ECDL Táblázatkezelés 28. vizsgafeladat (#234?)

 Frissítve: 2022 július 31.

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 28. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 28. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat és a csoportosított oszlopdiagram.
1. ábra: A kész táblázat és a csoportosított oszlopdiagram.
ECDL Táblázatkezelés 28. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A csatolt táblázatrészlet a Munka1 munkalapon.
2. ábra: A csatolt táblázatrészlet a Munka1 munkalapon.
ECDL Táblázatkezelés 28. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 28. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 2 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (60 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-28.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-28 munkalap egy 20 napos edzéstervet tartalmaz a B1:E21 tartományban. A B2:B21 tartományban találjuk a napokat 1. naptól 20. napig. A C oszlopban a síkfutás (km), a D oszlopban a terepfutás (km) és az E oszlopban a gimnasztika (perc) adatait találjuk. A táblázat cellái formázatlanok.
  2. A 22. sorban a három edzéstípus km és perc értékeit kell összesítenünk. Helyezzük az aktív cellát a B22 cellába, majd gépeljük be a következő címkét: Összesen
  3. Jelöljük ki a C22:E22 tartományt!
  4. Adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Szum (Alt+Ő, D, Enter) parancsot az összegző képletek rögzítéséhez!
  5. A 23. sorban az átlagokat kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát a B23 cellába, majd gépeljük be a következő címkét: Átlag
  6. Jelöljük ki a C23:E23 tartományt!
  7. Gépeljük be a C23 cellába az =ÁTLAG(C2:C21) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. Az F oszlopban a síkfutással és a terepfutással megtett távolságot kell napról napra összesíteni. Helyezzük az aktív cellát az F1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: sík+terepfutás (km)
  2. Jelöljük ki az F2:F21 tartományt!
  3. Gépeljük be az F2 cellába az =C2+D2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  4. A G oszlopban a napi edzésidőre szánt időt kell kiszámolnunk minden napra, órában. Ehhez egy segédtáblázatot is készítenünk kell, amely a sík- és a terepfutás időszükségletéhez ad támpontot, megadva, hogy a két futásnál 1km megtétele mennyi ideig tart órában. Hozzuk létre először ezt a táblázatot!
  5. Gépeljük be a J1:J2 cellákba a következő címkéket: Sík, Terep
  6. Gépeljük be a K1:K2 cellákba a következő értékeket: 0,1, 0,2
  7. Készítsük el a G2 cellába szánt képletet, oszlopról-oszlopra haladva! A síkfutás oszlopában az aznap megteendő távot találjuk km-ben. A síkfutás kilométerenkénti időigényét órában a K1 cellában találjuk. Az adott távolsághoz szükséges idő órában a táv és a kilométerenkénti időigény szorzata: C2*$K$1. Az abszolút hivatkozásra azért van szükség, mert a képletet sokszorosítani fogjuk a G2:G21 tartományban, és meg kell akadályoznunk, hogy a K1-re mutató hivatkozás eközben módosuljon. A terepfutás oszlopához szükséges számítás képlete hasonló: D2*$K$2. Az E oszlop gimnasztikára szánt időadatait percben kapjuk, az ezt órára átszámító képlet a következő: E2/60. Állítsuk össze a teljes képletet, összegezve a három képlet eredményeit:
    =C2*$K$1+D2*$K$2+E2/60
  8. Helyezzük az aktív cellát a G1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Időszükséglet (óra)
  9. Jelöljük ki a G2:G21 tartományt!
  10. A G2 cellába gépeljük be az =C2*$K$1+D2*$K$2+E2/60 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A K1 (és a K2) begépelése után rögtön üssük le az F4 funkcióbillentyűt! Ennek hatására a K1-ből $K$1 lesz. Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: K1 → $K$1 → K$1 → $K1 → K1.

Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a K$1 és K$2 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.

  1. A következő feladatban egy csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk a munkalapon az utolsó tíz nap futásainak adataiból. Az utolsó tíz nap adatait a B12:D21 tartományban találjuk, emellett szükségünk van a B1:D1 tartomány címkéire is. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva az előbb felsorolt tartományhivatkozásokat: B1:D1;B12:D21

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2:11 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a B1:D1;B12:D21 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Ha szükségesnek látjuk, helyezzük át azt a táblázat mellé, például az I5 cellától: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az I5 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Futásterv szöveget, majd üssük le az Enter billentyűt!
  3. A diagram alján megtaláljuk az egysoros, keret nélküli jelmagyarázatot is. Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor adjuk ki a Tervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Lent (Alt+JV, D, J, L) parancsot!
  4. Az Excel jelenlegi kiadása nem keretezi be a jelmagyarázatot. Ha mindenképpen ki akarunk adni egy keretet törlő parancsot, akkor adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot, majd a Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki a Jelmagyarázat elemet. A keret törlésére pedig a Formátum / Körvonal / Nincs körvonal (Alt+JZ, DÉ, N) parancsot használhatjuk.
  5. A terepfutás adatsorát Piros, a síkfutásét Zöld kitöltőszínnel kell ellátnunk. Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
  6. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „síkfutás (km)” elemet!
  7. Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a hatodik, Zöld színt!
  8. Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
  9. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „terepfutás (km)” elemet!
  10. Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a második, Piros színt!
  11. Az A oszlopban minden nap mellett fel kell tüntetni egy-egy dátumot oly módon, hogy a kezdőnap, aminek az A2 cellába kell kerülnie, a feladat elkészítésének napja legyen. Az aktuális dátumot a MA függvénnyel írhatjuk egy cellába. Tegyük ezt meg – az F5 funkcióbillentyű segítségével léptessük az aktív cellát az A2-re, megszüntetve ezzel a diagram kijelölt állapotát és visszakapva az aktív cellát!
  12. Gépeljük be az A2 cellába az =MA() képletet!
  13. Jelöljük ki az A3:A21 tartományt, majd az A3 cellába gépeljük be az =A2+1 képletet, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  14. Következik a 1. hét adatainak formázása! Jelöljük ki az A2:G8 tartományt!
  15. Állítsuk be a Kék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  16. Állítsuk be a Fehér, 1. háttér betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében az első oszlop legfelső gombja a Fehér, 1. háttér szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  17. A betűméret tetszőleges mértékű növeléséhez például adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Betűméret növelése (Alt+Ő, É) parancsot, 12 pontra növelve a betűméretet!
  18. A betűtípus tetszőleges módosításához például adjuk ki a Kezdőlap / Betűtípus (Alt+Ő, EE) parancsot, és a Betűtípus kombinált szerkesztőmezőben válasszuk ki az Arial Narrow betűtípust!
  19. A sormagasság megnöveléséhez adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot! A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablak szerkesztőmezőjében található értéket egy nagyobb értékkel gépeljük felül (például 20), majd üssük le az Enter billentyűt!
  20. A középre igazításhoz adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
  21. Az I1 cellában fel kell tüntetnünk a nyomtatási kép megtekintéséhez szükséges parancsot. Helyezzük az aktív cellát az I1 cellára, majd gépeljük be a megoldást: Ctrl+P. A kész táblázatot és diagramot mutatja az 1. ábra.
  22. Az alaptáblázatról csatolt másolatot kell készítenünk egy új munkalap W500:Z520 tartományába. A megadott tartományból kiderül, hogy a B1:E21 tartományról kell másolatot készítenünk. Jelöljük ki ezt a tartományt!
  23. Készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  24. Üssük le a Shift+F11 billentyűkombinációt vagy adjuk ki a Kezdőlap / Beszúrás / Munkalap beszúrása (Alt+Ő, BB, B) parancsot! A Munka1 munkalap az M4-28 munkalaptól balra jön létre.
  25. Az F5 funkcióbillentyű segítségével helyezzük az aktív cellát a W500 cellára!
  26. Üssük le a Shift+F10 billentyűkombinációt a helyi menü megjelenítéséhez, és válasszuk ki a Csatolás (A) parancsot (Shift+F10, A, Enter)! A csatolás típusú irányított beillesztést követően a táblázat minden cellája az M4-28 munkalap megfelelő cellájára hivatkozó képletet fog tartalmazni – ha módosul az eredeti táblázat egy cellájának tartalma, az a Munka1 munkalapon is azonnal látszani fog.
  27. Ha a formátumjegyeket is viszont akarjuk látni – bár ezt a feladat nem kéri, akkor üssük le a Shift+F10, F, Enter billentyűkombinációt a helyi menü Formázás (F) parancsának kiadásához! A kész táblázatot mutatja a 2. ábra.
  28. Utolsó feladatunk az eredeti táblázat A1:G23 tartományának fekvő tájolású oldalra nyomtatása. Térjünk vissza a Ctrl+PageDown billentyűkombinációval az M4-28 munkalapra, majd jelöljük ki az A1:G23 tartományt!
  29. Jelöljük meg nyomtatási területnek a tartományt a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal!
  30. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  31. Az Oldal fülön válasszuk ki a Fekvő Tájolást (Alt+F), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
  32. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  3. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet és egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 6.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat