmazás- és fájlmegosztás, címtár, útválasztó, internetelérés és annak szabályozása, levelezés, vírusellenőrzés, tűzfal, médiatár, streaming stb.). A kiszolgálók asztali számítógép kivitelűek is lehetnek, de inkább védett, légkondicionált helyiségben, ún. rack szekrényben kapnak helyet. Nagy teherbírású és stabil alkatrészekkel, nagyteljesítményű processzorokkal, több vezetékes hálózati kapcsolattal, nagyméretű, hibatűrő memóriával, és sok esetben redundáns, több példányban rendelkezésre álló alkatrészekkel bírnak, amelyek akár működés közben is cserélhetők. Egy kiszolgálónak a legtöbb esetben képernyős megjelenítésre nincs szüksége, így felügyeletét hálózaton keresztül látják el.
- A szórakoztató elektronika világába történő eredményes betörési kísérlet az ún. HTPC (Home Theater PC, házimozi) számítógép, amely nem más, mint egy, a Hi-Fi berendezésekhez hasonló számítógépházban elsősorban filmek és zenék lejátszására szánt asztali személyi számítógép. A házimozi konfiguráció jellemzője a hűtőventilátorok hiányából eredő halk működés, a nagyteljesítményű grafikus processzor egy vagy több HDMI, DisplayPort, esetleg Thunderbolt TV kimenettel, valamint az optikai (CD, DVD, (UHD) Blu-Ray) lemezek lejátszására szolgáló optikai meghajtó. Magas minőségi követelmények esetén a házimozi PC-hez Hi-Fi, többcsatornás hangrendszer, nagy képátlójú televíziós képernyő és/vagy projektor csatlakozik. A filmmániás és audiofil felhasználók a felsorolt eszközök ideális elhelyezéséhez, valamint a mozi- és hangversenyterem maximális érzetéhez külön házimozi szobát alakítanak ki.
- HTPC célra kaphatók ún. médialejátszók (media player), amelyek maguk is komplett számítógépek, a médialejátszásra kihegyezett processzorral és operációs rendszerrel.
Tipp: A hálózati tápellátás miatti helyhez kötöttségből eredően a fenti számítógépek nem tartalmaznak akkumulátort áramzavar esetére. Ez ellen ún. szünetmentes tápegységgel (UPS = Uninterrupted Power Supply), segéderőforrásként üzemanyaggal működő áramfejlesztővel, ún. aggregátorral kiegészítve.
A helyhez kötött számítógépek nagy előnye az alkatrészek cserélhetősége, vagyis a bővíthetőség új alkatrészek beépítésével, a nagyobb teljesítményű alkatrészek utólagos beszerelése, illetve a hibás alkatrészek cseréje.
Az alább ismertetett hordozható számítógépek ezzel szemben zárt konstrukciók, a bővítés, csere, javítás, teljesítménynövelés a legtöbb esetben kizárt, ugyanakkor a beépített akkumulátorral és töltési lehetőséggel a hálózati tápellátástól függetlenül, a szabadban is használhatók.
- A hordozható számítógépeknek több kategóriája ismert: a kezdeti laptop vagy notebook kategória ma már kibővült az extrém vékony és könnyű házzal rendelkező ultrabook-okkal, valamint a netbook-okkal. Közös ismertetőjegyük a hordozhatóság, a beépített háttértárak, akkumulátor, billentyűzet, kártyaolvasó, USB, LAN és egyéb portok, WiFi és BlueTooth kapcsolat, webkamera és LCD/LED/OLED kijelző. Az akkumulátor töltéséhez külön tápegységet kapunk. A számítógépek méretét az alkalmazott kijelző képátlója szabja meg: a netbook-ok és ultrabook-ok képátlója 9-10 hüvelyk, a laptopoké 13-17 hüvelyk. A képátlótól függ a billentyűzet billentyűinek száma és kiosztásuk – az elég nagy képátló a numerikus billentyűzetnek is helyet adhat. Szintén a ház mérete szab határt a külső (USB, memóriakártya, LAN, monitor stb.) csatlakozók számának. Nagyteljesítményű példányaik alkalmasak házimozi és játék célokra is.
- Ma már elterjedt eszköz a táblagép (tablet), amely a netbook és az okostelefon egyfajta ötvözete. Működését beépített akkumulátor biztosítja. A táblagépnek érintésérzékeny képernyője van, így ujjaink felületen történő elhúzásával, illetve koppintással kommunikálhatunk billentyűzet és egér helyett. A gépelést a képernyőn megjelenő virtuális, vagy USB, BlueTooth billentyűzet segíti. Sok tablet mobiltelefon funkcióval is rendelkezik (SIM kártya vagy eSIM befogadására képes). A külvilággal az USB csatlakozóval teremthetjük meg a kapcsolatot – ez szolgál az eszköz akkumulátorának töltésére is. Az internet eléréséhez GSM mobilinternet, Wi-Fi és/vagy Bluetooth kapcsolatokat biztosít. A képátló általában 7-10 hüvelyk. A beépített tárkapacitást a legtöbb készüléknél memóriakártya csatlakoztatásával bővíthetjük. Operációs rendszerük többnyire előtelepített Android vagy Windows.
- Speciális, korlátozott tudású célszámítógépek a táblagépekre hasonlító e-könyv olvasók, vagyis az e-book reader eszközök. Többnyire egyszínű kijelzővel, hálózati kapcsolattal, hosszú üzemidővel, passzív képernyővel rendelkeznek. Kizárólagos feladatuk a felmásolt vagy hálózaton keresztül beszerzett elektronikus könyvfájlok tartalmának megjelenítése. Képernyőjük képátlója többnyire 5-7-10 hüvelyk.
- A számítógépek közé soroljuk az okostelefonokat (smart phone), hiszen ezek kisméretű számítógépek. Az okostelefonokat működtető operációs rendszerek (Android, Windows Phone, iOS) megfelelői az asztali számítógépeken (Linux, Windows, OSX) is jelen vannak. Képességeik, használatuk a tabletekéhez hasonló – esetükben kisebb, tipikusan 4-6 hüvelyk képátlóval kell megelégednünk. Mivel fő funkciójuk a telefonálás, emiatt a SIM kártya mellett elmaradhatatlan funkciójuk a GSM hálózatok kezelése. Az USB port, a vezetéknélküli hálózatok ismerete, a memóriakártyával való bővíthetőség, a több kamera ma már szintén alapkövetelmény.
- A tabletek képátlójához közelítő 6-8 hüvelyk képátlójú okostelefonok a phablet nevet kapták. A név utal a telefon funkcióra (phone), a megnövelt képátló miatt pedig a tabletre. A magyar szlengben ezek a tepsifonok. Képességeik éppen ezért e két kategória tagjaihoz hasonlítanak.
- Az okostelefonok egyfajta kiegészítői, de önállóan is viselhető kütyük az okosórák (smart watch) és az okoskarkötők (smart bracelet, band). Komplett számítógépet tartalmaznak, esetenként saját Linux/Android alapú operációs rendszerrel. Elsődleges feladatuk az okostelefonnal folytatott kommunikáció, az attól érkező információk kijelzése, a hívások és üzenetek kezelése, valamint a navigálás és a sportolás, aktivitásmérés támogatása.
- Az okosórák vadhajtása az ún. fitnesz karkötő vagy aktivitásmérő is, amelyek az okosóráknál kisebb méretűek, szegényebb funkcióval bírók, de képesek vérnyomás-, véroxigén és pulzusmérésre, légzés-, lépés-, ugrás és karlendítés számlálásra, esetleg riasztani is tudnak baleset esetén.
-
A pendrive PC (compute stick) egy USB pendrive méretű, de USB helyett HDMI csatlakozóval ellátott miniszámítógép. A HDMI csatlakozó tulajdonképpen a számítógép monitorkimeneteként funkcionál, vagyis azonnal bedugható bármely, HDMI bemenettel bíró televízióba. Leginkább médiatartalom fogyasztására, valamint a hagyományos televíziók „okosítására” használhatók, így a TV-t asztali számítógépként vagy okostelevízióként használhatjuk.
A pendrive PC – méretéből eredően – egy átlagos asztali számítógéphez képest kisebb teljesítménnyel bír, ugyanakkor kevés, de minden szükséges csatlakozóval bír: külső tápegység, USB, Bluetooth, Wi-Fi, LAN. - Az autók szerelmeseinek vágya az autós fejegység (car head unit). Nem tévesztendő össze az autókba beépített központi számítógéppel, amely az autó működéséért felel vagy a GPS navigátorral, amely a térképes navigálásra használható célszámítógép! Az autós fejegység az autórádió helyére szerelhető be, mint egyfajta okostelefon vagy mobil számítógép. Természetesen használható navigálásra, médiafájlok lejátszására, az autó egyes funkcióinak kijelzésére, telefonálásra (SIM kártya beépíthető), az autókamerák és a riasztó vezérlésére, és helyi mobil hotspotot is biztosíthat. Operációs rendszerük legtöbbször Android. Fontos tulajdonságuk az autókkal való kompatibilitás, vagyis hogy autónk műszerfalába beépíthetjük-e a kiválasztott fejegységet.
- A viselhető számítógépek újabban terjedő alkalmazási területe az okosruha (smart clothes), amelyek leginkább szórakoztató, egészségvédelmi, vészhelyzeti, szabadidős és versenysport célokra alkalmas számítógépet tartalmaznak.
-
A szórakoztatást, a játékot, újabban már a munkát és a kapcsolattartást is segítő hordozható számítógép kategória a videójáték-konzoloké (game console). A játékkonzol elsősorban nagyképernyős televízióhoz csatlakoztatható, speciális konfigurációval, és operációs rendszerrel bíró számítógép. A számítógép hardvere elsősorban a videójátékok minél gyorsabb, és minél nagyobb felbontású lejátszására képes. Kialakításuk szerint léteznek kézi és asztali konzolok. A kézi konzolokat folyamatosan szorítják ki az okostelefonok, míg az asztali példányok népszerűsége töretlen. Híveik és az asztali számítógépeken játszók között folyamatos a versengés és a vita, melyikkel érdemes hosszú távon játszani, melyik teljesítménye haladja meg a másikét. A kemény játokosok (hardcore gamer) vita helyett beszerzik minkét kategória győzteseit…
Az asztali konzolok két legelterjedtebb változata a Microsoft Xbox és a SONY PlayStation nevű terméke. - Végül említsük meg a beágyazott számítógépeket (embedded computer), amelyek a mindennapi élet egyre több területét foglalják el okosképességgel felruházva az adott – dolgok internete (IoT, Internet of Things) – eszközt. Az automata üzemre alkalmas autók, az okos házak (fűtés, világítás, ajtónyitás, digitális asszisztensek), az okos háztartási eszközök (porszívó, hűtőszekrény, TV, mosó- és mosogatógép), mérő berendezések, figyelő eszközök mind-mind speciális kiépítésű és képességű, tehát nem általános célú számítógépeket tartalmaznak. A közeljövőben egyre több ilyen eszközzel fogunk találkozni.
3. Hordozhatóság, méret/súly szerinti osztályozás
A technológiai fejlődés egyre kisebb méretű, egyre integráltabb és egyre több funkcióval felruházott alkatrészeket hozott magával, így a számítógépek mérete, súlya egyre kisebb lehetett. Ez a folyamat az 1990-es évektől gyorsult fel, majd kapott új lendületet a 2000-es évektől. Néhány évtized alatt jutottunk el a teremnyi, több tonnás berendezésektől az asztalra, majd az ölbe, vállra, zsebbe, tenyérbe, karra, végül a testünkbe helyezhető számítógépekig.
A miniatürizálás újabb és újabb alkalmazási területeken tette használhatóvá és beépíthetővé a számítógépeket. A 2010-es évek új varázsszava a dolgok internete (Internet of Things, IoT), amely a számítógépek mindenféle otthoni, irodai, közlekedési stb., kisméretű eszközbe, berendezésbe „bigyókba” beépíthetőségét hozta, hozza magával.
A hordozhatóság szempontjából tehát a következő csoportokba sorolhatjuk a számítógépeket:
- Helyhez kötött, nem hordozható számítógépek, úgymint az asztali számítógépek minden kialakításban (munkaállomás, HEDT, HTPC, asztali konzol, grafikus munkaállomás), a kiszolgáló számítógépek normál vagy rack házban, de ide sorolhatjuk a szuperszámítógépeket, illetve a korábbi generációk szekrényméretű gépeit is.
- A hordozható számítógépek közé tartoznak a laptopok minden formájukban (notebook, ultrabook, netbook), a tabletek, a phabletek, a kézikonzolok, az okostelefonok és a pendrive PC-k.
- A viselhető számítógépek az ember testén vagy a ruházaton helyezhetők el, mint például az okosóra, okoskarkötő, fitnesz karkötő, vagy az okosruha.
- A beágyazott IoT számítógépek lehetnek helyhez kötöttek (háztartási gépek, szórakoztató elektronikai, orvosi stb. berendezések, közlekedési) és mozgó objektum (például járművek) részei is.
4. Teljesítmény szerinti csoportosítás
A számítógépeket teljesítményük alapján is osztályozhatjuk. De mit is értünk teljesítményen? A számítógép mely jellemzőjének kiugró teljesítménye számítson a besorolásnál? Az egyik számítógép a grafikus megjelenítés, míg a másik a nyers számítás vagy a tárkapacitás terén számít kiugró teljesítményűnek. Nem beszélve arról, hogy a folyamatos fejlődés miatt egy ma szuperteljesítményűnek számító számítógép holnap már egy múzeum vitrinjébe kerülhet át.
Az alábbi felosztás tehát erősen utal a számítógép története során megjelenő teljesítménykategóriákra, így több olyan osztályt is megemlítünk, amelyek néhány évtizede számos számítógépcsaládot jellemeztek. A kategóriák többsége azonban ma is megállja helyét.
4.1. A mikroszámítógép
A mikroszámítógépek (microcomputer) csoportjába a legkisebb teljesítményű, korai, 4. generációs, otthoni és hobbi számítógépek tartoznak. Ide sorolandók a 70-es és 80-as évek otthoni számítógépei (home computer), például a ZX81, a Commodore 64 és hazai társaik (Videoton TVC, Primo, HT-1080Z).
Ezeknek a számítógépeknek a gyártói még számos processzorgyártó cég termékei közül választhattak központi feldolgozó egységet, így termékvonaluk a későbbiekben is az olyan processzorokhoz kötődtek, mint például a Z(ilog)80, vagy a Motorola 65XX sorozatú családja.
Ezekre a számítógépekre a minél olcsóbb kialakítás volt jellemző: megjelenítő eszközként a TV-t használták, a külső háttértároló az akkoriban megszokott kazettás magnetofon, később a floppy egység volt, a billentyűzetük egyedi kiosztású érintőfólia vagy a maiaktól eltérő elrendezésű és kiosztású billentyűzet volt. Az egyes termékek más gyártók hasonló termékeivel és sokszor saját termékvonalukkal sem voltak kompatibilisek.
4.2. Személyi számítógépek
A személyi számítógépek (personal computer) közé tartoznak a mindenkori asztali és hordozható népszámítógépek, a jelenleg is használt IBM PC kompatibilis számítógépek, a laptopok, a tabletek, a HTPC-k, a HEDT-ok és a videojáték konzolok. A jelenlegi legelterjedtebb számítógépcsoport az Intel és az AMD processzorgyártók ún. x86 kompatibilis processzorain alapulnak. Jellemző rájuk a kompatibilitás, a korszerű alkatrészek, a termékvonalak és a szabványok folyamatos fejlesztése és fejlődése. A számítógépek teljesítménye folyamatosan nő, folyamatosan utolérve az alább felsorolt, nagyobb teljesítményű csoportok képviselőit.
4.3. Okos- és IoT eszközök
Teljesítményük igen változó: egyes példányaik teljesítménye a PC-kével vetekszik (okostelefon), míg másoké nagyon alacsony, a csak érzékelő, kijelző, szenzor szerepük miatt (okos karkötő, okosóra, okos ruha, IoT eszközök, mint például okosizzó, okoshűtő, okosajtózár stb.).
4.4. Miniszámítógépek
Ma már kevésbé használt kategória. A 70-es, 80-as években vállalati, többfelhasználós célra gyártott számítógépekre jellemző teljesítménykategória. Jellemző volt rájuk az egyedi architektúra és operációs rendszer. A mai miniszámítógépek elnevezése inkább kiszolgáló vagy munkaállomás, és a gépek többsége már x86-os kompatibilis termékekből áll, a személyi számítógépekénél a kiválasztott (fájl, levelező, adatbázis, grafikus, webkiszolgáló, tűzfal stb.) funkcióhoz illeszkedő nagyobb teljesítménnyel.
A mai kiszolgálókat és munkaállomásokat vagy a személyi számítógépeken használt operációs rendszerek speciális (enterprise, workstation) kiadásai vagy kimondottan kiszolgáló operációs rendszerek működtetik. Ilyen például a Microsoft Windows 10 Enterprise kiadása vagy a Windows Server operációs rendszer család különféle célú termékei.
4.5. Középkategóriás számítógépek
Ma már nem használt kategória. A 80-as, 90-es évek egyedi számítógépei tartoznak ide, amelyek közintézmények, felsőfokú intézmények, kutatóintézetek egyszerűbb feladatait látták el. Tipikus képviselőjük volt az IBM AS/400-as számítógépe.
4.6. Nagyszámítógépek
Ez a mainframe, vagyis a csúcsgépek kategóriája. Szintén sorozatgyártott, nagyteljesítményű számítógépek tartoznak ide, olyan intézmények, cégek, vállalatok számára, amelyek igen nagy teljesítményt várnak el, magas hibatűrés és rendelkezésre állás mellett. Ebbe az osztályba mindig az adott időszak legnagyobb teljesítményű számítógépei tartoznak. A trónfosztás folyamatos, ahogy az újabb és újabb, nagyobb teljesítményű gépek piacra lépnek. Léteznek egyedi összeállítások is a megrendelők egyedi igényeire reagálva, akár többezer processzorral, petabájtnyi tárolókkal, óriási átviteli és feldolgozási teljesítménnyel.
4.7. Szuperszámítógépek
A szuperszámítógépek (supercomputer) már az olimpiai verseny kategóriáját képezik. A legtöbb esetben nem piaci igények kielégítésére, hanem egyedi megrendelésre, állami feladatokhoz, nemzetközi kutatásokhoz, vagy katonai célokra készülnek. Sok esetben az adott technológiai szintből kifacsarható maximum a cél vagy a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos kutatás az indok.
A speciális igényeket lefedő mini-, közép-, nagy- és szuperszámítógépeket már nem az asztalon vagy a szobában helyezik el, hanem erre a célra kialakított, temperált hőmérsékletű, nagybiztonságú szerverszobákban sorakoznak a gépek a kiegészítő eszközökkel (szünetmentes tápegységek, tartalék áramforrások betáplálói és elosztói, hálózati kapcsolók stb.) ún. rack szekrényekben elrendezve.
5. Architektúra szerinti csoportosítás
A leginkább műszaki csoportosítási szempont a számítógépet működtető központi műveletvégző egység, a processzor architektúrája szerinti felosztás. Ez a csoportosítás a processzor belső felépítésére, architektúrájára, leginkább utasításkészletére alapoz. A processzor kiválasztásával ugyanis adott lesz az azon futtatható operációs rendszer, így a futtatható alkalmazások köre, végső soron a felhasználási, vásárlói kör.
Ma már számos cég gyárt egymással kompatibilis utasításkészletű processzort egy adott vásárlói kört megcélozva, így a termékgyártóknak és a felhasználóknak is van választási lehetőségük, valamint a piaci verseny is kellő hajtóerőt ad a további fejlesztésekhez.
Ha csak a mai, vásárlók által az üzletekben elérhető termékekben megtalálható processzorcsaládokat tekintjük, akkor a következő csoportokra bonthatjuk a számítógépeket az alkalmazott processzor architektúra szerint:
- Az általános célú számítógépek (asztali, munkaállomás, laptop, konzol, HEDT, HTPC) processzorai az ún. x86-os architektúrájú processzorok közül kerülnek ki – ilyen processzorokat az Intel és az AMD gyárt (jelenleg Pentium, Core és Athlon, Ryzen márkaneveken). A ’90-es évek óta ezek alkotják az IBM PC kompatibilis számítógépek fő részegységét.
- Ugyan az x86-os processzorcsaládba tartoznak, de eltérő termékvonalként vannak jelen a kiszolgálókba gyártott nagyteljesítményű processzorok, amelyek az Intel Xeon, illetve AMD Threadripper processzorcsaládokat jelentik.
- Az okostelefonokban, tabletekben, phabletekben és egyéb okoseszközökben többnyire az Apple cég Ax sorozatú, az ARM cég Cortex, az Intel cég Atom, a MediaTek cég MTx sorozatú, a Qualcomm cég Snapdragon, valamint a Samsung cég Exynos processzorcsaládjainak tagjait találjuk. Az adott architektúrától függően más-más operációs rendszerrel kezelhetők ezek az eszközök, ami többnyire Android, iOS, vagy Windows.
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2019 augusztus 22.
Szint: kezdő, ECDL: M01/S1/1.1
Kategória: Számítógépes alapismeretek → Számítógépek és eszközök → IKT → Alapfogalmak
Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?
Válassz egy csillagot!
Szavazatszám: 0, Átlag: 0
Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!
Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!
Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!
Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!