ECDL Táblázatkezelés 19. vizsgafeladat (#221🦯)

 Frissítve: 2022 július 27.

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 19. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 19. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat egy része és a segédtáblázat a 3D kördiagrammal.
1. ábra: A kész táblázat egy része és a segédtáblázat a 3D kördiagrammal.
ECDL Táblázatkezelés 19. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A Jegyzettömbbe exportált táblázat részlete.
2. ábra: A Jegyzettömbbe exportált táblázat részlete.
ECDL Táblázatkezelés 19. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 19. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (66 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-19.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-19 munkalap A1:G44-es tartománya postai díjtételeket tartalmaz hat különböző zónára (1. zóna-tól 6. zónáig), 500-tól 31 500 grammig. A súlyfokozatokat az A3:A44 tartományban találjuk. A hat zónát a B:G oszlopok tartalmazzák. Az egyes súlyfokozatokhoz és zónákhoz tartozó díjtételek a B3:G44 tartományban helyezkednek el. Az A1 és B1 cellákban egy-egy oszlopcímke azonosítja az oszlopokat (Súlyfokozat (g) és Zónabesorolás). A táblázat cellái formázatlanok.
  2. A H oszlopban egy hetedik díjzónát kell felvennünk, megadva az oszlop nevét (7. zóna) és minden sorhoz a 6. zónánál 10%-al nagyobb értéket rendelve. Helyezzük az aktív cellát a H2 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: 7. zóna
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a H3:H44 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. A H3 cellában a 6. zónához tartozó értéknél (G3) 10%-al nagyobb értéket úgy kapjuk meg, ha azt megszorozzuk 1,1-el. Gépeljük be a H3 cellába a következő képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt: =G3*1,1

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A fizetendő összegekhez (B3:H44) Pénznem Számformátumot kell rendelnünk egy tizedesjegy pontossággal. Jelöljük ki a B3:H44 tartományt!
  2. Üssük le a Ctrl+Shift+4 billentyűkombinációt! Ezzel hozzárendeltük a cellák értékeihez a Pénznem Számformátumot két tizedesjeggyel.

Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.

  1. A tizedesjegyek számát a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kiadásával csökkentsük egyre!
  2. A 2:44 sorok magasságának megnöveléséhez jelöljük ki azokat az F5 funkcióbillentyű segítségével: a Hivatkozás szerkesztőmezőbe gépeljük be a 2:44 hivatkozást, majd üssük le az Enter billentyűt! Ezzel kijelöltük mind a 43 sort.
  3. Adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot! A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablakban mi a 13,2 értéket találjuk. Új értékként ennél nagyobb értéket adjunk meg, például a 20-at, majd üssük le az Enter billentyűt!
  4. Az A45 cellában a súlyfokozatok számát kell képlettel kiszámolnunk. A súlyfokozatok számok, így összeszámlálásukra használhatjuk a DARAB függvényt: =DARAB(A3:A44). Eredményül 42-t kell kapnunk.
  5. A következő feladat szerint az I oszlopban egy „+” jelet kell megjelenítenünk azokban a sorokban, ahol az 5. zóna díjtétele az 1. zóna díjtételét több mint háromszorosan haladja meg – egyébként a cellának üresnek kell maradnia! Az 1. zóna díjtételeit a B oszlopban, az 5. zónáét az F oszlopban találjuk. A 3. sorhoz a feltétel így néz ki: F3>B3*3, vagyis a B3 cella értékének háromszorosánál nagyobb-e az F3 értéke. A képlethez a HA függvényt fogjuk felhasználni, amelynek első argumentuma a feltétel, második argumentuma a feltétel teljesülése esetén megjelenítendő „+” érték, harmadik argumentum pedig egy üres sztring, a „” lesz: =HA(F3>B3*3;”+”;””)

Tipp: Ha egy feladat a semmi megjelenítését írja elő, akkor mindig egy üres karakterláncot kell megadnunk két idézőjellel: „” (Shift+2, Shift+2).

  1. Helyezzük az aktív cellát az I2-re, majd gépeljük be a címkének az F3>B3*3 feltételt, végül jelöljük ki az I3:I44 tartományt!
  2. Az I3 cellába gépeljük be az =HA(F3>B3*3;”+”;””) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt! Plusz jelet az I19:I44 tartomány celláiban kell találnunk.
  3. Az A2:G44 tartományt szövegfájlba kell exportálnunk. Ha nincs előírva, márpedig a feladatleírás szerint nincs, hogy ehhez kizárólag az Excelt használhatjuk, akkor elindíthatjuk a Jegyzettömb alkalmazást, és a Vágólap segítségével készíthetünk másolatot a tartományról a Jegyzettömb alkalmazásba. Ha a vizsgán csak az Excellel dolgozhatunk, akkor egy új munkalapra másolatot készítünk a tartományról, majd az F12 segítségével mentjük a munkalapot a megadott mappába a megadott néven, Fájl típusaként a Szöveg (MS-DOS) formátumot választva. A következő lépésekben az első módszer szerint járunk el.
  4. Jelöljük ki az A2:G44 tartományt, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  5. Indítsuk el a Jegyzettömb alkalmazást: üssük le a Start billentyűt, a keresőmezőbe gépeljük be a jegyzettömb szót, végül üssük le az Enter billentyűt!
  6. A képernyőn megjelenő Jegyzettömb ablakba illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval! 
  7. Üssük le a Ctrl+S billentyűkombinációt a mentéshez!
  8. A képernyőn megjelenő Mentés másként párbeszédablak Fájlnév (Alt+L) kombinált szerkesztőmezőjében adjuk meg a kért nevet, esetleg válasszuk ki a megadott mappát, végül a Mentés (Alt+E) gombot! A szövegfájl tartalmát mutatja a 2. ábra.
  9. Zárjuk be a Jegyzettömb alkalmazást az Alt+F4 billentyűkombinációval, és térjünk vissza a munkafüzethez!
  10. Az A50:E53 tartományban készítenünk kell egy táblázatot. Az A50:E50 cellákba gépeljük be a következő címkéket: Súly, 1. zóna, 2. zóna, Összesen, Átlagban
  11. Az A51:C51 cellákba gépeljük be a következő értékeket: -2000, 94, 65
  12. Az A52:C52 cellákba gépeljük be a következő értékeket: -5000, 34, 21
  13. Az A53:C53 cellákba gépeljük be a következő értékeket: -10000, 10, 13
  14. Jelöljük ki a D51:D53 tartományt!
  15. A D51 cellába gépeljük be a következő képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt: =SZUM(B51:C51)
  16. Jelöljük ki az E51:E53 tartományt!
  17. Az E51 cellába gépeljük be a következő képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt: =ÁTLAG(B51:C51)
  18. Jelöljük ki a A50:E53 tartományt!
  19. Állítsuk be a Kék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  20. A táblázat celláit Sárga színű belső szegéllyel kell ellátnunk – a feladat nem írja elő sem a vonalstílust, sem annak vastagságát, tehát ezeket szabadon megválaszthatjuk. Táblázatunk kijelölve maradt, így azonnal leüthetjük a Ctrl+1 billentyűkombinációt a Cellák formázása párbeszédablak megjelenítéséhez.
  21. A Ctrl+Tab billentyűkombinációval lépjünk a Szegély fülre!
  22. Lépjünk a Tab billentyűvel a Stílus (Alt+S) listára, és a Le-Fel nyílbillentyűkkel keressük meg a Közepes választógomb nevű elemet, amit válasszunk is ki a Szóköz billentyű leütésével!
  23. Lépjünk tovább a Tab billentyűvel a Szín (Alt+Z) palettára, majd az Alapszínek részben keressük meg a negyedik, Sárga színt! Válasszuk ki a Szóköz billentyűvel!
  24. Lépjünk tovább a Tab billentyűvel az Elhelyezés részhez, ahol három gombot találunk Nincs (Alt+N), Körül (Alt+K) és Belül (Alt+B) néven. Nekünk az utolsóra van szükségünk, így a Jobb nyílbillentyűvel lépjünk rá, és a Szóköz billentyűvel válasszuk ki!
  25. A beállítások érvényre juttatásához és a párbeszédablakból való kilépéshez üssük le az Enter billentyűt! Hagyjuk kijelölve a táblázatot!
  26. Üssük le a Ctrl+B billentyűkombinációt a félkövér stílus beállításához!

Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.

  1. Állítsuk be a Fehér betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében az első gomb a Fehér, 1. háttér, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!

Álljunk meg egy szóra!
Következő feladatunk 3D kördiagram készítése a 2. zónába irányuló küldemények száma (C50:C53) és mindhárom súlycsoport (A50:A53) alapján.
Egy diagram készítése előtt mindig meg kell győződnünk arról, hogy a diagram kategóriatengelyén megjeleníteni kívánt értékek, amik esetünkben az A51:A53 cellákban találhatók, adattípusa igazodik-e a kiválasztott diagramhoz. Az A51:A53 cellákban számokat találunk – ez pedig megzavarja az Excelt, ami azt eredményezi, hogy a diagramon az értékek helyett 1, 2, 3 stb. sorszámok jelennek meg. Tapasztalataink szerint Excel verziótól függ ez a jelenség (talán szoftverhiba).
A megoldás a számok szöveggé alakítása – a formázás azonban nem oldja meg a problémát, mivel az Excel így is számként fogja értelmezni a cellák tartalmát. Ehelyett valamilyen karakterrel egészítsük ki a számokat vagy hívjuk segítségül a SZÖVEG függvényt.

  1. A SZÖVEG függvényt használva cseréljük le a 3 értéket a következő képletekre: az A51-be gépeljük be az =SZÖVEG(-2000;”0″), az A52-be az =SZÖVEG(-5000;”0″), és az A53-ba az =SZÖVEG(-10000;”0″) képletet! A képleteknek köszönhetően mindhárom érték adattípusa Szöveg lett.
  2. A 3D kördiagramon ábrázolandó adatokat tehát az A50:A53 és a C50:C53 tartományokban találjuk. A két tartomány nem szomszédos, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva a következő tartományhivatkozásokat: A50:A53;C50:C53

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – ebben a feladatban a B oszlopot.
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve az A50:A53;C50:C53 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területeket, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Kör- vagy perecdiagram beszúrása (Alt+E, KK) parancsot, majd a le nyílbillentyűvel keressük meg a 3D kör gombot, végül válasszuk azt ki az Enter vagy a Szóköz billentyűvel! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Ezért helyezzük át azt a táblázat alá, például az A55 cellától: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az A55 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. Diagramunk címmel rendelkezik (2. zóna), amit a feladat szerint törölnünk kell. Adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / Nincs (Alt+JC, D, C, N) parancsot! Ezzel a diagram címét töröltük.
  2. A tortaszeleteken az értékek százalékos arányát kell jelenítenünk adatfeliratként. Mivel a Diagramtervezés  / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok (Alt+JC, D, A) almenüben nem találunk ehhez parancsot, nekünk kell összeállítanunk a feliratot. Tegyük a következőket: válasszuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / További adatfelirat-beállítások (Alt+JC, D, A, T) parancsot! A munkalap jobb szélén megjelenik az Adatfeliratok formázása panel.

Álljunk meg egy szóra!
Az Excel már régen alkalmazza a beállításpaneleket, amelyek a munkaterület (munkalap, diagramlap) jobb szélén foglalnak el egy terjedelmes szélességű területet. Alkalmasint több panelt is nyithatunk, nyitnak egyes parancsok, amelyek egymás mellett helyezkednek el, így a munkaterület egy kisebb felbontású képernyőn nagyon összeszűkülhet.
A panelek, valamint az Excel alkalmazásablakának részei között (menüszalag, aktív cella vagy diagramlap, lapfül, panelek stb.) az F6 és a Shift+F6 segítségével lépkedhetünk. A panelból a munkalapra vagy a diagramlapra történő visszalépéshez használjuk az Esc billentyűt!
A panelben való mozgásra a Tab és Shift+Tab billentyűket használhatjuk.
A panelek billentyűzettel történő kezeléséről külön cikkben olvashatunk.

  1. A fókusz a panel Felirat beállításai gombjára kerül, de ha mégsem, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Felirat beállításai gombot ki nem választjuk!
  2. Ütögessük a Tab billentyűt, amíg nem találunk egy második, majd egy harmadik Felirat beállításai gombot! Ez alatt sorakoznak a különféle opciók, amelyekkel szabályozhatjuk az adatfeliratok tartalmát. Ez a beállításcsoport elvileg nyitva van, de a Szóköz billentyűvel kinyithatjuk, illetve bezárhatjuk.
  3. Menjünk tovább a Tab billentyűvel a Százalék jelölőnégyzetre, és kapcsoljuk be!
  4. Lépjünk vissza a Tab billentyűvel az Érték jelölőnégyzetre, és kapcsoljuk ki!
  5. Menjünk tovább a Felirat helye választógombokig, ahol a Le-Fel nyílbillentyűkkel válasszuk ki például az Értéknél, kívül választógombot!
  6. A jelmagyarázat jobb felső sarokba helyezéséhez először adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Jelmagyarázat további beállításai (Alt+JC, D, J, J, J, Enter) parancsot! A munkalap jobb szélén a Adatfeliratok formázása panel helyén a Jelmagyarázat formázása panel jelenik meg.
  7. A parancs kiadását követően a fókusz a Jelmagyarázat beállításai gombra kerül, de ha mégsem, vagy munka közben véletlenül kilépünk a panelból, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Jelmagyarázat beállításai gombot ki nem választjuk!
  8. Ütögessük a Tab billentyűt, amíg nem találunk egy második, majd egy harmadik Jelmagyarázat beállításai gombot! Ez alatt sorakoznak a különféle opciók, amelyekkel szabályozhatjuk a jelmagyarázat helyét. Ez a beállításcsoport elvileg nyitva van, de a Szóköz billentyűvel kinyithatjuk, illetve bezárhatjuk.
  9. Induljunk el a Le nyílbillentyűvel, és jelöljük ki a Jobbra fent választógombot!
  10. Addig ütögessük az Esc billentyűt, amíg vissza nem jutunk a kijelölt tartományhoz, kilépve a panelból és megszüntetve a diagram kijelölését! Az eddig elkészült munkalap tartalmát az 1. ábra tartalmazza.
  11. Utolsó feladatunk az A1:E45 tartomány kinyomtatása álló tájolású oldalra. Jelöljük ki ezt a tartományt!
  12. Jelöljük meg nyomtatási területnek az A1:E45 tartományt a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal!
  13. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  14. Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen opciót (Alt+N)!
  15. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk: mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet, egy TXT szövegfájlt és egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 június 22.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 1, Átlag: 5

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat