Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Számítógépes alapismeretek modul (#138) » 1. kategória: Számítógépek és eszközök (#32) / #30 » A QWERTZ billentyűzet-kiosztás (#9)

A QWERTZ billentyűzet-kiosztás (#9)

 Frissítve: 2020 május 14.

Miről szól ez a cikk?
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a QWERTZ billentyűzet billentyűit, azok használatát.

Tartalomjegyzék

1. Az alfanumerikus blokk billentyűi

Mielőtt gépelni kezdünk, foglaljuk össze néhány különleges billentyű jelentését és ismerkedjünk meg használatukkal! Kezdjük az alfanumerikus szigettel! Ha korábban használtunk írógépet, akkor sok billentyű szerepét, használatát már ismerjük.

  • Az alfanumerikus blokkot nagyrészt az ábécé betűi töltik ki. Ékezetes betűink billentyűi az Í kivételével a Backspace/Enter billentyű körül helyezkednek el. Az Í billentyűje pedig a bal alsó sarokba került, a baloldali Shift mellé. A gyártók mindig nagybetűket nyomtatnak a billentyűsapkákra, de gépeléskor a kisbetűket kapjuk.
    A legtöbb billentyűzeten az F és a J billentyűsapka felszínéből egy-egy vízszintes vonal emelkedik ki. Ezek a 10 ujjas vakírást segítik a kézfej és az ujjak helyes pozicionálásához.
  • A felső sorban találjuk a számokat 0-tól 9-ig. A számokon túl még 1-2 jelet is látunk a billentyűkön, mert számos írásjel és gyakran használt szimbólum is ezekre került. A billentyűk leütésével a számokat gépelhetjük be. A számok feletti jeleket (pl. +, ! =) a Shift billentyű nyomva tartása mellett, míg a jobb alsó sarokban lévőket (pl. ~, ^, °) a szóköztől jobbra álló AltGr billentyű nyomva tartása mellett tudjuk begépelni.
  • Az Enter (magyarul belép) vagy Return (vissza) a legnagyobb méretű billentyű, és az alfanumerikus blokk jobb szélén helyezkedik el. A billentyű nevét sok esetben egy lefelé, majd balra mutató nyíl helyettesíti. Ez a billentyű írógépes jövevény, eredeti funkciója, jelentése a kocsi új sor elejére helyezése (soremelés, kocsivissza). A szövegszerkesztő alkalmazásokban hasonló a szerepe. Leginkább azonban a megadott beállítások elfogadására, a kiválasztott művelet jóváhagyására, kijelöléshez, továbbhaladáshoz, vagy parancskiadáshoz használjuk.
  • Szintén az írógép öröksége a Shift (váltás, eltolás). Kettő darabot találunk belőle, egyet-egyet bal és jobb szélen. Használatuk egyenrangú. A normál billentyűknél szélesebbek. Számos billentyűzeten a Shift felirat helyett csupán egy felfelé mutató vastag szárú nyilat látunk. Szerepe kettős: nyomva tartásával egyrészt az ábécé nagybetűit tudjuk begépelni, másrészt az alfanumerikus billentyűzet felső sorában található 0-9 billentyűk számjegyei felett feltüntetett jeleket érhetjük el. Például, ha nyomva tartjuk a Shift billentyűt és leütjük a 4-es billentyűt, akkor a képernyőn a felkiáltójelet kell látnunk.
  • Újabb írógépes örökség a baloldali Shift felett található CapsLock (ejtsd: kepsz lok), magyarul nagybetűzár billentyű is. Sokszor szintén hiányzik a felirat, amit szintén felfelé mutató, vastag szárú nyíllal szoktak helyettesíteni, illetve a billentyű maga is szélesebb szokott lenni. Be-kikapcsoló billentyű, alaphelyzetben kikapcsolt. Ha leütjük, akkor a billentyűzet jobb felső sarkában felgyullad a CapsLock felirat melletti (legtöbbször zöld színű) LED, jelezve a bekapcsolt állapotot. Ebben az állapotában az ábécé nagybetűit gépelhetjük a Shift billentyű folyamatos nyomva tartása helyett. Jegyezzük meg, hogy a 0-9 billentyűk felső jeleit továbbra is csak a Shift nyomva tartása mellett érhetjük el, rájuk tehát nincs hatással a CapsLock be- vagy kikapcsolt állapota!
    Érdekesség, hogy ha a CapsLock bekapcsolt állapotában kisbetűt akarunk gépelni, akkor nyomva kell tartanunk a Shift billentyűt.
  • A CapsLock felett található egy újabb írógépes örökség, a Tab vagyis a tabulátor, vagy tabuláló billentyű. A Tab feliratot helyettesítheti a ↹ szimbólum. Eredeti funkciója egy soron belül a gépelés helyének (a kocsinak az) előre tolása beállított leütésszámmal. A tipikus értékek 5 vagy 8 leütés volt, ennyi leütéssel lehetett a soron belül előre lépni, vagyis üresen hagyni az utolsó pozíciótól a sort. Alkalmazásával oszlopos elrendezést lehetett kialakítani, vagyis ideális megoldás volt táblázatok, behúzott felsorolások készítésére. A mai operációs rendszerekben a Tab szerepe jelentősen kibővült. Csak néhány példa: a tabulálás térközének beállítása a szövegszerkesztő programokban, a fókusz áthelyezése a következő objektumra, párbeszédablakokban a következő vagy előző opció kiválasztása, a felhasználói felületen található objektumokban az alkotóelemek közötti lépkedés stb.
  • Az Enter billentyű felett a Backspace (ejtsd: bekszpész), magyarul a visszatörlés vagy a „kocsivissza” billentyűje helyezkedik el. Az angol feliratot sok esetben egy balra mutató nyíl (←) helyettesíti. A javítószalaggal rendelkező írógépeken az utoljára leütött jelek törlésére, illetve az ilyen képességgel nem rendelkező írógépeken pusztán a betűkarokat tartó „kocsi” sor eleje felé mozgatására szolgált. Ezt a két tulajdonságát a számítógépes billentyűzeteken is megtartotta.
  • A Ctrl a control (ejtsd: kontrol, vezérlés) angol szó rövidítése. A Ctrl egy számítógépes jövevény, egy vezérlőbillentyű, önmagában általában nem, hanem más billentyűkkel együtt leütve szoktuk használni. Kettő darab áll rendelkezésünkre, az alfanumerikus sziget bal, illetve jobb alsó sarkában, kezelésük megegyezik.
  • A szóköztől balra található egy másik vezérlőbillentyű, az Alt, amely az alternate (ejtsd: altenet) angol szó rövidítése, jelentése választási lehetőség, alternatíva, másodlagos. A Ctrl billentyűhöz hasonlóan szintén vezérlőbillentyű, és szintén más billentyűkkel együtt leütve használjuk.
  • A szóköztől jobbra elhelyezkedő AltGr billentyűnek története van. Kezdetben ez is Alt billentyű volt, így kettő darab állt rendelkezésünkre a szóköz billentyű két oldalán a Shift és a Ctrl billentyűkhöz hasonlóan. Aztán a felhasználók szükségét érezték annak, hogy még több speciális jelet tudjanak az alfanumerikus blokk billentyűivel begépelni. Sokan a különféle idéző-, (szögletes és kapcsos) záró-, a kisebb (<) és nagyobb (>) relációs jeleket, a pénznem jelét ($), a @-t (kukac), a #-et (kettőskereszt) vagy a pontosvesszőt hiányolták. Ezért ezeket a jeleket szétosztották az alfanumerikus sziget egyes billentyűire, elérésükhöz pedig hozzárendelték a jobboldali Alt billentyűt – így lett begépelhető például a @ jel az ALtGr+V leütésével.

Tipp: Hogy miért lett a neve AltGr (a Gr az angol grey (szürke) szó rövidítése)? Mert kezdetben minden billentyűzet bézs (vaj)színű, a vezérlőbillentyűk színe pedig szürke volt. Mivel az Alt is szürke színű volt, no meg közben a billentyűzetek színesedni kezdtek, nevet kellett adni a gyereknek. Adta magát az AltGr rövidítés.

  • A billentyűzet életében 1995, a Windows 95 operációs rendszer megjelenésének éve jelentős volt. A Start gombot és a Tálcát bevezető operációs rendszer kezelésének megkönnyítésére a Microsoft saját gyártmányú billentyűzetén bevezette a Start vagy Windows nevű billentyűket, egyet-egyet a Ctrl billentyűk szóköz felőli oldalán, illetve a gyorsmenük megnyitását megkönnyítő menü billentyűt a jobboldali Ctrl billentyűtől balra. Az újítás annyira megtetszett a felhasználóknak, hogy a két új billentyű elterjedésére, és kvázi szabvánnyá válására nem sokat kellett várni. Ma már nincs is olyan operációs rendszer, amelynek ne lenne a Windows Asztalán láthatóhoz hasonló tálca és Start gombja, így ezeket a billentyűket már nem csak a Windows alatt tudjuk használni.
  • A rend kedvéért említsük meg a szóköz (space) billentyűt, amely egy széles, az alfanumerikus blokk aljának közepét elfoglaló billentyű. Szerepe kettős: jórészt üres hely (szóköz) gépelésére használjuk, de néha helyettesítheti az Enter billentyűt kijelölésre, kiválasztásra használva.

2. A kurzorvezérlő vagy nyílbillentyűk

Az alfanumerikus és a numerikus blokk között foglal helyet a négy darab, felfordított T betűhöz hasonlító elrendezésű nyílbillentyű. A billentyűkön elhelyezett nyilak mutatják, hogy a kívánt irányú elmozduláshoz melyiket kell leütnünk. Természetesen az adott alkalmazástól függ, hogy reagál-e egy nyílbillentyű lenyomására.

Tipp: Az első otthoni, játékra is használható számítógépeken a játéktérben való mozgáshoz a nyílbillentyűket használtuk, illetve használjuk ma is.
Elhelyezkedésükből fakadóan használatuk sokaknak kényelmetlen volt, hiszen egy jobbkezes játékos az ügyetlenebb bal kezével kényszerült kezelni a játékban használható többi billentyűkombinációt. Ehelyett szokássá vált, és kvázi szabvány lett a WASD billentyűket használni a nyílbillentyűk helyett a bal kéz gyűrűs, középső és mutatóujjaival, és a többi billentyűkombinációt az ügyesebb jobb kézzel. Ezért látjuk sok, játékosoknak szánt billentyűzeten a WASD billentyűket kiemelve.

3. A szerkesztőbillentyűk

A hat darab szerkesztőbillentyűt a nyílbillentyűk felett találjuk. Eredeti elrendezésük szerint egymás mellett három párt alkotnak a funkciójukban összetartozó billentyűpárosok.

Ezeket a billentyűket elsősorban szövegszerkesztő alkalmazásokban, illetve szöveg szerkesztését biztosító képernyőelemekben használjuk. Az alábbiakban összefoglaltuk az egyes billentyűk leggyakoribb funkcióját.

  • Az Insert (ejtsd: inzert, beilleszteni) billentyű egyik funkciója az ún. Vágólap tartalmának beillesztése a fókusz által jelzett helyre. Egy másik gyakori funkciója az ún. beszúró és a felülíró vagy átíró üzemmód közötti váltás.

Tipp: A számítógépek terjedésének kezdetén, az írógép használatát ismerő felhasználókat nagy elégedettség töltötte el a szövegszerkesztő alkalmazások beszúró üzemmódja. Ebben az üzemmódban ugyanis meglévő szöveg közé helyezve a kurzort lehetett a szövegen javítani, módosítani. Az írógépek ugyanis, működési elvük következtében, nem rendelkezhettek ezzel a lehetőséggel.

  • Az alatta elhelyezkedő Delete vagy Del (ejtsd: dilit, törölni) billentyűt törlésre használjuk. Ha kijelölt az elem, akkor azt, ha szövegben van a kurzor, akkor a mögötte lévő jeleket törölhetjük a maradék szöveg balra tolódása mellett.
  • A Home (ejtsd: hom, otthon) billentyűvel valaminek az elejére helyezhetjük át a fókuszt: ha egy listában vagyunk, akkor annak első elemére, ha egy szövegben, akkor a szövegsor első szava elé.
  • Az End (ejtsd: end, vége) leütésével valaminek a végére helyezhetjük át a fókuszt: ha egy listában vagyunk, akkor annak utolsó elemére, ha egy szövegben, akkor a szövegsor utolsó szava mögé.
  • A PageUp vagy PgUp és a PageDown vagy PgDn a page up (ejtsd: pédzsáp, lapozás fel) és a page down (ejtsd: pédzsdaun, lapozás le) szavak rövidítései. Funkciójukra nevük egyértelműen utal: valamilyen, a képernyőn függőleges irányban el nem férő tartalom (lista, szöveg, táblázat stb.) fel-le görgetésére szolgálnak.

4. Egyéb vezérlőbillentyűk

  • Az Esc már az első QWERTY billentyűzetek része volt. Helye változott az évek során: hol a NumLock mellett, hol a bal felső sarokban, hol az 1-es billentyűtől balra állt. Végleges helye a bal felső sarok lett, amikor a funkcióbillentyűk is felülre kerültek, egy sorba, egymás mellé. Az Esc az angol escape (ejtsd: iszkép, menekülni) szó rövidítése. Az elnevezés nem véletlen, leütésével az aktív funkció végrehajtását szakíthatjuk meg, menekülhetünk meg a végrehajtásától – persze csak akkor, ha az adott funkció fel lett készítve ennek a billentyűnek a leütésére.
  • A PrtScr vagy Print Screen (ejtsd: print szkrín, képernyőnyomtatás) és a SysRq vagy System Request (ejtsd: szisztem rikveszt, rendszerhívás) billentyű szintén az első billentyűzetek öröksége. Kezdetben két külön billentyűként voltak jelen, ma már összeolvadtak egy billentyűvé. Helyük többször is változott, míg meglelték mai pozíciójukat a szerkesztőbillentyűk felett. Funkciója immár csak a Print Screen-nek van – leütésével kezdetben a képernyő tartalmát, képét tudtuk kinyomtatni. Ma már azonban a legtöbb operációs rendszerben a képernyőkép másolatát a Vágólapra menthetjük – akár nyomtatás céljából.
  • A ScrollLock, magyarul görgetészár (ejtsd: szkrol lok), a CapsLock billentyűhöz hasonlóan szintén váltókapcsoló, a be-kikapcsolt állapotot mutató LED-el a billentyűzet jobb felső sarkában. Ma már egyre kevesebb alkalmazás használja, tehát szintén egyfajta örökség a számítástechnika hőskorából.
    Ha aktív, akkor például a sávkurzor pozíciójának rögzítésére használhatjuk. Emlékezzünk vissza a fókusz fogalmára, amely azt a pozíciót vagy objektumot jelöli a képernyőn, amelyre a felhasználó beavatkozása, művelete hatni fog! Most a listaszerű, egymás alatt elhelyezkedő, fentről lefelé terjedő objektumokra, listákra gondoljunk, bennük például egy sávkurzorra! Ha bekapcsoljuk a ScrollLock billentyűt, akkor a le-fel nyílbillentyűkkel nem a sávkurzort mozgatjuk a lista elemein, hanem a sávkurzor helyben marad, és a lista gördül alatta le-fel. Miért lehet hasznos a sávkurzor ilyetén befagyasztása? Például, ha feladatunk egy számoszlop ellenőrzése, akkor a szemünknek kevésbé megerőltető egy adott képernyőpozíciót figyelnie, mint le-fel pásztáznia. Éppen ezért az egyik legnépszerűbb irodai alkalmazás, amelyre jellemző a fenti tevékenység, a Microsoft Excel, ma is használja ezt a billentyűt.
  • Végül ismerkedjünk meg a Pause/Break (ejtsd: póz/brék, pillanat-állj/félbeszakítás) billentyűvel! Ma már nem használjuk eredeti funkcióját, amely a futó program működésének felfüggesztése. Ha a Ctrl billentyűvel együtt nyomtuk le, akkor meg tudtuk szakítani a program működését. A mai operációs rendszerek ahelyett inkább egy-egy speciális funkciót rendelnek hozzá.

5. A NumPad, avagy a T vagy ten key

Bár a numerikus billentyűzet léte és benne a billentyűk elrendezése nem mai találmány, a NumPad nem volt mindig a számítógépes billentyűzetek része.

Az eszköz a múlt század elejéről származik, amikor 1911-ben piacra kerültek az első mechanikus összeadógépek, amelyeken már a maihoz hasonlóan helyezkedtek el a billentyűk. Ezek az eszközök annyira jól sikerültek és annyira bevált a használatuk, hogy az egész világon elterjedt maga az eszköz és ez a fajta elrendezés, akárcsak korábban az írógépek és a QWERTY billentyű-kiosztás. No, meg népszerűsége miatt arra sem kellett sokat várni, hogy kiegészítsék vele a számítógépes billentyűzeteket.

Honnan ered a T key vagy ten key (ejtsd: tenki) elnevezés? A korai összeadógépek a számbillentyűk mellett nem egy egyenlőségjelet, hanem egy T betűt tartalmaztak a számítás eredményét lekérő billentyűként. A T az angol total (összeg) szó rövidítéséből ered. Innen ered a ma is használt angol elnevezés a T vagy ten key. Ilyen összeadógépek és számológépek ma is kaphatók, persze már korszerű, elektronikus, digitális eszközként.

Ismerkedjünk meg részletesen a NumPad felépítésével és használatával!

  • A NumPad összesen 17 db billentyűből áll.
  • A numerikus billentyűzet két üzemmódra képes. Az egyik üzemmódban a számokat, a másik üzemmódban a kurzorvezérlő és szerkesztő funkciókat érjük el. Ezért látunk 10 billentyűn 2-2 feliratot.
  • A két üzemmód között a NumLock billentyű leütésével válthatunk.
  • A két üzemmód állapotát egy NumLock feliratú LED mutatja, amit általában a NumLock billentyű felett találunk.
  • Ha a NumLock nem világít, akkor a szerkesztő üzemmód aktív.
  • Ha a NumLock világít, akkor a számológép üzemmód aktív.
  • A számítógépben és az operációs rendszerben is előírható, hogy a számítógép és az operációs rendszer indulását követően melyik üzemmód legyen aktív.
  • Az 5-ös billentyű felszínéből egy vízszintes vonal emelkedik ki. Ez a 10 ujjas vakírást segíti a kézfej és az ujjak helyes pozicionálásához.

Adatbevitel közben akkor járunk el helyesen, ha megszokjuk, hogy jobb kézzel gépelünk: középső ujjunk van az 5-ös, a mutatóujjunk a 4-es, míg a gyűrűsujjunk a 6-os billentyű felett helyezkedik el. Ezzel a három ujjunkkal kezeljük a felső és az alsó két-két sort, míg a jobb szélső billentyűkhöz a kisujjunkat használjuk.

Tipp: Hordozható számítógépeken az adott terméktől függ, hogy hol helyezkednek el a CapsLock, a NumLock és a ScrollLock lámpácskái. Abban többnyire egyetértés van, hogy a LED-ek sorrendje kötött, valamint a billentyűzet feletti térrészen helyezkednek el. Elegánsnak tekinthető megoldás az is, ha a CapsLock, NumLock és ScrollLock billentyűkbe építik be a LED-eket.

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2019 augusztus 20.
Szint: kezdő, ECDL: M01/S1/1.2.3
Kategória: Számítógépes alapismeretek → Számítógépek és eszközök → Hardver → Billentyűzet

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat