A MIN és a MAX függvény (#192)

  Frissítve: 2020 május 10.

Miről szól ez a cikk?
A statisztika kevés embernek okoz örömöt, akár egy iskolában, akár az életben találkozik vele. Ugyanakkor nagyon sokszor válnak hasznossá a statisztikai függvények, még egy egyszerű feladat során is. Emiatt a MIN és a MAX függvény, több más statisztikai függvényhez hasonlóan, mindig kellékei az vizsgáknak is. Ebben a cikkben ezt a két Excel függvényt vizsgáljuk meg.

Tartalomjegyzék

A cikkben említett egyéb Excel függvények a következők: DÁTUMÉRTÉK, HA, HAMIS, HIÁNYZIK, IDŐÉRTÉK, IGAZ, KICSI, MAXA, MAXHA, MIN2, MINHA, NAGY, SZÖVEG.

1. A MIN és a MAX függvény bemutatása

A MIN és a MAX függvény a statisztikai függvények közé tartozik – az argumentumként megadott numerikus értékek közül a legkisebbet, illetve a legnagyobbat adják eredményül.

A függvények szintaxisa a következő:

MIN(arg1[;arg2…])

MAX(arg1[;arg2…])

ahol arg1 és arg2 a numerikus argumentumokat jelenti. A függvény legalább egy, legfeljebb 255 darab argumentum megadását várja. Argumentum lehet konstans (5), cellahivatkozás (A1), tartományhivatkozás (A1:C10), tartománynév (Osztály), tömb és képlet, akár vegyesen is.

2. A MIN és a MAX függvény alkalmazása numerikus argumentumok esetén

A függvény tehát numerikus adatokat vár argumentumként. Az Excel azonban több numerikus adattípussal rendelkezik, ezért nem haszontalan áttekintenünk, melyiket hogyan használhatjuk, mire kell figyelnünk és melyikkel milyen eredményre számíthatunk!

Ha konstans értékeket adunk meg, akkor egyszerű képleteket kapunk:

=MIN(5;3)

=MAX(5;3)

A MIN függvény eredménye 3, a MAX függvényé 5 – ez magától értetődő. Mivel a dátum, az idő, a könyvelési, a tört, a tudományos és a százalék is numerikus típusúak, a két függvény ezeknél is a fenti példákhoz hasonlóan működik. Ha a felsorolt numerikus formátumok vegyesen fordulnak elő argumentumként, a két függvény eredménye akkor is többnyire magától értetődő. Azért nézzünk meg néhány esetet!

Dátum és időadatokkal dolgozva tartsuk észben, hogy egy dátumot az 1900 január 1-je óta eltelt napok száma, míg egy időpontot egy 0 és 1 közötti törtszám jelképez! Nézzünk egy példát dátum típusú adat kezelésére:

=MIN(DÁTUMÉRTÉK(„20/4/14”);43936)

=MAX(DÁTUMÉRTÉK(„20/4/14”);43936)

A 43935 szám 2020 április 14-e, míg a 43936 szám 2020 április 15-e sorszáma. Így a MIN függvény eredménye 43935, a MAX függvényé pedig 43936. Ha a fenti két képletet begépeljük egy-egy cellába, akkor a sorszámokat kapjuk eredményül, de ha hozzájuk rendelünk egy dátumformátumot, akkor már dátumként látjuk viszont a két eredményt. Hasonlóan egyszerű az időpontok kezelése, értelmezése is:

=MIN(IDŐÉRTÉK(„12:00”);0,6)

=MAX(IDŐÉRTÉK(„12:00”);0,6)

A déli 12 óra az Excelben 0,5-el egyenlő, így a MIN eredménye 0,5, a MAX eredménye 0,6.

Nézzünk egy másik numerikus adattípust, a százalékot! Az alábbi két képletben százalék és szám együtt szerepel:

=MIN(10%;25)

=MAX(10%;25)

Tudjuk, hogy a százalék számformátumú adat valójában százzal osztott értéket jelent, így a MIN eredménye 0,1, a MAX eredménye 25 lesz.

Következzen a Könyvelési Számformátum vegyes alkalmazása:

=MIN(SZÖVEG(10000;”0 Ft”);12000)

=MAX(SZÖVEG(10000;”0 Ft”);12000)

A MIN eredménye 10000, a MAX függvényé 12000.

3. A MIN és a MAX függvény alkalmazása szövegként megadott numerikus argumentumok esetén

Szövegként megadott numerikus érték argumentumként való megadására az előbb láttunk példát. Tapasztaltuk, hogy mindkét függvény képes felismerni az egyértelműen számként értelmezhető szöveget, azt képes átalakítani numerikus értékké és a számításba bevonni. De nézzünk egy kevésbé összetett példát, mire is gondolunk, amikor szövegként megadott numerikus adatot adunk meg argumentumként:

=MIN(„20”;50)

=MAX(„20”;50)

A húszas számot macskakörmök (Shift+2) közé zártuk, vagyis szövegként adtuk meg. Mindkét függvény visszaalakítja számmá a „20” karakterláncot, majd ezután végzi el a műveletet: a MIN eredménye 20, a MAX eredménye 50 lesz. A tizedes tört alakban felírt számokat is felismeri az Excel, tehát a következő képletek is az elvárt eredményt fogják szolgáltatni:

=MIN(„20,5”;50)

=MAX(„20,5”;50)

A függvények számként kezelik a Szöveg Számformátummal formázott cellában elhelyezett számot, vagy az =”120,55″ képlet eredményét is.

Álljunk meg egy szóra!
A szövegként megadott szám és a számot tartalmazó szöveg (például 2020.) nem ugyanazt jelenti. Az utóbbi esetben az Excel nem képes kiolvasni a karaktersorozatból a számot, tehát ne várjuk el, hogy a „50.” vagy a „5000€” helyes eredményt ad. Ha ilyen adatokkal kell dolgoznunk, akkor előtte végezzünk adattisztítást, vagyis gondoskodjunk arról, hogy az értékek megfelelő adattípusúak legyenek. Ha mégis ragaszkodnunk kell az adatok megjelenéséhez, akkor utólag formázzunk, alkalmazzunk egyéni számformátumot vagy vessük be az adattípusok közötti átalakítást végző függvényeket.

Mivel mindkét függvény numerikus típusú argumentumokat vár, a következő adattípusok alkalmazása fokozott óvatosságot igényel. Logikai és szöveges argumentumokat valószínűleg nem fogunk a függvényeknek adni, ugyanakkor üres cella és hibaérték nagyon is előfordulhat az argumentumok között.

4. A MIN és a MAX függvény alkalmazása logikai argumentumok esetén

A logikai típusú adatokat kétféle módon értelmezi mindkét függvény. Ha az IGAZ és a HAMIS konstansként, IGAZ vagy HAMIS függvényként, vagy logikai eredményt szolgáltató beágyazott függvényként vagy képletként jelenik meg a zárójelek között, akkor az IGAZ értéket 1-el, a HAMIS értéket 0-val helyettesíti az Excel, vagyis numerikus típusú adattá alakítja ezt a két logikai értéket. Győződjünk meg a leírtakról kipróbálva az alábbi képleteket:

=MIN(IGAZ;HAMIS)

=MAX(IGAZ;HAMIS)

A MIN eredménye 0, a MAX eredménye 1. Ha a cellában számok helyett logikai értékeket akarunk eredményül látni, akkor használjuk az alábbi képleteket:

=HA(MIN(IGAZ;HAMIS)=1;IGAZ;HAMIS)

=HA(MAX(IGAZ;HAMIS)=1;IGAZ;HAMIS)

A képletekben konstansként illesztettük be a két logikai értéket. Ahogy fentebb említettük, mindkettő konstanst helyettesíthetjük az IGAZ és a HAMIS függvénnyel:

=HA(MIN(IGAZ();HAMIS())=1;IGAZ();HAMIS())

=HA(MAX(IGAZ();HAMIS())=1;IGAZ();HAMIS())

Így lesz az eredmény HAMIS, illetve IGAZ. Na jó, nem bonyolítjuk tovább…inkább vessünk egy pillantást olyan képletekre, amelyek logikai feltételeket tartalmaznak:

=MIN(5>3;5<3)

=MAX(5>3;5<3)

A MIN eredménye 0, a MAX eredménye 1. Na, csak most és utoljára, hadd építsük be mindkettőt a HA függvénybe, hogy 0 és 1 helyett HAMIS és IGAZ eredményt kapjunk!

=HA(MIN(5>3;5<3)=1;IGAZ();HAMIS())

=HA(MAX(5>3;5<3)=1;IGAZ();HAMIS())

De milyen eredményt kapunk, ha az argumentum egy hivatkozás logikai értéket tartalmazó cellára, vagy az argumentumok között egy vagy több ilyen hivatkozás található? Nézzük csak a következő képleteket, amelyek az A1:A2 tartományra hivatkoznak – a két cellába az IGAZ és a HAMIS értékeket helyeztük el:

=MIN(A1:A2)

=MAX(A1:A2)

Mindkét képlet eredménye nulla. Bizony, hivatkozott cellában vagy tartományban lévő logikai értékeket nullának tekinti mindkét függvény – de vigyázzunk, ez nem ennyire egyértelmű! Nézzünk egy másik példát, csak hogy fokozzuk a zavart:

=MIN(A1:A2;5;3)

=MAX(A1:A2;5;3)

A MAX képlet eredménye 5. De mit gondolunk, mi a MIN képlet eredménye? Bizony nem nulla, hanem 3! Ajaj! Hát ez a nulla nem nulla? Nem bizony, a másik értelmezés szerint a hivatkozott cellában vagy tartományban lévő logikai értékeket nem veszi figyelembe a függvény.

5. A MIN és a MAX függvény alkalmazása szöveg típusú argumentumok esetén

Ha a hivatkozott argumentumok között szöveg típusú adat található, beleértve az üres karakterláncot („”) is, akkor azt mindkét függvény figyelmen kívül hagyja. Ha minden hivatkozott argumentum szöveg típusú adat, akkor a két függvény nulla eredményt ad. Ha szöveget konstansként adunk meg a zárójelek között, akkor az #ÉRTÉK! hibaértéket kapjuk. Lássunk a leírtakra egy-egy példát!

=MIN(„Ez egy szöveg”;50)

=MAX(„Ez egy szöveg”;50)

=MIN(„”;50)

=MAX(„”;50)

Mindegyik képlet eredménye a #ÉRTÉK! hibaérték. Ha az „Ez egy szöveg” vagy az üres karakterlánc (=””) az A1 cellában található, akkor a következő képletek eredménye 50, mivel az A1 cella értékét a függvények figyelmen kívül hagyják.

=MIN(A1;50)

=MAX(A1;50)

6. A MIN és a MAX függvény alkalmazása üres cellákra hivatkozó argumentumok esetén

Nem olyan egyértelmű a két függvény által szolgáltatott eredmény, mint hinnénk, bár az eddig leírtak alapján sejtjük, hogy nem egy nagy nulla. Nézzük csak a következő képletet – feltételezve, hogy a hivatkozott tartomány cellái üresek:

=MIN(A1:A10;50;10)

=MAX(A1:A10;50;10)

Ha a MIN képletre 10-et, a MAX képletre 50-et vártunk, jól gondoltuk! A korábbi fejezetekben láttuk, hogy hivatkozásokban szereplő logikai értéket, szöveget vagy üres karakterláncot nem veszi figyelembe a függvény, de így tesz az üres cellával is. Ez a kettős értelmezés (hol nulla és egy a logikai típusú adatoknál, hol figyelembe nem vett adat) nagyon zavaró tud lenni, nehezen felderíthető hibát okozhat. Éppen ezért, ha numerikustól eltérő típusú adatokkal akarunk dolgozni, akkor használjuk a MIN2 és a MAXA függvényt.

7. A MIN és a MAX függvény alkalmazása hibaértéket tartalmazó argumentum esetén

A hibaértékre hibaérték a válasz. Ha az argumentumlistában több eltérő hibaérték is jelen van, akkor az első hibaértéket fogjuk eredményül kapni. Az alábbi két képletben azt szemléltettük, hogy a nullával való osztás kísérlete és egy #HIÁNYZIK hibaérték a két függvénynél milyen eredményt ad:

=MIN(3/0;HIÁNYZIK())

=MAX(3/0;HIÁNYZIK())

Mivel elsőként a nullával való osztásra tettünk kísérletet, mindkét esetben a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket kapjuk eredményül. Ha megcseréljük a két argumentumot, akkor a #HIÁNYZIK hibaérték lesz az eredmény.

