Frissítve: 2022 július 24.
Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 10. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.
Tartalomjegyzék
- Felhasznált források:
- A Táblázatkezelés modul tartalma az NJSzT oldalán.
- A 2019 február 1-től érvényes Táblázatkezelés Syllabus 6 (PDF fájl).
- A 2019 március 1-től érvényes ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés (PDF fájl).
- A feladatokhoz tartozó munkafüzetek tömörítvénye (ZIP fájl).
- A 10. feladatsor Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban.
- A 11. lépésben beszúrandó kép (200-K-ECDLM04S6-Vizsgafeladat#10.jpg) – a kép forrása a Beszúrás / Képek / Tárolt képek parancs galériája.
1. Előkészületek
Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.
Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:
- A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás, adatrögzítés, aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF formátumban, kép beszúrása és formázása, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, munkalap kezelése, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, nyomtatási kép, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, panelkezelés, sorba rendezés, relációs operátorok, táblázat készítés és formázás, tartományok kijelölése.
- A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARABTELI, SZUM.
A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.
2. A vizsgafeladat megoldása
Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (77 lépés):
- Nyissuk meg szerkesztésre az M4-10.xlsx munkafüzetet!
- Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
- Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!
Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.
- Első teendőnk, hogy megismerkedjünk az M4-10 munkalap tartalmával: a táblázat az A1:C48 tartományban egy képzeletbeli könyvesbolt CD-ROM árlistáját tartalmazza. A lista három kategóriára, vagyis részre osztott: Angol nyelvű oktató CD-k, Magyar nyelvű oktató CD-k és Játékok. Az egyes kategóriákat az A oszlopban található, az előbb felsorolt címkék vezetik be, amiket az A1, A20 és A40 cellákban találunk. A B oszlopban találjuk a CD-ROM lemezek neveit – a három kategóriához tartozó tartományhivatkozás a következő: B2:B18, B21:B38 és B41:B48. A C oszlopban pedig a nettó árakat találjuk – a tartományhivatkozások a következők: C2:C18, C21:C38 és C41:C48.
- Az első feladat szerint a D oszlopban meg kell jelenítenünk az árak ÁFÁ-val növelt értékeit, vagyis a bruttó árat. Az ÁFA a feladat szerint 20%, és a J1 cellában kell megjelenítenünk. Lépjünk a J1 cellára, és gépeljük be az ÁFA értékét: 20%
Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!
- Helyezzük az aktív cellát a D1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Bruttó (Ft)
- Lépjünk a D2 cellára, gépeljük be az =C2*(1+$J$1) képletet! Az abszolút hivatkozásra azért van szükségünk, mert a begépelt képletet át kell másolnunk a többi CD-ROM nettó ára mellé. Emiatt meg kell akadályoznunk, hogy a J1 cellára mutató hivatkozás módosuljon.
Tipp: A pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a J$1 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.
- Másoljuk a Vágólapra a D2 cella tartalmát a Ctrl+C billentyűkombinációval!
- Mivel a táblázat három részre osztott, üres sorok tagolják, nem tudjuk egyben kijelölni a D oszlop többi celláját, hanem segítségül kell hívnunk az Ugrás párbeszédablakot. Nyomjuk le az F5 funkcióbillentyűt az Ugrás párbeszédablak megjelenítéséhez, és a Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a D3:D18;D21:D38;D41:D48 tartományhivatkozásokat, végül üssük le az Enter billentyűt!
- Üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt a képletek beszúrásához! A kijelölt tartomány celláiban megjelennek az eredmények.
Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.
Tipp: Az előző lépésben hogyan tudtuk meghatározni, mely cellákat kell kijelölnünk? Úgy, hogy a táblázat felderítéséhez felhasználtuk az Excel aktív cellát léptető trükkjét:
Ráléptünk a C2 cellára, amely az első kategória első termékének árát tartalmazza. Leütöttük az End, majd a le nyílbillentyűt. Lejutottunk az adatoszlop legalsó értékét tartalmazó cellára, a C18 cellára. Így megtudtuk az első tartomány címét, ami a D2:D18.
Ismét leütöttük az End, le nyílbillentyűt – a második kategória első adatcellájára, a C21-re léptünk. Újra leütöttük az End, le nyílbillentyűt. Lejutottunk a kategória utolsó cellájára, a C38-ra. Megkaptuk a második tartományt, a D21:D38-at.
Megint leütöttük az End, le nyílbillentyűt – a harmadik kategória első adatcellájára, a C41-re léptünk. Ismét leütöttük az End, le nyílbillentyűt, így lejutottunk a kategória utolsó cellájára, a C48-ra. Megkaptuk a harmadik tartományt, a D41:D48-at.
Az End, nyílbillentyű billentyűparanccsal az adatot tartalmazó tartományok között lépkedhetünk, így nem csak egy összefüggő, hanem üres sort és/vagy oszlopot tartalmazó táblázatban is kényelmesen tudunk mozogni, szükség esetén a kijelölendő tartományokat felfedezni.
- Következő feladatunk, hogy tüntessük fel a G oszlopban a C oszlop nettó árainak 20%-al csökkentett értékeit, vagyis egy 20%-os árengedményt. A kedvezményes árat úgy kapjuk meg, hogy a nettó árból kivonjuk a nettó ár 20%-át. A nettó ár 20%-át a következő számítással kapjuk meg: Nettó*0,2 vagy Nettó*20%. Ezt kell kivonnunk a Nettó értékből: Nettó-Nettó*0,2 vagy Nettó-Nettó*20%. Nézzük, majd hogyan néz ki ez a két képlet a G2 cellában:
=C2-C2*0,2 vagy =C2-C2*20%. - Lépjünk a G1 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Akciós ár
- Lépjünk a G2 cellára, gépeljük be vagy az =C2-C2*0,2 vagy az =C2-C2*20% képletet!
- Másoljuk a Vágólapra a G2 cella tartalmát a Ctrl+C billentyűkombinációval!
- Nyomjuk le az F5 funkcióbillentyűt az Ugrás párbeszédablak megjelenítéséhez, és a Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a G3:G18;G21:G38;G41:G48 tartományhivatkozásokat, végül üssük le az Enter billentyűt!
- Üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt a képletek beszúrásához! A kijelölt tartomány celláiban megjelennek az eredmények.
- Mivel már ismerjük a három kategória nettó árait tartalmazó cellák hivatkozásait (C2:C18, C21:C38 és C41:C48), könnyen össze tudjuk adni az árakat. Helyezzük az aktív cellát a K1 cellára, majd gépeljük be a következő képletet: =SZUM(C2:C18)
- Helyezzük az aktív cellát a K2 cellára, majd gépeljük be a következő képletet: =SZUM(C21:C38)
- Helyezzük az aktív cellát a K3 cellára, majd gépeljük be a következő képletet: =SZUM(C41:C48)
- A három kategória nettó árainak (C oszlop) átlagszámítása következik. Mindegyik képlethez begépeljük a címkét is.
- Helyezzük az aktív cellát a B19 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Átlag
- Léptessük az aktív cellát a C19 cellára, majd gépeljük be a következő képletet: =ÁTLAG(C2:C18)
- Lépjünk a B39 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Átlag
- Helyezzük az aktív cellát a C39 cellára, majd gépeljük be a következő képletet: =ÁTLAG(C21:C38)
- Lépjünk a B49 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Átlag
- Helyezzük az aktív cellát a C49 cellára, majd gépeljük be a következő képletet: =ÁTLAG(C41:C48)
- A következő lépésben egy segédtáblázatot kell készítenünk, amit egy grafikon készítéséhez fogunk felhasználni.
- Helyezzük az aktív cellát a C53 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Oktató CD-k
- Helyezzük az aktív cellát a C54 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Játékok
- A D52:G52 cellákba gépeljük be a következő hónapneveket: január, február, március, április
- A D53:G53 cellákba gépeljük be a következő értékeket: 95, 125, 140, 145
- A D54:G54 cellákba gépeljük be a következő értékeket: 140, 200, 240, 270
- Egy vonaldiagramot kell készítenünk a munkalapra a januári adatok kihagyásával. Mivel a címkékre is szükségünk van, így a diagramon a C52:C54 és az E52:G54 tartományokra lesz szükségünk. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki ez a két tartományt: C52:C54;E52:G54
Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – ebben a feladatban a D oszlopot.
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a C52:C54;E52:G54 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, láthatjuk, hogy a kijelölt részek valóban egy folytonos téglalapot mintáznak.
- Adjuk ki a Beszúrás / Vonal- és területdiagram beszúrása (Alt+E, T1) parancsot, majd üssük le az Enter billentyűt, mivel a palettán az első elem, a Vonal a kijelölt. A munkalap látható területének közepén a táblázat felett megjelenik a diagram.
Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.
- A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró lehet. Helyezzük át például a C56 cellába: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát a C56 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!
Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.
- Válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett parancsot (Alt+JC, D, C, A)! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
- Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be az Értékesített mennyiségek címet, majd üssük le az Enter billentyűt!
- Az x tengely hónapneveit 45°-al elforgatásához először adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot, majd a kombinált listamezőben keressük meg a Vízszintes (Kategória) tengely elemet, végül válasszuk ki az Enter billentyűt leütve!
- Az elforgatáshoz meg kell jelenítenünk a Tengely formázása panelt, a munkaterület jobb szélén. Ehhez adjuk ki a Formátum / Kijelölés formázása (Alt+JZ, B) parancsot!
- A fókusz a panel Tengely beállításai gombjára kerül, de ha mégsem, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Tengely beállítása gombot ki nem választjuk!
Álljunk meg egy szóra!
Az Excel már régen alkalmazza a beállításpaneleket, amelyek a munkaterület (munkalap, diagramlap) jobb szélén foglalnak el egy terjedelmes szélességű területet. Alkalmasint több panelt is nyithatunk, nyitnak egyes parancsok, amelyek egymás mellett helyezkednek el, így a munkaterület egy kisebb felbontású képernyőn nagyon összeszűkülhet.
A panelek, valamint az Excel alkalmazásablakának részei között (menüszalag, aktív cella vagy diagramlap, lapfül, panelek stb.) az F6 és a Shift+F6 segítségével lépkedhetünk. A panelból a munkalapra vagy a diagramlapra történő visszalépéshez használjuk az Esc billentyűt!
A panelben való mozgásra a Tab és Shift+Tab billentyűket használhatjuk.
A panelek billentyűzettel történő kezeléséről külön cikkben olvashatunk.
- Ütögessük a Tab billentyűt, amíg nem találunk egy újabb Tengely beállításai gombot! Itt négy gombot találunk egymás mellett (Kitöltés és vonal, Effektusok, Méret és tulajdonságok, Tengely beállításai), amelyek közül az utolsóra léptünk az előbb. A gombok közül a nyílbillentyűkkel választhatunk. Lépjünk egyet balra a Méret és tulajdonságok gombot kijelölve!
- Üssük le a Tab billentyűt az Igazítás gombra lépéshez!
- Ha becsukott állapotban találjuk, akkor a Szóköz billentyűvel nyissuk ki!
- A Tab billentyűvel keressük meg az Egyéni szög szerkesztőmezőt, majd gépeljük be a -45 értéket, és üssük le az Enter billentyűt! (A 45° jobbra lefelé, a -45° jobbra felfelé dönti meg a feliratokat.)
- A függőleges y (Érték) tengelyen meg kell jelenítenünk a Ft jelet. Adjuk ki a Tervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Tengelycímek / Elsődleges függőleges (Alt+JV, D, M, E) parancsot! A diagram y tengelyétől balra egy keretben láthatóvá válik a kijelölt Tengelycím felirat.
- A szöveg átírásához üssük le az F2 billentyűt, majd a Szerkesztőlécbe gépeljük be a db rövidítést, végül üssük le az Enter billentyűt! A kész segédtáblázatot és a diagramot mutatja a 2. ábra.
- Ütögessük az Esc billentyűt, hogy otthagyhassuk a diagramot, és visszatérjünk az aktív cellához!
- A következő feladatban az egységárakhoz (C oszlop) Könyvelési számformátumot és ezres tagolást kell beállítanunk. A Könyvelési számformátum már ezres tagolást alkalmaz, ezért elég ezt a formátumjegyet a cellákhoz rendelni. Jelöljük ki a C2:C49 tartományt!
- A számformátum beállításához válasszuk ki a Kezdőlap / Könyvelési számformátum / Ft magyar (Alt+Ő, AN, Enter) parancsot!
- Mivel a megformázott értékek többsége nem fér el a cellában, növeljük meg az oszlopok szélességét: hagyjuk kijelölve a tartományt, majd adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Automatikus oszlopszélesség (Alt+Ő, FF, U) parancsot!
- Sorba kell rendeznünk a három kategória CD-ROM címeit. Mivel a feladat nem írja elő a sorrendiséget, emelkedő ábécé sorrendet fogunk beállítani. Jelöljük ki az első kategóriához tartozó B2:C18 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés (A-Z) (Alt+Ő, Ú, A) vagy az Adatok / Rendezés (A-Z) (Alt+G, N) parancsot!
Álljunk meg egy szóra!
Tipikus feladat feliratokat és/vagy számításokat tartalmazó táblázatok adatsorainak rendezése egy vagy több oszlop szerint. Sokan elfelejtik a rendezés előtt a megfelelő sorokat kijelölni, teljesen összekeverve a sorokat. Ha azonnal lenyomjuk a Ctrl+Z billentyűkombinációt, meg nem történtté tehetjük tévedésünket, és gyorsan elolvashatjuk a következő bekezdést, mit is kell ilyenkor tennünk.
Tipp: Ha egy táblázat sorait rendeznünk kell az egyik oszlop alapján, akkor csak a rendezni kívánt adatokat tartalmazó tartományt szabad kijelölnünk – ki kell hagynunk a képleteket, oszlopcímkéket és egyéb származtatott adatokat tartalmazó cellákat. Ezt szem előtt tartva, egy összefüggő tartományt fogunk kijelölni.
Ha egy oszlop szerint kell rendeznünk a sorokat, akkor a Tab billentyűvel léptessük a tartomány aktív celláját abba az oszlopba, amely szerint rendezni akarunk. Ezt követően már használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés (Alt+Ő, Ú) menü vagy az Adatok /Rendezés és szűrés csoport parancsait. Ha a helyi menüt részesítjük előnyben, akkor a Shift+F10 lenyomását követően a Rendezés almenü parancsaiból válogathatunk.
Ha több oszlop szerint kell rendeznünk, akkor már szükségünk lesz a Rendezés (Alt+Ő, Ú, E vagy Alt+G, R vagy Shift+F10, D, E) párbeszédablakra.
- Jelöljük ki a második kategóriához tartozó B21:C38 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés (A-Z) (Alt+Ő, Ú, A) vagy az Adatok / Rendezés (A-Z) (Alt+G, N) parancsot!
- Jelöljük ki a második kategóriához tartozó B41:C48 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés (A-Z) (Alt+Ő, Ú, A) vagy az Adatok / Rendezés (A-Z) (Alt+G, N) parancsot!
- A CD-ROM-ok címeit tartalmazó cellák kijelöléséhez ismét hívjuk segítségül az Ugrás párbeszédablakot, és a Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a következő tartományhivatkozásokat: B2:B18;B21:B38;B41:B48
- A félkövér stílus beállításához üssük le a Ctrl+B billentyűkombinációt!
Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.
- Állítsuk be a Kék betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- A munkalap nevének módosításához adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Munkalap átnevezése (Alt+Ő, FF, N) parancsot!
- A munkalap neve szerkesztőmezővé válik, benne a kijelölt M4-10 munkalapnévvel. Gépeljük át CD-re, majd üssük le az Enter billentyűt!
- A H1 cellában meg kell jelenítenünk az első kategória nettó árai közül a 4000 Ft-nál olcsóbbak darabszámát. Mivel feltételes darabszámlálásra van szükség, a DARABTELI függvényt hívjuk segítségül. Az első kategória nettó árait a C2:C18 tartományban találjuk. A feltétel pedig a következő: <4000. Állítsuk össze a képletet: =DARABTELI(C2:C18;”<4000″). Helyezzük az aktív cellát a H1 cellára, és gépeljük be ezt a képletet! Eredményül 14-et kell kapnunk. A kész táblázatot mutatja az 1. ábra.
- A következő feladat egy kép beszúrása a munkalapra. A feladat nem mellékel képet, azt sem írja elő honnan, mekkora képet, pontosan hova kell beillesztenünk – ennek mikéntjét valószínűleg a vizsgán közlik. Ami valószínűsíthető, a kép három oszlopnál kisebb szélessége, mivel meg kell növelnünk a méretét legalább három oszlopnyi szélességre. Mellékeltünk egy ennek megfelelő képet, amit a cikk elején, a források között találunk meg. Töltsük le és mentsük a munkafüzet mappájába, ha még nem tettük meg!
- A kép bal felső sarkául az M1 cellát jelöljük ki, tehát helyezzük ide az aktív cellát!
- Adjuk ki a Beszúrás / Képek / Ez az eszköz (Alt+E, E, E) parancsot!
- A képernyőn megjelenő Kép beszúrása párbeszédablakban keressük meg a képet, jelöljük ki, és szúrjuk be a Beszúrás (Alt+B) gombot választva! A kép megjelenik az M1 cellától jobbra és lefelé.
Tipp: A kép beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Képeszközök / Képformátum (Alt+JP) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.
- Ha a kép szélességét legalább 8-10 cm-re növeljük, akkor annak új mérete biztosan legalább 3 oszlopnyi lesz. Adjuk ki a Formátum / Szélesség (Alt+JU, Ü) parancsot a Szélesség szerkesztőmező kiválasztásához, és gépeljük át az ott található értéket 10-re, majd üssük le az Enter billentyűt! A beillesztett képet látjuk a 3. ábrán.
- Az F5 funkcióbillentyűvel jelöljük ki az A1:D48 tartományt!
- A táblázatot nyomtatási területként a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal tudjuk kijelölni.
- Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
- A Ctrl+Tab segítségével lépjünk át a Margók fülre!
- Állítsunk be 1-1 cm széles margókat!
- Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).
- Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (4. ábra).
- A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!
A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet, valamint egy PDF dokumentumot (5. ábra).
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 május 2.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok
Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?
Válassz egy csillagot!
Szavazatszám: 0, Átlag: 0
Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!
Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!
Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!
Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!