Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 30. vizsgafeladat (#236🦯)

ECDL Táblázatkezelés 30. vizsgafeladat (#236🦯)

 Frissítve: 2022 július 31.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 30. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás,aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF és TXT formátumban, keresés és csere, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, oldalbeállítás, relációs operátorok, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARABTELI, SZUM.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 30. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat egy részlete.
1. ábra: A kész táblázat egy részlete.
ECDL Táblázatkezelés 30. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: Az exportált kódok a Jegyzettömb ablakában.
2. ábra: Az exportált kódok a Jegyzettömb ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 30. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram a Diagram1 diagramlapon.
3. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram a Diagram1 diagramlapon.
ECDL Táblázatkezelés 30. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
4. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 30. vizsgafeladat, 1. megoldás, 5. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
5. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (60 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-30.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-30 munkalap A1:D70 tartománya egy képzeletbeli képkereskedés akciós áruit tartalmazza. A táblázat a következő oszlopokból áll: Kód (A), Név (B), Mennyiség (C) darabban és Egységár (D) Ft/db-ban. Az oszlopcímkéket az A1:D1, az adatokat az A2:D70 tartomány tartalmazza. A táblázat cellái formázatlanok.
  2. Az E oszlopban a darabszám (C oszlop) és az egységár (D oszlop) szorzatát kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az E1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Érték
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az E2:E70 tartománycímet, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. Az E2 cellába gépeljük be az =C2*D2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A következő feladatban a megadott kedvezmény mértékével csökkentett egységárakat kell kiszámolnunk az F oszlopban. Helyezzük az aktív cellát a H1 cellára, és gépeljük be a kedvezmény mértékéül megadott 25%-ot!
  2. Helyezzük az aktív cellát az F1 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Kedvezményes egységár
  3. A kedvezményes egységár kiszámolásához az egységárból ki kell vonnunk annak 25%-át: egységár-egységár*25%. Az F2 cellába tehát a következő képlet kerül: =D2-D2*$H$1. A számításhoz a nettó ÁFA bruttó számítást is segítségül hívhatjuk, ha az egységárat tekintjük bruttónak, a 25%-ot pedig ÁFÁ-nak. Így a kedvezményes egységár, vagyis a nettó kiszámításához használhatjuk az egységár*(1-25%), vagyis az =D2*(1-$H$1) képletet is. Az abszolút hivatkozásra azért van szükség, mert a képletet lefelé sokszorosítani fogjuk, és meg akarjuk akadályozni, hogy a H1 cellára mutató hivatkozás módosuljon.
  4. Jelöljük ki az F2:F70 tartományt!
  5. Az F2 cellába gépeljük be a fenti képletek egyikét, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A H1 begépelése után rögtön üssük le az F4 funkcióbillentyűt! Ennek hatására a H1-ből $H$1 lesz. Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: H1 → $H$1 → H$1 → $H1 → H1.

Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a H$1 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.

  1. Mivel néhány cella dátum formátumú, töröljük a formátumjegyeket a kijelölve hagyott tartományban a Kezdőlap / Törlés / Formátum törlése (Alt+Ő, RÖ, F) parancs kiadásával!
  2. Helyezzük az aktív cellát a D71 cellára, és számítsuk ki az egységárak átlagát: =ÁTLAG(D2:D70)
  3. Az E73 cellában azt kell kiszámolnunk, hogy mennyi bevételtől esik el a képkereskedés, ha a teljes készletet a H1-ben feltüntetett kedvezménnyel sikerül eladni. Az eredeti árral számolt bevételeket az Érték (E) oszlop tartalmazza. Az itt található értékek összegének 25%-át kell kiszámolnunk: Értékösszeg*25% vagyis =SZUM(E2:E70)*H1. Helyezzük az aktív cellát az E73-ra, majd gépeljük be ezt a képletet!
  4. A Kód (A) oszlop értékeit félkövér és dőlt stílussal kell ellátnunk: jelöljük ki az A2:A70 tartományt!
  5. Üssük le egymás után a Ctrl+B, majd a Ctrl+I billentyűkombinációkat!

Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.

  1. Az Egységár (D) oszlophoz rendeljük hozzá a Pénznem formátumot! Jelöljük ki a D2:D71 tartományt, majd üssük le a Ctrl+Shift+4 billentyűkombinációt!

Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.

  1. A tizedeshelyek számát csökkentsük nullára a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kétszeri kiadásával!
  2. A Név (B) oszlop elemeit középre kell zárnunk. Jelöljük ki a B2:B70 tartományt!
  3. Adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
  4. A Kód (A) oszlop elemeit jobbra kell zárnunk. Jelöljük ki az A2:A70 tartományt!
  5. Adjuk ki a Kezdőlap / Jobbra igazítás (Alt+Ő, OO) parancsot!
  6. A következő feladatban le kell cserélnünk a kódokban található 66 karaktereket HH-ra. Hagyjuk kijelölve ezt a tartományt, majd üssük le a Ctrl+H billentyűkombinációt a Keresés és csere párbeszédablak megjelenítéséhez (Kezdőlap / Keresés és kijelölés/ Csere (Alt+Ő, ÖE, C))!
  7. A Keresett szöveg szerkesztőmezőbe gépeljük be a 66 karaktereket!
  8. A Tab billentyűvel lépjünk át a Csere erre szerkesztőmezőre, majd gépeljük be a HH karaktereket!
  9. Válasszuk ki az Összes cseréje (Alt+Z) gombot! A végrehajtott cserék számáról kapunk egy tájékoztatást: Készen vagyunk. 8 csere történt., amit egy Enter leütéssel vehetünk tudomásul.
  10. Zárjuk be a Keresés és csere párbeszédablakot az Esc billentyű leütésével!
  11. Az A80 cellában meg kell számolnunk hány olyan termékkel rendelkezünk, amelyből 100-nál több van készleten! Feltételes darabszámlálást kell végeznünk, így a DARABTELI függvényt fogjuk felhasználni: a vizsgált tartomány címe C2:C70, a feltétel pedig „>100”. Helyezzük az aktív cellát az A80-ra, majd gépeljük be a következő képletet: =DARABTELI(C2:C70;”>100″). Eredményül 45-öt kell kapnunk.
  12. Elkészültünk a táblázattal, amit az 1. ábrán tekinthetünk meg.
  13. A 10. feladat szerint a kódokat, vagyis az A1:A70 tartományt szövegfájlba kell exportálnunk. Ha nincs előírva, márpedig a feladatleírás szerint nincs, hogy ehhez kizárólag az Excelt használhatjuk, akkor elindíthatjuk a Jegyzettömb alkalmazást, és a Vágólap segítségével készíthetünk másolatot a tartományról a Jegyzettömb alkalmazásba. Ha a vizsgán csak az Excellel dolgozhatunk, akkor egy új munkalapra másolatot készítünk a tartományról, majd az F12 segítségével mentjük a munkalapot a megadott mappába a megadott néven, Fájl típusaként a Szöveg (MS-DOS) formátumot választva. A következő lépésekben az első módszer szerint járunk el.
  14. Jelöljük ki az A1:A70 tartományt, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  15. Indítsuk el a Jegyzettömb alkalmazást: üssük le a Start billentyűt, a keresőmezőbe gépeljük be a jegyzettömb szót, végül üssük le az Enter billentyűt!
  16. A képernyőn megjelenő Jegyzettömb ablakba illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval!
  17. Üssük le a Ctrl+S billentyűkombinációt a mentéshez!
  18. A képernyőn megjelenő Mentés másként párbeszédablak Fájlnév (Alt+L) kombinált szerkesztőmezőjében adjuk meg a kért nevet, esetleg válasszuk ki a megadott mappát, végül a Mentés (Alt+E) gombot! A szövegfájl tartalmát látjuk a 2. ábrán.
  19. Zárjuk be a Jegyzettömb alkalmazást az Alt+F4 billentyűkombinációval, és térjünk vissza a munkafüzethez!
  20. Csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk egy új diagramlapon a második, harmadik és negyedik tétel készleten lévő mennyiségét ábrázolva. Az x tengelyen a neveket (B oszlop), az y tengelyen pedig a mennyiségeket (C oszlop) kell megjelenítenünk. A három tétel ezen adatait a B3:C5 tartományban találjuk. Szükségünk van még az oszlopfeliratokra, vagyis a B1:C1 tartományra. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva az előbb felsorolt tartományhivatkozásokat: B1:C1;B3:C5

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2. sort?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a B1:C1;B3:C5 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. Helyezzük át a diagramot egy diagramlapra a Diagramtervezés / Diagram áthelyezése (Alt+JC, I) parancsot kiadva! A képernyőn megjelenő Diagram áthelyezése párbeszédablakban keressük meg és válasszuk ki az Új munkalap (Alt+M) választógombot, majd üssük le az Enter billentyűt! Az Excel áthelyezi a diagramot és minket is a Diagram1 névvel ellátott diagramlapra, amely az M4-30 munkalaptól balra, az előtt jön létre. A diagram kijelölt állapotban marad, így végrehajthatjuk a további feladatokat.
  2. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  3. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Készlet szöveget, majd üssük le az Enter billentyűt!
  4. Az y tengelyen helyezzük el a db szót: adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Tengelycímek / Elsődleges függőleges (Alt+JC, D, M, E) parancsot! Az y tengely mellett megjelenik a Tengelycím felirat.
  5. Üssük le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a db szót, majd üssük le az Enter billentyűt!
  6. Az adatpontokat, vagyis az adatsor három oszlopát egyenként Piros, Narancs és Zöld színnel kellene ellátnunk! Az általunk használt Excel verzió azonban az adatpontok formázását billentyűzettel nem teszi lehetővé, mert nem kínálja fel és közvetlenül begépelve sem fogadja el az adatpontok neveit a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) kombinált szerkesztőmezőben. Ha az Ön Excel kiadásában ennek nincs akadálya, akkor hajtsa végre az alábbi kitöltőszínt beállító lépéseket!
  7. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „Mennyiség” Pont „Fa képkeret 80*20” elemet vagy (sic!) egérrel kattintsunk az első oszlopra!
  8. Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a második, Piros színt!
  9. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „Mennyiség” Pont „Fa képkeret 80*120” elemet vagy egérrel kattintsunk a második oszlopra!
  10. Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a harmadik, Narancs színt!
  11. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „Mennyiség” Pont „Fa képkeret 80*90” elemet vagy egérrel kattintsunk a harmadik oszlopra!
  12. Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a hatodik, Zöld színt!
  13. A kész diagramot láthatjuk a 3. ábrán. Lépjünk vissza az M4-30 munkalapra a Ctrl+PageDown billentyűkombinációval, és helyezzük az aktív cellát az A1 cellára, hogy megszüntessünk minden kijelölést!
  14. Utolsó feladatunk a munkalap kinyomtatása egy oldalra. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  15. Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) jelölőnégyzetet!
  16. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  3. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (4. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet egy-egy munkalappal és diagramlappal, egy TXT szövegfájlt és egy PDF dokumentumot (5. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 7.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat