Frissítve: 2022 július 31.
Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 29. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.
Tartalomjegyzék
- Felhasznált források:
- A Táblázatkezelés modul tartalma az NJSzT oldalán.
- A 2019 február 1-től érvényes Táblázatkezelés Syllabus 6 (PDF fájl).
- A 2019 március 1-től érvényes ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés (PDF fájl).
- A feladatokhoz tartozó munkafüzetek tömörítvénye (ZIP fájl).
- A 29. feladatsor Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban.
1. Előkészületek
Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.
Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:
- A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás,aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, sorba rendezés, táblázat formázás, tartományok kijelölése, weblap közzététel.
- A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARABTELI, SZÖVEG, SZUM.
A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.
2. A vizsgafeladat megoldása
Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (70 lépés):
- Nyissuk meg szerkesztésre az M4-29.xlsx munkafüzetet!
- Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
- Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!
Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.
- Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-29 munkalap A1:E26 tartományában a világ 25 legmagasabb hegycsúcsának nevét, magasságát, helyezését és helyét találjuk. A Helyezés (A) oszlop szöveg formátumban a magasság szerinti sorrendet, a Hegycsúcs (B) oszlop a hegycsúcsok neveit, a C oszlop méterben a hegycsúcsok tengerszint feletti magasságát mutatja. A D oszlop üres, angolszász lábban várja a hegycsúcsok magasságát, amit majd nekünk kell kiszámolni. Az utolsó, E oszlopban a hegycsúcs országát találjuk. Az oszlopcímkéket az A1:E1, az adatokat az A2:E26 tartomány tartalmazza.
Álljunk meg egy szóra!
A láb (foot) angolszász eredetű hossz- és magasság mértékegység. Jelölésére az Ft vagy az ’ (aposztróf, Shift+1) jelet használják. Elsősorban az USÁ-ban és az Egyesült Királyságban használatos, illetve számos volt angol gyarmati területen, ahol a metrikus rendszer máig nem tudott gyökeret verni.
A láb definícióját utoljára 1959-ben, az USA és a Brit Nemzetközösség között köttetett Nemzetközi yard és font egyezmény (International Yard and Pound Agreement) alapján definiálták – érdekes módon a metrikus rendszerből levezetve.
Eszerint ma 1 láb = 0,3048 méter (1 ’ = 0,3048 m), illetve 1 méter = 3,2808 láb (1 m = 3,2808 Ft). A feladatban ennek ezredre kerekített értékét, a 3,281-et használjuk.
A Windows 10 operációs rendszer jelenlegi kiadásában a Számológép segítségével tudunk átváltani a metrikus és az angolszász eredetű mértékegységrendszer, így a méter és a láb között.
- Első feladatunk a D oszlop hiányzó adatainak pótlása. A D2:D26 tartományban a C oszlopban méterben megadott magasságot kell átváltanunk lábba. Jelöljük ki a D2:D26 tartományt!
- Gépeljük be a D2 cellába az =C2*3,281 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A táblázat sorait az egyik magasság oszlop tartalma alapján emelkedő sorba kell rendeznünk. Üssük le a Ctrl+T billentyűkombinációt az egész táblázat (A1:E26) kijelöléséhez!
- Mivel az aktív cella a tartományban az A1 cellán áll, üssük le kétszer a Tab billentyűt, hogy átkerüljön a C1 cellára. Ezzel kijelöltük a rendezés alapjául szolgáló oszlopot.
- Adjuk ki az Adatok / Rendezés méret szerint (növekvő) (Alt+G, N) parancsot! A rendezéshez használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés méret szerint (növekvő) (Alt+Ő, Ú, E) vagy a helyi menü Rendezés / Rendezés méret szerint (növekvő) (Shift+F10, D, Enter) parancsokat is.
Álljunk meg egy szóra!
Tipikus feladat feliratokat és/vagy számításokat tartalmazó táblázatok adatsorainak rendezése egy vagy több oszlop szerint. Sokan elfelejtik a rendezés előtt a megfelelő sorokat kijelölni, teljesen összekeverve a sorokat. Ha azonnal lenyomjuk a Ctrl+Z billentyűkombinációt, meg nem történtté tehetjük tévedésünket, és gyorsan elolvashatjuk a következő bekezdést, mit is kell ilyenkor tennünk.
Tipp: Ha egy táblázat sorait rendeznünk kell az egyik oszlop alapján, akkor csak a rendezni kívánt adatokat tartalmazó tartományt szabad kijelölnünk – ki kell hagynunk a képleteket, oszlopcímkéket és egyéb származtatott adatokat tartalmazó cellákat. Ezt szem előtt tartva, egy összefüggő tartományt fogunk kijelölni.
Ha egy oszlop szerint kell rendeznünk a sorokat, akkor a Tab billentyűvel léptessük a tartomány aktív celláját abba az oszlopba, amely szerint rendezni akarunk. Ezt követően már használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés (Alt+Ő, Ú) menü vagy az Adatok /Rendezés és szűrés csoport parancsait. Ha a helyi menüt részesítjük előnyben, akkor a Shift+F10 lenyomását követően a Rendezés almenü parancsaiból válogathatunk.
Ha több oszlop szerint kell rendeznünk, akkor már szükségünk lesz a Rendezés (Alt+Ő, Ú, E vagy Alt+G, R vagy Shift+F10, D, E) párbeszédablakra.
- A C27 cellában az oszlop értékeinek átlagát kell kiszámolnunk. Helyezzük az aktív cellát a C27-re!
- Adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Átlag (Alt+Ő, D, L) parancsot, majd üssük le az Enter billentyűt a felkínált képlet elfogadásához!
- Az F oszlopban azt kell kiszámolnunk, hogy az egyes hegycsúcsok magassága mennyiben tér el az átlagtól. A megoldás egyszerű, a hegycsúcs értékéből ki kell vonnunk az átlag értékét. Ha pozitív számot kapuk eredményül, akkor a hegycsúcs magasabb az átlagnál, a negatív érték pedig az átlagnál alacsonyabb hegycsúcsot jelenti. Az átlag a C27 cellában található, és abszolút címzéssel fogunk hivatkozni rá, mivel a képletet sokszorosítanunk kell. Az F2-be tehát a következő képletet helyezzük majd: =C2-$C$27
- Az F1 cellába gépeljük be az eltérés az átlagtól címkét! Jelöljük ki az F2:F26 tartományt, majd az F2 cellába gépeljük be az =C2-$C$27 képletet, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: A C27 begépelése után rögtön üssük le az F4 funkcióbillentyűt! Ennek hatására a C27-ből $C$27 lesz. Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: C27 → $C$27 → C$27 → $C27 → C27.
Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a C$27 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.
- Mivel néhány cella dátum formátumú, töröljük a formátumjegyeket a kijelölve hagyott tartományban a Kezdőlap / Törlés / Formátum törlése (Alt+Ő, RÖ, F) parancs kiadásával!
- Jelöljük ki a C2:C27 tartományt, majd üssük le a Ctrl+Shift+1 billentyűkombinációt!
- A tizedeshelyeket törléséhez adjuk ki kétszer egymás után a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancsot!
Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.
- Következik a B oszlop formázása! Jelöljük ki a B2:B26 tartományt!
- Állítsuk be a Sárga kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a negyedik a Sárga szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- Állítsuk be a Kék betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- A következő feladat az E oszlop áthelyezése a B:C oszlopok közé. Helyezzük az aktív cellát az E1 cellára, majd üssük le a Ctrl+Szóköz billentyűkombinációt!
Tipp: Az aktív cella sorának kijelölésére a Shift+Szóköz, oszlopának kijelölésére a Ctrl+Szóköz használható. Ha több sort/oszlopot akarunk kijelölni, akkor a szokásos Shift+nyílbillentyűk kijelölés kiterjesztéssel élhetünk.
- Üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt az oszlop Vágólapra helyezéséhez!
- Helyezzük az aktív cellát a C1 cellára!
- Jelenítsük meg a helyi menüt a Shift+F10 billentyűkombinációval, majd válasszuk ki a Kivágott cellák beszúrása (K) parancsot!
Álljunk meg egy szóra!
A következő feladat, hogy weblapként (HTML fájlformátum, *.htm vagy *.html fájlkiterjesztés) készítsünk mentést a táblázat B, D, E oszlopairól. Az Excel a weblap formátumban mentést közzétételnek hívja. Ehhez kapunk egy Közzététel weblapként párbeszédpanelt, amelyben – többek között – előírhatjuk, hogy a munkafüzet mely részéből akarunk weblapot készíteni: ez lehet a teljes munkafüzet, egy kiválasztott munkalap, vagy kijelölt tartomány. Sőt, amíg dolgozunk a munkafüzettel, megjegyzi és választásra kínálja fel a korábban mentett weblapokat is.
Fontos feltétel, hogy cellatartomány közzététele esetén annak folytonosnak kell lennie, tehát nem tartalmazhat rejtett cellákat, sorokat, oszlopokat, nem adhatunk meg több tartományt. Ennek következtében előfordulhat, hogy közzététel előtt egy új munkalapra, vagy a munkalap egy másik részére kell kigyűjtenünk a nem szomszédos tartományokat, egy összefüggő tartományt alkotva belőlük.
A mostani feladat ilyen, a B, D, E oszlopokról először másolatot kell készítenünk egy új munkalapra.
- Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, és a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a B1:B26;D1:E26 tartománycímeket, majd üssük le az Enter billentyűt!
Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.
- Készítsünk másolatot a tartományokról a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
- Készítsünk egy új munkalapot: üssük le a Shift+F11 billentyűkombinációt vagy adjuk ki a Kezdőlap / Beszúrás / Munkalap beszúrása (Alt+Ő, BB, B) parancsot! A Munka1 munkalap az M4-29 munkalap előtt, attól balra jön létre.
- Illesszük be a Vágólap tartalmát az A1 cellába a Ctrl+V billentyűkombinációval!
- Növeljük meg az oszlopok szélességét a Kezdőlap / Formátum / Automatikus oszlopszélesség (Alt+Ő, FF, U) paranccsal, így minden oszlop tartalma látható lesz (2. ábra)!
- Üssük le az F12 funkcióbillentyűt! A képernyőn megjelenik a Mentés másként párbeszédablak. A fókusz a Fájlnév kombinált szerkesztőmezőn áll, amelyben a munkafüzet nevét látjuk – ezt el is fogadhatjuk. Ha a vizsgán megadják a nevet és a mappát, akkor állítsuk be ezeket!
- Lépjünk tovább a Tab segítségével a Fájl típusa kombinált listamezőre!
- Jelöljük ki a Weblap (*.htm;*.html) elemet, például a W billentyű leütésével!
- Lépjünk tovább a Tab billentyűvel a Mentés opcióig, amelynél a Teljes munkafüzet választógomb van kijelölve. Nekünk A kijelölt: $A$1:$C$26 nevűre van szükségünk, amellyel a kijelölt tartomány mentését tudjuk előírni: válasszuk ki a Le nyílbillentyűvel!
- Megadtunk minden szükséges adatot, üssük le az Enter billentyűt!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel weblapként párbeszédablak. A fókusz a Választás kombinált listamezőn van, amelyben a Cellatartomány elem a kijelölt. Az alatta elhelyezkedő listában pedig ott találjuk az =’Munka1′!$A$1:$C$26 tartományhivatkozást.
- Ha a közzétételt követően azonnal meg akarjuk jeleníteni a weboldalt egy böngészőben, akkor keressük meg A weblap megnyitása a böngészővel (Alt+W) jelölőnégyzetet, és kapcsoljuk be. Mi is ezt tesszük, hogy lássuk, bemutathassuk az eredményt.
- Üssük le az Enter billentyűt vagy válasszuk ki a Közzététel (Alt+K) gombot!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett böngészőben, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik böngésző alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más böngésző nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- A kész weblapot mutatja a 3. ábra. Zárjuk be a böngésző ablakát az Alt+F4 billentyűkombinációval, majd térjünk vissza az M4-29 munkalaphoz!
- A K1 cellában a 8000 m feletti csúcsok számát kell megjelenítenünk. Feltételes darabszámlálásra van szükségünk, amire a DARABTELI függvény a megoldás. A méterben megadott magasságokat a D2:D26 tartományban találjuk, a feltétel pedig ez lesz: „>8000”. A K1 cellába gépeljük be a következő képletet: =DARABTELI(D2:D26;”>8000″). Eredményül 13-at kell kapnunk.
- A csoportosított oszlopdiagramon ábrázolni kívánt adatokat egy külön táblázatban kell rögzítenünk, amely 3 üres sort is tartalmaz. Készítsük el ezt a táblázatot! Gépeljük be a K39 cellába a következő címkét: Kiszerelés
- Gépeljük be a J40:L40 cellákba a következőket: Termék, 100, 200
- Gépeljük be a J41:L41 cellákba a következőket: A, 1, 2
- Gépeljük be a J45:L45 cellákba a következőket: B, 1, 2
- Gépeljük be a J46:L46 cellákba a következőket: C, 1, 1
- Gépeljük be a J47:L47 cellákba a következőket: D, 1, 2
- Gépeljük be a J48 cellába a következő címkét: Összesen
- Rejtsük el az üresen hagyott sorokat! Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a 42:44 sorokat!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Elrejtés és felfedés / Sorok elrejtése (Alt+Ő, FF, D, S) parancsot!
- Összegezzük az oszlopokat! Jelöljük ki a K48:L48 tartományt!
- A K48 cellába gépeljük be az =SZUM(K41:K47) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Álljunk meg egy szóra!
Ha pontosan akarunk eljárni, akkor a képletben kizárólag az értéket tartalmazó cellákra szabadna hivatkozunk, kihagyva az elrejtett sorok celláit: =SZUM(K41;K45:K47). Mivel ebben a feladatban a rejtett soroknak nincs további funkciója, így nem követünk el hibát az =SZUM(K41:K47) képlettel sem.
Álljunk meg egy szóra!
Következő feladatunk csoportosított oszlopdiagram készítése az A, C, D termékek adatairól. Az ábrázoláshoz szükségünk van az oszlopcímkéket tartalmazó J40:L40 tartományra is. A K40:L40 cellákban azonban nem szövegek, hanem számok vannak. Egy diagram készítése előtt mindig meg kell győződnünk arról, hogy a diagram kategóriatengelyén megjeleníteni kívánt értékek adattípusa igazodik-e a kiválasztott diagramhoz. A K40:L40 numerikus értékei megzavarják az Excelt, nem az x tengelyen ábrázolandó feliratoknak, hanem az y tengelyen ábrázolandó értékeknek tekinti azokat. Tapasztalataink szerint Excel verziótól függ ez a jelenség (talán szoftverhiba).
A megoldás a számok szöveggé alakítása – a formázás azonban nem oldja meg a problémát, mivel az Excel így is számként fogja értelmezni a cellák tartalmát. Ehelyett valamilyen karakterrel egészítsük ki a számokat vagy hívjuk segítségül a SZÖVEG függvényt. Mi ez utóbbi, elegánsabb módszerrel szoktunk élni ilyen probléma esetén, ahogy tesszük, javasoljuk ezt most is.
- A K40 cellában cseréljük le az értéket a következő képletre: =SZÖVEG(100;”0″)
- Az L40 cellában cseréljük le az értéket a következő képletre: =SZÖVEG(200;”0″)
- Csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk a munkalapon az A, C, D termékek adatainak felhasználásával. Ezeket a J41:L41, valamint a J46:L47 tartományban találjuk. Szükségünk van még az előbb előkészített J40:L40 tartomány címkéire is. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva az előbb felsorolt tartományhivatkozásokat: J40:L41;J46:L47
Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 42:45 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a J40:L41;J46:L47 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.
- Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.
Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.
- A diagram eltakarhatja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Ha szükségesnek látjuk, helyezzük át például az A30 cellába: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az A30 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!
Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.
- A feladat leírásából kiderül, hogy az x tengelyen a kiszerelési egységeknek (100 és 200) kell megjelenniük. Az általunk elkészített diagramon viszont pont fordítva sikerült az adatokat ábrázolni, vagyis az x tengelyen a termékek (A, C és D) láthatók. Semmi baj, lehetőségünk van az oszlopok/sorok cseréjére! Adjuk ki a Diagramtervezés / Sor/oszlop váltása (Alt+JC, S) parancsot!
- A kiszerelési egységeket félkövér stílussal kell ellátnunk: adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
- A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki a Vízszintes (Kategória) tengely elemet!
- A félkövér stílus beállításához adjuk ki a Kezdőlap / Félkövér (Alt+Ő, 1) parancsot!
- A diagram címének törléséhez adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / Nincs (Alt+JC, D, C, N) parancsot!
- A diagram vízszintes és függőleges vezetőrácsokat tartalmazhat. Diagramunkon csak vízszintes fő vezetőrácsok találhatók, ezek törléséhez adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Rácsvonalak / Elsődleges vízszintes fő vezetőrács (Alt+JC, D, R, Z) parancsot! A parancsot tartalmazó menün végiglépkedve ellenőrizhetjük, hogy mely vezetőrácsok vannak be- illetve kikapcsolva. A kész táblázatot és a diagramot láthatjuk az 1. ábrán.
- Utolsó feladatunk az A1:E26 tartományának kinyomtatása. A tartomány kijelöléséhez hívjuk segítségül az F5 funkcióbillentyűt, mivel így nem csak az aktív cellát kaphatjuk vissza, hanem a diagram kijelölt állapotát is megszüntethetjük!
- Jelöljük meg nyomtatási területnek a tartományt a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal!
- Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
- Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
- Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).
- Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
- Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (4. ábra).
- A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!
A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet, egy HTML weblapot és egy PDF dokumentumot (5. ábra).
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 július 6.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok
![Napi billentyűparancs: az aktuális dátum és idő beillesztése egy Word dokumentumba [#129]](https://www.fiatluxefel.info/wp-content/uploads/2020/10/BejegyzesFaceTwitter_Napibillentyuparancs_1-300x157.png)
![Frissítés: 25 új függvénnyel bővült az Excel = aktualizált referencia munkafüzet [#187]](https://www.fiatluxefel.info/wp-content/uploads/2020/10/BejegyzesFaceTwitter_MS365frissites_2-300x157.png)
