Frissítve: 2022 július 27.
Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 19. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.
Tartalomjegyzék
- Felhasznált források:
- A Táblázatkezelés modul tartalma az NJSzT oldalán.
- A 2019 február 1-től érvényes Táblázatkezelés Syllabus 6 (PDF fájl).
- A 2019 március 1-től érvényes ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés (PDF fájl).
- A feladatokhoz tartozó munkafüzetek tömörítvénye (ZIP fájl).
- A 19. feladatsor Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban.
1. Előkészületek
Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.
Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:
- A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: adatrögzítés, aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF és TXT formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése.
- A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARAB, HA, SZÖVEG, SZUM.
A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.
2. A vizsgafeladat megoldása
Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (66 lépés):
- Nyissuk meg szerkesztésre az M4-19.xlsx munkafüzetet!
- Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
- Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!
Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.
- Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-19 munkalap A1:G44-es tartománya postai díjtételeket tartalmaz hat különböző zónára (1. zóna-tól 6. zónáig), 500-tól 31 500 grammig. A súlyfokozatokat az A3:A44 tartományban találjuk. A hat zónát a B:G oszlopok tartalmazzák. Az egyes súlyfokozatokhoz és zónákhoz tartozó díjtételek a B3:G44 tartományban helyezkednek el. Az A1 és B1 cellákban egy-egy oszlopcímke azonosítja az oszlopokat (Súlyfokozat (g) és Zónabesorolás). A táblázat cellái formázatlanok.
- A H oszlopban egy hetedik díjzónát kell felvennünk, megadva az oszlop nevét (7. zóna) és minden sorhoz a 6. zónánál 10%-al nagyobb értéket rendelve. Helyezzük az aktív cellát a H2 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: 7. zóna
- Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a H3:H44 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!
Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.
- A H3 cellában a 6. zónához tartozó értéknél (G3) 10%-al nagyobb értéket úgy kapjuk meg, ha azt megszorozzuk 1,1-el. Gépeljük be a H3 cellába a következő képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt: =G3*1,1
Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A fizetendő összegekhez (B3:H44) Pénznem Számformátumot kell rendelnünk egy tizedesjegy pontossággal. Jelöljük ki a B3:H44 tartományt!
- Üssük le a Ctrl+Shift+4 billentyűkombinációt! Ezzel hozzárendeltük a cellák értékeihez a Pénznem Számformátumot két tizedesjeggyel.
Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.
- A tizedesjegyek számát a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kiadásával csökkentsük egyre!
- A 2:44 sorok magasságának megnöveléséhez jelöljük ki azokat az F5 funkcióbillentyű segítségével: a Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a 2:44 hivatkozást, majd üssük le az Enter billentyűt! Ezzel kijelöltük mind a 43 sort.
- Adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot! A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablakban mi a 13,2 értéket találjuk. Új értékként ennél nagyobb értéket adjunk meg, például a 20-at, majd üssük le az Enter billentyűt!
- Az A45 cellában a súlyfokozatok számát kell képlettel kiszámolnunk. A súlyfokozatok számok, így összeszámlálásukra használhatjuk a DARAB függvényt: =DARAB(A3:A44). Eredményül 42-t kell kapnunk.
- A következő feladat szerint az I oszlopban egy „+” jelet kell megjelenítenünk azokban a sorokban, ahol az 5. zóna díjtétele az 1. zóna díjtételét több mint háromszorosan haladja meg – egyébként a cellának üresnek kell maradnia! Az 1. zóna díjtételeit a B oszlopban, az 5. zónáét az F oszlopban találjuk. A 3. sorhoz a feltétel így néz ki: F3>B3*3, vagyis a B3 cella értékének háromszorosánál nagyobb-e az F3 értéke. A képlethez a HA függvényt fogjuk felhasználni, amelynek első argumentuma a feltétel, második argumentuma a feltétel teljesülése esetén megjelenítendő „+” érték, harmadik argumentum pedig egy üres sztring, a „” lesz: =HA(F3>B3*3;”+”;””)
Tipp: Ha egy feladat a semmi megjelenítését írja elő, akkor mindig egy üres karakterláncot kell megadnunk két idézőjellel: „” (Shift+2, Shift+2).
- Helyezzük az aktív cellát az I2-re, majd gépeljük be a címkének az F3>B3*3 feltételt, végül jelöljük ki az I3:I44 tartományt!
- Az I3 cellába gépeljük be az =HA(F3>B3*3;”+”;””) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt! Plusz jelet az I19:I44 tartomány celláiban kell találnunk.
- Az A2:G44 tartományt szövegfájlba kell exportálnunk. Ha nincs előírva, márpedig a feladatleírás szerint nincs, hogy ehhez kizárólag az Excelt használhatjuk, akkor elindíthatjuk a Jegyzettömb alkalmazást, és a Vágólap segítségével készíthetünk másolatot a tartományról a Jegyzettömb alkalmazásba. Ha a vizsgán csak az Excellel dolgozhatunk, akkor egy új munkalapra másolatot készítünk a tartományról, majd az F12 segítségével mentjük a munkalapot a megadott mappába a megadott néven, Fájl típusaként a Szöveg (MS-DOS) formátumot választva. A következő lépésekben az első módszer szerint járunk el.
- Jelöljük ki az A2:G44 tartományt, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
- Indítsuk el a Jegyzettömb alkalmazást: üssük le a Start billentyűt, a keresőmezőbe gépeljük be a jegyzettömb szót, végül üssük le az Enter billentyűt!
- A képernyőn megjelenő Jegyzettömb ablakba illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval!
- Üssük le a Ctrl+S billentyűkombinációt a mentéshez!
- A képernyőn megjelenő Mentés másként párbeszédablak Fájlnév (Alt+L) kombinált szerkesztőmezőjében adjuk meg a kért nevet, esetleg válasszuk ki a megadott mappát, végül a Mentés (Alt+E) gombot! A szövegfájl tartalmát mutatja a 2. ábra.
- Zárjuk be a Jegyzettömb alkalmazást az Alt+F4 billentyűkombinációval, és térjünk vissza a munkafüzethez!
- Az A50:E53 tartományban készítenünk kell egy táblázatot. Az A50:E50 cellákba gépeljük be a következő címkéket: Súly, 1. zóna, 2. zóna, Összesen, Átlagban
- Az A51:C51 cellákba gépeljük be a következő értékeket: -2000, 94, 65
- Az A52:C52 cellákba gépeljük be a következő értékeket: -5000, 34, 21
- Az A53:C53 cellákba gépeljük be a következő értékeket: -10000, 10, 13
- Jelöljük ki a D51:D53 tartományt!
- A D51 cellába gépeljük be a következő képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt: =SZUM(B51:C51)
- Jelöljük ki az E51:E53 tartományt!
- Az E51 cellába gépeljük be a következő képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt: =ÁTLAG(B51:C51)
- Jelöljük ki a A50:E53 tartományt!
- Állítsuk be a Kék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- A táblázat celláit Sárga színű belső szegéllyel kell ellátnunk – a feladat nem írja elő sem a vonalstílust, sem annak vastagságát, tehát ezeket szabadon megválaszthatjuk. Táblázatunk kijelölve maradt, így azonnal leüthetjük a Ctrl+1 billentyűkombinációt a Cellák formázása párbeszédablak megjelenítéséhez.
- A Ctrl+Tab billentyűkombinációval lépjünk a Szegély fülre!
- Lépjünk a Tab billentyűvel a Stílus (Alt+S) listára, és a Le-Fel nyílbillentyűkkel keressük meg a Közepes választógomb nevű elemet, amit válasszunk is ki a Szóköz billentyű leütésével!
- Lépjünk tovább a Tab billentyűvel a Szín (Alt+Z) palettára, majd az Alapszínek részben keressük meg a negyedik, Sárga színt! Válasszuk ki a Szóköz billentyűvel!
- Lépjünk tovább a Tab billentyűvel az Elhelyezés részhez, ahol három gombot találunk Nincs (Alt+N), Körül (Alt+K) és Belül (Alt+B) néven. Nekünk az utolsóra van szükségünk, így a Jobb nyílbillentyűvel lépjünk rá, és a Szóköz billentyűvel válasszuk ki!
- A beállítások érvényre juttatásához és a párbeszédablakból való kilépéshez üssük le az Enter billentyűt! Hagyjuk kijelölve a táblázatot!
- Üssük le a Ctrl+B billentyűkombinációt a félkövér stílus beállításához!
Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.
- Állítsuk be a Fehér betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében az első gomb a Fehér, 1. háttér, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
Álljunk meg egy szóra!
Következő feladatunk 3D kördiagram készítése a 2. zónába irányuló küldemények száma (C50:C53) és mindhárom súlycsoport (A50:A53) alapján.
Egy diagram készítése előtt mindig meg kell győződnünk arról, hogy a diagram kategóriatengelyén megjeleníteni kívánt értékek, amik esetünkben az A51:A53 cellákban találhatók, adattípusa igazodik-e a kiválasztott diagramhoz. Az A51:A53 cellákban számokat találunk – ez pedig megzavarja az Excelt, ami azt eredményezi, hogy a diagramon az értékek helyett 1, 2, 3 stb. sorszámok jelennek meg. Tapasztalataink szerint Excel verziótól függ ez a jelenség (talán szoftverhiba).
A megoldás a számok szöveggé alakítása – a formázás azonban nem oldja meg a problémát, mivel az Excel így is számként fogja értelmezni a cellák tartalmát. Ehelyett valamilyen karakterrel egészítsük ki a számokat vagy hívjuk segítségül a SZÖVEG függvényt.
- A SZÖVEG függvényt használva cseréljük le a 3 értéket a következő képletekre: az A51-be gépeljük be az =SZÖVEG(-2000;”0″), az A52-be az =SZÖVEG(-5000;”0″), és az A53-ba az =SZÖVEG(-10000;”0″) képletet! A képleteknek köszönhetően mindhárom érték adattípusa Szöveg lett.
- A 3D kördiagramon ábrázolandó adatokat tehát az A50:A53 és a C50:C53 tartományokban találjuk. A két tartomány nem szomszédos, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva a következő tartományhivatkozásokat: A50:A53;C50:C53
Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – ebben a feladatban a B oszlopot.
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve az A50:A53;C50:C53 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területeket, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.
- Adjuk ki a Beszúrás / Kör- vagy perecdiagram beszúrása (Alt+E, KK) parancsot, majd a le nyílbillentyűvel keressük meg a 3D kör gombot, végül válasszuk azt ki az Enter vagy a Szóköz billentyűvel! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.
Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.
- A diagram eltakarja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Ezért helyezzük át azt a táblázat alá, például az A55 cellától: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az A55 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!
Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.
- Diagramunk címmel rendelkezik (2. zóna), amit a feladat szerint törölnünk kell. Adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / Nincs (Alt+JC, D, C, N) parancsot! Ezzel a diagram címét töröltük.
- A tortaszeleteken az értékek százalékos arányát kell jelenítenünk adatfeliratként. Mivel a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok (Alt+JC, D, A) almenüben nem találunk ehhez parancsot, nekünk kell összeállítanunk a feliratot. Tegyük a következőket: válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / További adatfelirat-beállítások (Alt+JC, D, A, T) parancsot! A munkalap jobb szélén megjelenik az Adatfeliratok formázása panel.
Álljunk meg egy szóra!
Az Excel már régen alkalmazza a beállításpaneleket, amelyek a munkaterület (munkalap, diagramlap) jobb szélén foglalnak el egy terjedelmes szélességű területet. Alkalmasint több panelt is nyithatunk, nyitnak egyes parancsok, amelyek egymás mellett helyezkednek el, így a munkaterület egy kisebb felbontású képernyőn nagyon összeszűkülhet.
A panelek, valamint az Excel alkalmazásablakának részei között (menüszalag, aktív cella vagy diagramlap, lapfül, panelek stb.) az F6 és a Shift+F6 segítségével lépkedhetünk. A panelból a munkalapra vagy a diagramlapra történő visszalépéshez használjuk az Esc billentyűt!
A panelben való mozgásra a Tab és Shift+Tab billentyűket használhatjuk.
A panelek billentyűzettel történő kezeléséről külön cikkben olvashatunk.
- A fókusz a panel Felirat beállításai gombjára kerül, de ha mégsem, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Felirat beállításai gombot ki nem választjuk!
- Ütögessük a Tab billentyűt, amíg nem találunk egy második, majd egy harmadik Felirat beállításai gombot! Ez alatt sorakoznak a különféle opciók, amelyekkel szabályozhatjuk az adatfeliratok tartalmát. Ez a beállításcsoport elvileg nyitva van, de a Szóköz billentyűvel kinyithatjuk, illetve bezárhatjuk.
- Menjünk tovább a Tab billentyűvel a Százalék jelölőnégyzetre, és kapcsoljuk be!
- Lépjünk vissza a Tab billentyűvel az Érték jelölőnégyzetre, és kapcsoljuk ki!
- Menjünk tovább a Felirat helye választógombokig, ahol a Le-Fel nyílbillentyűkkel válasszuk ki például az Értéknél, kívül választógombot!
- A jelmagyarázat jobb felső sarokba helyezéséhez először adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Jelmagyarázat további beállításai (Alt+JC, D, J, J, J, Enter) parancsot! A munkalap jobb szélén a Adatfeliratok formázása panel helyén a Jelmagyarázat formázása panel jelenik meg.
- A parancs kiadását követően a fókusz a Jelmagyarázat beállításai gombra kerül, de ha mégsem, vagy munka közben véletlenül kilépünk a panelból, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Jelmagyarázat beállításai gombot ki nem választjuk!
- Ütögessük a Tab billentyűt, amíg nem találunk egy második, majd egy harmadik Jelmagyarázat beállításai gombot! Ez alatt sorakoznak a különféle opciók, amelyekkel szabályozhatjuk a jelmagyarázat helyét. Ez a beállításcsoport elvileg nyitva van, de a Szóköz billentyűvel kinyithatjuk, illetve bezárhatjuk.
- Induljunk el a Le nyílbillentyűvel, és jelöljük ki a Jobbra fent választógombot!
- Addig ütögessük az Esc billentyűt, amíg vissza nem jutunk a kijelölt tartományhoz, kilépve a panelból és megszüntetve a diagram kijelölését! Az eddig elkészült munkalap tartalmát az 1. ábra tartalmazza.
- Utolsó feladatunk az A1:E45 tartomány kinyomtatása álló tájolású oldalra. Jelöljük ki ezt a tartományt!
- Jelöljük meg nyomtatási területnek az A1:E45 tartományt a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal!
- Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
- Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen opciót (Alt+N)!
- Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).
- Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
- A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!
A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet, egy TXT szövegfájlt és egy PDF dokumentumot (4. ábra).
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 június 22.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok
Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?
Válassz egy csillagot!
Szavazatszám: 1, Átlag: 5
Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!
Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!
Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!
Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!