Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat (#187🦯)

ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat (#187🦯)

 Frissítve: 2022 július 22.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 4. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás, adatrögzítés, aktív cella áthelyezése, diagram készítése és formázása, exportálás PDF formátumban, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, munkalap készítése, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, sorba rendezés, táblázat formázása, tartományok kijelölése.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARAB, DARAB2, DARABTELI, HA.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat egy részlete.
1. ábra: A kész táblázat egy részlete.
ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: Az új munkalapra beszúrt 3D csoportosított oszlopdiagram a segédtáblázattal.
2. ábra: Az új munkalapra beszúrt 3D csoportosított oszlopdiagram a segédtáblázattal.
ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: A PDF export a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 4. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (59 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-4.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédpanel megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a táblázattal: az M4-4 munkalap egy képzeletbeli nyelviskola vizsgaeredményeit tartalmazza. A táblázat az A1:D43 tartományt foglalja el. A négy oszlop a név (A), azonosító (B), szint (C) és pont (D). A név és a szint oszlopok formátuma Szöveg, a másik kettő Általános típusú numerikus adatokból áll.
  2. Az első feladatunk a listát, amely a név (A) oszlop szerint emelkedő sorba rendezett, csökkenő sorba rendezni. Helyezzük az aktív cellát az A1-re, majd adjuk ki a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés (Z-A) (Alt+Ő, Ú, Z) vagy az Adatok / Rendezés (Z-A) (Alt+G, C) parancsot!
  3. Lépjünk az A45 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Vizsgázók száma
  4. A B45 cellában meg kell jelenítenünk a vizsgázók számát. Ehhez számoljuk meg bármelyik oszlop adatait, például az A oszlopét, amelyben az adatok szöveg típusúak. A megfelelő függvény a DARAB2, így gépeljük be a cellába a következő képletet: =DARAB2(A2:A43). Ha a B oszlop numerikus adatait akarjuk összeszámolni, akkor használjuk a következő képletet: =DARAB(B2:B43). Az eredménynek 42-nek kell lennie.
  5. Lépjünk az A46 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Alapfok
  6. A B46 cellában össze kell számolnunk, hogy a szint (C) oszlopban hányszor található meg az alapfok. Ehhez a DARABTELI függvényt kell használnunk. A függvény első argumentuma a vizsgálandó tartomány, amely a mostani feladatban a C2:C43. A függvény második argumentumaként a feltételt két módon is megadhatjuk: hivatkozhatunk az A46 cellára, hiszen az előbb begépeltük oda az Alapfok címkét, de megadhatjuk azt közvetlenül is: „alapfok”. A B46 cellába tehát a következő képletek egyikét gépeljük: =DARABTELI(C2:C43;A46) vagy =DARABTELI(C2:C43;”alapfok”).
    Az eredménynek 32-nek kell lennie.
  7. Az E2:E43 tartományban a pont (D) oszlop értékeinek 5%-al megnövelt értékeit kell kiszámolnunk. Egyszerű feladat, mintha csak bruttót számolnánk nettó értékből 5%-os ÁFÁ-val. Az E2 cellába való képletnek három változatával is szolgálhatunk: =D2*1,05 vagy =D2*(1+5%) vagy =D2*(1+0,05)

Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!

  1. Gépeljük be az E1 cellába a pont+5% címkét!
  2. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az E2:E43 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. Gépeljük be az E2 cellába a kiválasztott képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A D44 cellában a pont (D) oszlopban található értékek átlagát kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az A44 cellára, majd gépeljük be az Átlag címkét!
  2. Helyezzük az aktív cellát a D44-re, majd adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Átlag (Alt+Ő, D, L, Enter) parancsot! A cellában megjelenik az =ÁTLAG(D2:D43) képlet.
  3. A következő feladat két új sor beszúrása a táblázat fölé: lépjünk az A1 cellára a Ctrl+Home billentyűkombinációval, majd üssük le a Shift+Szóköz billentyűparancsot a teljes első sor kijelöléséhez!

Tipp: Az aktív cella sorának kijelölésére a Shift+Szóköz, oszlopának kijelölésére a Ctrl+Szóköz használható. Ha több sort/oszlopot akarunk kijelölni, akkor a szokásos Shift+nyílbillentyűk kijelölés kiterjesztéssel élhetünk.

  1. A két új sor beszúrásához nyomjuk le kétszer egymás után a Ctrl+NumPad+ billentyűkombinációt vagy használjuk kétszer egymás után a Kezdőlap / Beszúrás / Sorok beszúrása a munkalapra (Alt+Ő, BB, U) parancsot!

Álljunk meg egy szóra!
Ha képernyőolvasó szoftverrel dolgozunk (például Jaws, ZoomText), a numerikus billentyűzet valószínűleg kurzormozgató üzemmódban, vagyis a NumLock kikapcsolt állapotban van. Ha a numerikus billentyűzethez köthető billentyűkombinációkkal akarunk dolgozni, akkor a NumLock kapcsolónak bekapcsolt állapotban kell lennie.
Ha nincs numerikus billentyűzetünk, mert például TKL laptoppal dolgozunk, akkor használjuk a helyi menü Beszúrás (Shift+F10, S, Enter) parancsát.

  1. Figyeljünk arra a továbbiakban, hogy a táblázat két sorral lejjebb került az üres sorok miatt! Így a táblázat most már az A3:D45 tartományt foglalja el, az E3:E45 tartományban az 5%-al megnövelt pontok sorakoznak, a D oszlop átlaga a D46, a Vizsgázók száma a B47, az Alapfok eredménye pedig a B48 cellába került.
  2. A következő feladat a G oszlopban egy felkiáltójelet kér megjeleníteni, ha az adott sorban feltüntetett pont (D oszlop) értéke a D46 cellában kiszámolt átlagpontnál nagyobb, vagy semmit, ha annál kisebb. Állítsuk össze a képletet a G4 cella számára! Ha egy feltétel IGAZ vagy HAMIS eredményétől függően kell a cellában megjeleníteni valamit, akkor a HA függvényre van szükségünk. A HA függvény első argumentuma egy feltétel, amellyel azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott sorban található pont érték nagyobb-e az átlagnál. A G4 cellában a feltétel így fog kinézni: D4>D46. Ha az előbbi feltétel IGAZ eredményt ad, akkor a HA függvény második argumentuma a „!”, ha HAMIS, akkor a harmadik argumentuma egy üres karakterlánc, a „” kell legyen. Most már összeállíthatjuk a képletet: =HA(D4>$D$46;”!”;””). Az abszolút címzésre azért van szükségünk, mert a képletet a G oszlopban lefelé másolni fogjuk, így meg kell akadályoznunk, hogy a D46 cellára mutató hivatkozás módosuljon.

Tipp: Ha egy feladat a semmi megjelenítését írja elő, akkor mindig egy üres karakterláncot kell megadnunk két idézőjellel: „” (Shift+2, Shift+2).

Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a D$46 cím használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.

  1. Gépeljük be a G3 cellába a következő címkét: Átlag felett/alatt
  2. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a G4:G45 tartományt!
  3. A tartomány aktív cellája a G4, amibe gépeljük be az =HA(D4>$D$46;”!”;””) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  4. A következő feladatban az azonosító (B) és a szint (C) oszlopok értékeinek kell beállítanunk kisebb betűméretet és vízszintesen középre igazítást. A jelenlegi betűméret 12 pont, csökkentsük le 10 pontra. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B4:C45 tartományt!
  5. Adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Betűméret csökkentése (Alt+Ő, W) parancsot!
  6. A vízszintesen középre igazításhoz adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
  7. A nevek formázásához jelöljük ki az A4:A45 tartományt!
  8. A külső szegély beállításához használjuk az Alt+Shift+. billentyűkombinációt vagy használjuk a Kezdőlap / Szegélyek / Külső szegélyek (Alt+Ő, GS, L) parancsot!
  9. Állítsuk be a Sárga kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a negyedik a Sárga szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  10. Mivel még mindig kijelölt a tartomány, nyomjuk le a Ctrl+B-t a félkövér, majd a Ctrl+I-t a dőlt betűstílus beállításához!

Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.

  1. A kész táblázatra vethetünk egy pillantást az 1. ábrán.
  2. Készítsünk egy új munkalapot a Shift+F11 billentyűkombinációval, vagy adjuk ki a Kezdőlap / Beszúrás / Munkalap beszúrása (Alt+Ő, BB, B) parancsot!
  3. Az új munkalapon a diagram számára egy segédtáblázatot kell rögzítenünk az A11:D14 tartományban, amit a vizsgafeladat nyomtatva tartalmaz. A táblázat négy sorból és négy oszlopból áll. A következő lépésekben segítünk elkészíteni ezt a táblázatot.
  4. Az A12:A14 cellákba gépeljük be a következő címkéket: A termék, B termék, C termék
  5. A B11:D11 cellába gépeljük be a következő címkéket: január, február, március
  6. A B12:B14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 1, 1,2, 1
  7. A C12:C14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 3,4, 2,4, 1
  8. A D12:D14 cellába gépeljük be a következő értékeket: 4, 2,3, 1,1
  9. Jelöljük ki a B12:D14 tartományt, és a Kezdőlap / Tizedeshelyek növelése (Alt+Ő, 0) paranccsal növeljük meg kettőre, majd a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) paranccsal csökkentsük egyre a tizedeshelyek számát! Mivel a tartományban voltak egy tizedesjeggyel rendelkező értékek, így a növeléssel kettő, majd a csökkentéssel egy tizedesjegyet állítottunk be.
  10. Jelöljük ki az A11:D14 tartományt!
  11. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le a Le nyílbillentyűt, végül az Enter vagy a Szóköz billentyűt a 3D csoportosított oszlop gomb kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró lehet. Helyezzük át például az F1 cellába: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az F1 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. Válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Névleges értékek az 1. negyedévre címet, majd üssük le az Enter billentyűt!
  3. A diagramon tetszőleges módon meg kell jelenítenünk az oszlophoz tartozó értékeket. Legyenek az értékek az oszlopok felett: válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Adatbuborék (Alt+JC, D, A, A) parancsot!
  4. A B termék oszlopainak Narancs színt kell adnunk. Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
  5. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „B termék” elemet! Ha nem tudunk továbblépni, mert a fókusz a listában maradt, akkor üssük le az Esc billentyűt!
  6. Most már beállíthatjuk a Narancs kitöltőszínt a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a harmadik a Narancs szín, amit a Nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  7. A kész táblázatot és diagramot látjuk a 2. ábrán. Lépjünk vissza az M4-4 munkalapra a Ctrl+PageDown billentyűkombinációval!
  8. Utolsó feladatunk az A3:D48 tartomány oldal közepére nyomtatása! Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki ezt a tartományt!
  9. Adjuk ki a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) parancsot!
  10. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot! A képernyőn megjelenik az Oldalbeállítás párbeszédpanel.
  11. Az Oldal fülön válasszuk ki a Legyen (Alt+N) választógombot!
  12. A Ctrl+Tab segítségével lépjünk át a Margók fülre!
  13. Keressük meg a Vízszintesen (Alt+V), majd a Függőlegesen (Alt+N) jelölőnégyzeteket és mindkettőt kapcsoljuk be a Szóköz billentyű segítségével!
  14. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás párbeszédpanelből való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás (Alt+F, E) parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédpanel, amelynek Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet kettő munkalappal, valamint egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 április 2.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 1, Átlag: 1

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat