Frissítve: 2022 július 31.
Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 28. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.
Tartalomjegyzék
- Felhasznált források:
- A Táblázatkezelés modul tartalma az NJSzT oldalán.
- A 2019 február 1-től érvényes Táblázatkezelés Syllabus 6 (PDF fájl).
- A 2019 március 1-től érvényes ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés (PDF fájl).
- A feladatokhoz tartozó munkafüzetek tömörítvénye (ZIP fájl).
- A 28. feladatsor Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban.
1. Előkészületek
Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.
Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:
- A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás,aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, munkalap kezelés, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése.
- A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, MA, SZUM.
A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.
2. A vizsgafeladat megoldása
Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (60 lépés):
- Nyissuk meg szerkesztésre az M4-28.xlsx munkafüzetet!
- Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
- Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!
Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.
- Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-28 munkalap egy 20 napos edzéstervet tartalmaz a B1:E21 tartományban. A B2:B21 tartományban találjuk a napokat 1. naptól 20. napig. A C oszlopban a síkfutás (km), a D oszlopban a terepfutás (km) és az E oszlopban a gimnasztika (perc) adatait találjuk. A táblázat cellái formázatlanok.
- A 22. sorban a három edzéstípus km és perc értékeit kell összesítenünk. Helyezzük az aktív cellát a B22 cellába, majd gépeljük be a következő címkét: Összesen
- Jelöljük ki a C22:E22 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Szum (Alt+Ő, D, Enter) parancsot az összegző képletek rögzítéséhez!
- A 23. sorban az átlagokat kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát a B23 cellába, majd gépeljük be a következő címkét: Átlag
- Jelöljük ki a C23:E23 tartományt!
- Gépeljük be a C23 cellába az =ÁTLAG(C2:C21) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- Az F oszlopban a síkfutással és a terepfutással megtett távolságot kell napról napra összesíteni. Helyezzük az aktív cellát az F1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: sík+terepfutás (km)
- Jelöljük ki az F2:F21 tartományt!
- Gépeljük be az F2 cellába az =C2+D2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A G oszlopban a napi edzésidőre szánt időt kell kiszámolnunk minden napra, órában. Ehhez egy segédtáblázatot is készítenünk kell, amely a sík- és a terepfutás időszükségletéhez ad támpontot, megadva, hogy a két futásnál 1km megtétele mennyi ideig tart órában. Hozzuk létre először ezt a táblázatot!
- Gépeljük be a J1:J2 cellákba a következő címkéket: Sík, Terep
- Gépeljük be a K1:K2 cellákba a következő értékeket: 0,1, 0,2
- Készítsük el a G2 cellába szánt képletet, oszlopról-oszlopra haladva! A síkfutás oszlopában az aznap megteendő távot találjuk km-ben. A síkfutás kilométerenkénti időigényét órában a K1 cellában találjuk. Az adott távolsághoz szükséges idő órában a táv és a kilométerenkénti időigény szorzata: C2*$K$1. Az abszolút hivatkozásra azért van szükség, mert a képletet sokszorosítani fogjuk a G2:G21 tartományban, és meg kell akadályoznunk, hogy a K1-re mutató hivatkozás eközben módosuljon. A terepfutás oszlopához szükséges számítás képlete hasonló: D2*$K$2. Az E oszlop gimnasztikára szánt időadatait percben kapjuk, az ezt órára átszámító képlet a következő: E2/60. Állítsuk össze a teljes képletet, összegezve a három képlet eredményeit:
=C2*$K$1+D2*$K$2+E2/60 - Helyezzük az aktív cellát a G1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Időszükséglet (óra)
- Jelöljük ki a G2:G21 tartományt!
- A G2 cellába gépeljük be az =C2*$K$1+D2*$K$2+E2/60 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: A K1 (és a K2) begépelése után rögtön üssük le az F4 funkcióbillentyűt! Ennek hatására a K1-ből $K$1 lesz. Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: K1 → $K$1 → K$1 → $K1 → K1.
Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a K$1 és K$2 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.
- A következő feladatban egy csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk a munkalapon az utolsó tíz nap futásainak adataiból. Az utolsó tíz nap adatait a B12:D21 tartományban találjuk, emellett szükségünk van a B1:D1 tartomány címkéire is. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva az előbb felsorolt tartományhivatkozásokat: B1:D1;B12:D21
Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.
Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2:11 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a B1:D1;B12:D21 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.
- Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.
Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.
- A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Ha szükségesnek látjuk, helyezzük át azt a táblázat mellé, például az I5 cellától: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az I5 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!
Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.
- A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
- Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Futásterv szöveget, majd üssük le az Enter billentyűt!
- A diagram alján megtaláljuk az egysoros, keret nélküli jelmagyarázatot is. Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor adjuk ki a Tervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Lent (Alt+JV, D, J, L) parancsot!
- Az Excel jelenlegi kiadása nem keretezi be a jelmagyarázatot. Ha mindenképpen ki akarunk adni egy keretet törlő parancsot, akkor adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot, majd a Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki a Jelmagyarázat elemet. A keret törlésére pedig a Formátum / Körvonal / Nincs körvonal (Alt+JZ, DÉ, N) parancsot használhatjuk.
- A terepfutás adatsorát Piros, a síkfutásét Zöld kitöltőszínnel kell ellátnunk. Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
- A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „síkfutás (km)” elemet!
- Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a hatodik, Zöld színt!
- Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
- A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „terepfutás (km)” elemet!
- Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a második, Piros színt!
- Az A oszlopban minden nap mellett fel kell tüntetni egy-egy dátumot oly módon, hogy a kezdőnap, aminek az A2 cellába kell kerülnie, a feladat elkészítésének napja legyen. Az aktuális dátumot a MA függvénnyel írhatjuk egy cellába. Tegyük ezt meg – az F5 funkcióbillentyű segítségével léptessük az aktív cellát az A2-re, megszüntetve ezzel a diagram kijelölt állapotát és visszakapva az aktív cellát!
- Gépeljük be az A2 cellába az =MA() képletet!
- Jelöljük ki az A3:A21 tartományt, majd az A3 cellába gépeljük be az =A2+1 képletet, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- Következik a 1. hét adatainak formázása! Jelöljük ki az A2:G8 tartományt!
- Állítsuk be a Kék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- Állítsuk be a Fehér, 1. háttér betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében az első oszlop legfelső gombja a Fehér, 1. háttér szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- A betűméret tetszőleges mértékű növeléséhez például adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Betűméret növelése (Alt+Ő, É) parancsot, 12 pontra növelve a betűméretet!
- A betűtípus tetszőleges módosításához például adjuk ki a Kezdőlap / Betűtípus (Alt+Ő, EE) parancsot, és a Betűtípus kombinált szerkesztőmezőben válasszuk ki az Arial Narrow betűtípust!
- A sormagasság megnöveléséhez adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot! A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablak szerkesztőmezőjében található értéket egy nagyobb értékkel gépeljük felül (például 20), majd üssük le az Enter billentyűt!
- A középre igazításhoz adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
- Az I1 cellában fel kell tüntetnünk a nyomtatási kép megtekintéséhez szükséges parancsot. Helyezzük az aktív cellát az I1 cellára, majd gépeljük be a megoldást: Ctrl+P. A kész táblázatot és diagramot mutatja az 1. ábra.
- Az alaptáblázatról csatolt másolatot kell készítenünk egy új munkalap W500:Z520 tartományába. A megadott tartományból kiderül, hogy a B1:E21 tartományról kell másolatot készítenünk. Jelöljük ki ezt a tartományt!
- Készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
- Üssük le a Shift+F11 billentyűkombinációt vagy adjuk ki a Kezdőlap / Beszúrás / Munkalap beszúrása (Alt+Ő, BB, B) parancsot! A Munka1 munkalap az M4-28 munkalaptól balra jön létre.
- Az F5 funkcióbillentyű segítségével helyezzük az aktív cellát a W500 cellára!
- Üssük le a Shift+F10 billentyűkombinációt a helyi menü megjelenítéséhez, és válasszuk ki a Csatolás (A) parancsot (Shift+F10, A, Enter)! A csatolás típusú irányított beillesztést követően a táblázat minden cellája az M4-28 munkalap megfelelő cellájára hivatkozó képletet fog tartalmazni – ha módosul az eredeti táblázat egy cellájának tartalma, az a Munka1 munkalapon is azonnal látszani fog.
- Ha a formátumjegyeket is viszont akarjuk látni – bár ezt a feladat nem kéri, akkor üssük le a Shift+F10, F, Enter billentyűkombinációt a helyi menü Formázás (F) parancsának kiadásához! A kész táblázatot mutatja a 2. ábra.
- Utolsó feladatunk az eredeti táblázat A1:G23 tartományának fekvő tájolású oldalra nyomtatása. Térjünk vissza a Ctrl+PageDown billentyűkombinációval az M4-28 munkalapra, majd jelöljük ki az A1:G23 tartományt!
- Jelöljük meg nyomtatási területnek a tartományt a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal!
- Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
- Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő Tájolást (Alt+F), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
- Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).
- Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
- Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
- A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!
A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet és egy PDF dokumentumot (4. ábra).
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 július 6.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok
Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?
Válassz egy csillagot!
Szavazatszám: 0, Átlag: 0
Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!
Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!
Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!
Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!