Álljunk meg egy szóra!
Mivel a #HIÁNYZIK hibaérték vagy a HIÁNYZIK függvény jelenléte, alkalmazása javasolt a hiányzó adatok jelölésére, a két függvény helyett célszerűbb a MINHA és a MAXHA függvényt alkalmazni, például:
=MINHA(C1:C10;C1:C10;”<>#HIÁNYZIK”)
A MINHA és a MAXHA függvénnyel figyelmen kívül hagyjuk a hiányzó adatokat, így reális eredményt kapunk.

8. A MIN és a MAX függvény alkalmazásának összefoglalása

Az eddig olvasottak alapján belátható, hogy a MIN és a MAX függvény könnyen használható numerikus adatokkal. Óvatosan akkor kell eljárnunk, ha egyéb adattípusú adat keveredik az argumentumok közé. A #HIÁNYZIK hibaérték tervezett előfordulása a hiányzó adatok jelzésére mindenképpen várható, illetve alkalmazandó, a többi hibaérték megjelenése eredményként azonban javítandó hibát jelez.

A fentiek összefoglalásához segítségünkre lehet az 1. ábra, amely a 192-K-Excel-MIN, MAX függvények.xlsx munkafüzet Munka1 munkalapját mutatja. Értelmezzük a MIN és a MAX függvények által a 8:9 sorokban szolgáltatott eredményeket!

1. ábra: A MIN és a MAX függvények által kezelt adattípusok.
1. ábra: A MIN és a MAX függvények által kezelt adattípusok.

9. Kérdések és válaszok

9.1. Mi a függvények angol nyelvű Excelben használható neve?

A függvények neve nem meglepő módon MIN és MAX.

9.2. Hogyan használom ezt a két függvényt egy összefüggő táblázat sorainak és oszlopainak kiszámítására?

Gyakori feladat, amikor egy összefüggő, téglalap alakú táblázat adatsoraiban és adatoszlopaiban kell a két függvénnyel a legkisebb és legnagyobb értékeket kikerestetnünk. Az ilyen feladatokban általában az a kérés, hogy keressük meg a legkisebb vagy legnagyobb értéket az ilyen-olyan oszlopokban vagy sorokban, és jelenítsük meg azokat az oszlopok alatti sorban, illetve a sorok melletti oszlopban. A megfogalmazás első hallásra bonyolult, pedig csupán arról van szó, hogy:

Nézzünk a két függvény használatára egy egyszerű kizárólag számokat tartalmazó példát a 192-K-Excel-MIN, MAX függvények.xlsx munkafüzet Munka2 munkalapján (2. ábra)! (Vizsgáljuk meg a táblázatot, mielőtt tovább olvasunk!)

2. ábra: A MIN és a MAX függvények tipikus felhasználási környezetben.
2. ábra: A MIN és a MAX függvények tipikus felhasználási környezetben.

Az oszlopokban található legkisebb értékeket a 13. sorban kellett kiszámolnunk. Ehhez kijelöltük az oszlopok alatti, 13. sorban lévő cellákat, vagyis a B13:D13 tartományt. A tartomány első, aktív cellájába, vagyis a B13 cellába begépeltük a felette lévő oszlop adataival számoló képletet: =MIN(B3:B12), majd leütöttük a Ctrl+Enter billentyűkombinációt. Ezzel a billentyűkombinációval mindhárom cellába a megfelelő képletet tudtuk bevinni. A MAX függvénnyel már könnyen boldogulunk: jelöljük ki a B14:D14 tartományt, a B14 cellába gépeljük be az =MAX(B3:B12) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Lássuk, hogyan jártunk el a sorok esetében: a tíz termék sorai melletti E oszlopban kellett kikeresnünk az egyes sorokban található legkisebb értékeket. Ezen tíz cella tartományhivatkozása E3:E12. Kijelöltük ezt a tartományt, majd az E3 cellába begépeltük az =MIN(B3:D3) képletet, végül leütöttük a Ctrl+Enter billentyűkombinációt! Így minden sorhoz sikerült megjelenítenünk a legkisebb értéket. A MAX függvénnyel így már könnyen boldogulunk: jelöljük ki az F3:F12 tartományt, az F3 cellába gépeljük be az =MAX(B3:D3) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

A címben feltett „Hogyan használom ezt a két függvényt egy összefüggő táblázat sorainak és oszlopainak kiszámítására?” kérdésre a válasz tehát az, hogy így.

9.3. Van valami gyorsabb módszer az ilyen jellegű feladatokban a függvények, képletek bevitelére?

Természetesen van. Két módszert is mutatunk – használjuk ismét a 192-K-Excel-MIN, MAX függvények.xlsx munkafüzetet:

  1. módszer: jelöljük ki ismét a B13:D13 tartományt az oszlopok legkisebb értékeinek kiszámításához, majd a Delete billentyűvel töröljük a korábban bevitt képleteket, végül adjuk ki a Kezdőlap / Szum / Minimum (Alt+Ő, D, M) parancsot! Jelöljük ki a E3:E12 tartományt a sorok legkisebb értékeinek kiszámításához, majd a Delete billentyűvel töröljük a korábban bevitt képleteket, végül adjuk ki a Kezdőlap / Szum / Minimum (Alt+Ő, D, M) parancsot!
  2. módszer: jelöljük ki az F5 funkcióbillentyűvel megjeleníthető Ugrás párbeszédablakkal az előző pontban említett két tartományt, a Hivatkozás szerkesztőmezőbe begépelve a B13:D13;E3:E12 tartományhivatkozásokat. Ezután a Delete billentyűvel töröljük a korábban bevitt képleteket, végül adjuk ki a Kezdőlap / Szum / Minimum (Alt+Ő, D, M) parancsot! Minden cellába a megfelelő képlet kerül a megfelelő oszlop, illetve sorhivatkozással.

Álljunk meg egy szóra!
A fenti módszerek alkalmazhatóságának az az oka, hogy az Excelt felkészítették a szokványos táblázatelrendezésekre és a tipikus számítási feladatokra.
Ennek ellenére a fenti módszerek korlátozottan, csak abban az esetben használhatók, ha a képletet közvetlenül az adatsorok mellé, illetve az adatoszlopok alá akarjuk bevinni. Tehát, ha az F oszlopban, illetve a 14. sorban akarjuk a MAX függvényt rögzíteni a fenti módszerek egyikével, nem lesz jó a tartományhivatkozás. Ennek oka, hogy az Excel beleveszi az E oszlopot és a 13. sort is a tartományba.

9.4. A hiányzó adatok jelölése

Aki nem ismeri a #HIÁNYZIK hibaértéket és a HIÁNYZIK függvényt, az a hiányzó adatait üres cellával, vagy valamilyen más, megegyezésen alapuló értékkel helyettesíti. Ezt nem szabad, mert több függvény szolgáltathat hibás, nem várt, félrevezető eredményt, okozhat nehezen felderíthető hibát, illetve az ilyen adatsorok diagramon ábrázolása is félreérthető. Olvassuk el A # hibaértékek (#169) cikk 3. #HIÁNYZIK – hiányzó adat jelzése fejezetét, hogy megértsük, hogyan kell helyesen jelölni egy táblázatban a hiányzó adatot!

9.5. Az utolsó/első elem stb. megjelenítése

A két függvény egy másik tipikus alkalmazási területe, amikor egy számhalmazból a feladat megfogalmazása szerint az utolsó elemet, az utolsó helyezettet, a legolcsóbbat, illetve az első elemet, az első helyezettet, a legdrágábbat stb. kell megjelenítenünk egy cellában. Ezekben az esetekben is a MIN és a MAX függvények használatára lesz szükségünk.

Találkozhatunk olyan kérdéssel is, amely nem az utolsó/első, hanem az utolsó három vagy első három helyezettet, az utolsó akárhány vagy az első tíz stb. elemet kell megjelenítenünk. Az ilyen problémákon a KICSI és a NAGY függvények segítenek.

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 április 7.
Operációs rendszer: Windows 10 (19H2, 1909b18363)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2003b12624.20382, Havi csatorna
Szint: kezdő, ECDL: M04/S6/4.2.1
Kategória: Táblázatkezelés → Képletek és függvények → Függvények használata

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat