Adattárolókkal kapcsolatos fogalmak (#156)

Az már a számítógép lehetőségeitől, igényeinktől és pénztárcánktól függ, hogy a felsoroltak közül melyiket, és mennyi háttértárat építünk be a számítógépházba vagy csatlakoztatunk hozzá külső portok segítségével. A számítógépek elvileg korlátlan számú háttértárat képesek kezelni, mégis általában bele fogunk ütközni valamilyen hardveres vagy szoftveres korlátba.

Windows felhasználóként csak annyit látunk, hogy a számítógépünkben van egy C: betűjellel jelölt rendszerlemeznek nevezett tároló, valamekkora mérettel, vagyis kapacitással. Használat közben elsőként azzal szembesülünk, hogy mennyi szabad terület van rajta, valamint a program-, fájl- és mappaműveletek közben megtapasztaljuk ezen műveletek végrehajtási sebességét is – amivel vagy elégedettek leszünk, vagy nem.

Egyszeri felhasználóként azonban előbb utóbb szembesülünk a tárkapacitással, a sebességgel, esetleg a C: lemez szervezésével kapcsolatos gondokkal (nem elég a hely, nem találunk dolgokat, másképp rendeznénk el anyagainkat, meg akarjuk előzni az adatvesztést, magas a válaszidő stb.). Amikor megfogalmazzuk a háttértárral kapcsolatos kívánságainkat, akkor óhatatlanul találkozni fogunk a bevezetőben említett fogalmakkal. Ha nem is fogjuk vagy akarjuk mi magunk átszervezni a számítógépben található háttértárakat, nem árt tisztában lenni a lehetőségeinkkel, mert ezen fogalmak ismeretében jelentősen növelhetjük például a sebességet, az adatbiztonságot, összességében számítógépünkkel kapcsolatos komfortérzetünket.

Mielőtt részletesen megismerkednénk az egyes fogalmakkal, soroljuk fel azokat és röviden jellemezzük a közöttük lévő kapcsolatot!