Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 25. vizsgafeladat (#230?)

ECDL Táblázatkezelés 25. vizsgafeladat (#230?)

 Frissítve: 2022 július 30.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 25. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás, aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF és TXT formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, relációs operátorok, sorba rendezés, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: FKERES, HA, SZUM.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 25. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázatok és a csoportosított oszlopdiagram.
1. ábra: A kész táblázatok és a csoportosított oszlopdiagram.
ECDL Táblázatkezelés 25. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A Jegyzettömbbe exportált táblázat.
2. ábra: A Jegyzettömbbe exportált táblázat.
ECDL Táblázatkezelés 25. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 25. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (64 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-25.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az A1:F28 tartományban egy katalógus-áruház nyilvántartását találjuk. Az A:F oszlopok tartalma a következő (oszlop): Vevő neve (A), Vevőkód (B), Árukód (C), Mennyiség (D), Egységár (E) és Dátum (F). A felsorolt oszlopcímkéket az A1:F1 tartomány tartalmazza, míg az adatok a 2:28 sorokat foglalják el. A táblázat cellái formázatlanok, kivéve a Dátum oszlop, amely vízszintesen középre zárt, Rövid dátumforma Számformátumban (ÉÉÉÉ.HH.NN) tartalmazza a rendelések dátumait.
  2. A G oszlopban a rendelt mennyiség (D) és az egységár (E) szorzatát kell képeznünk. A G2-ben a képlet a következő lesz: =D2*E2. Helyezzük az aktív cellát a G1 cellába, majd gépeljük be a következő címkét: Összesen
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be a G2:G28 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. A G2 cellába gépeljük be az =D2*E2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A H oszlopban a G oszlopban kiszámolt értékek ÁFÁ-val növelt összegét kell kiszámolnunk. Az ÁFÁ-t a K1 cellába kell begépelnünk, amelynek értékét a feladat nem írja elő, így szabadon megválasztható – legyen ennek értéke 27%. Helyezzük az aktív cellát a K1-re, majd gépeljük be az ÁFA mértékét!
  2. A H1 cellába gépeljük be a következő címkét: Fizetendő összeg
  3. A nettó és az ÁFA ismeretében két képlet közül választva is kiszámolhatjuk a bruttó összeget. A H2 cellába tehát a következő két képlet egyike fog kerülni: =G2+G2*$K$1 vagy =G2*(1+$K$1). Az abszolút hivatkozás alkalmazását az indokolja, hogy a képletet a H oszlopban sokszorosítva meg akarjuk akadályozni a K1 cellára hivatkozás módosulását. Jelöljük ki a H2:H28 tartományt!
  4. Gépeljük be a H2 cellába a fenti képletek egyikét, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A K1 hivatkozás begépelése után rögtön üssük le az F4 funkcióbillentyűt! Ennek hatására a K1-ből $K$1 lesz. Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: K1 → $K$1 → K$1 → $K1 → K1.

Tipp: A pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a K$1 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.

Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!

  1. A D29 cellában fel kell tüntetnünk a rendelések darabszámának összegét. Helyezzük az aktív cellát a D29-re, majd gépeljük be a következő képletet: =SZUM(D2:D28)
  2. Az I oszlopban a szállítás határidejéül a rendelés dátumától számított 14 nappal későbbi dátumot kell feltüntetnünk. A feladat egyszerű, a Dátum (F) oszlop minden értékéhez hozzá kell adnunk 14-et. Helyezzük az aktív cellát az I1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Szállítás
  3. Jelöljük ki az I2:I28 tartományt!
  4. Az I2 cellába gépeljük be az =F2+14 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  5. A táblázat sorait a Vevő neve (A) oszlop szerint emelkedő sorba kell rendeznünk. Mivel csak az adatokat kell rendeznünk, az A2:F28 tartományt kell kijelölnünk.
  6. Adjuk ki az Adatok / Rendezés (A-Z) (Alt+G, N) parancsot! A rendezéshez használhatjuk a Kezdőlap / Rendezés és szűrés / Rendezés (A-Z) (Alt+Ő, Ú, A) vagy a helyi menü Rendezés / Rendezés (A-Z) (Shift+F10, D, Enter) parancsokat is.
  7. A Vevőkód (B) oszlop értékeit Kék betűszínnel és dőlt stílussal kell ellátnunk. Jelöljük ki a B2:B28 tartományt!
  8. Állítsuk be a Kék betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  9. A dőlt stílus beállításához üssük le a Ctrl+I billentyűkombinációt!

Tipp: A következő billentyűkombinációkat használhatjuk az elemi stílusok beállítására vagy kikapcsolására: félkövér Ctrl+B vagy Ctrl+2, dőlt Ctrl+I vagy Ctrl+3, aláhúzott Ctrl+U vagy Ctrl+4, áthúzás Ctrl+5.

  1. Az Árukód (C) oszlop adatait Piros színű kerettel kell ellátnunk. Jelöljük ki a C2:C28 tartományt!
  2. Üssük le a Ctrl+1billentyűkombinációt a Cellák formázása párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. A Ctrl+Tab billentyűkombinációval lépjünk a Szegély fülre!
  4. Lépjünk a Tab billentyűvel a Stílus (Alt+S) listára, és a Le-Fel nyílbillentyűkkel válasszuk ki a Közepes választógombot, majd a Szóköz billentyűvel jelöljük ki!
  5. Lépjünk tovább a Tab billentyűvel a Szín (Alt+Z) palettára, majd az Alapszínek részben keressük meg a második, Piros színt! Válasszuk ki a Szóköz billentyűvel!
  6. Lépjünk tovább a Tab billentyűvel az Elhelyezés részhez, ahol három gombot találunk Nincs (Alt+N), Körül (Alt+K) és Belül (Alt+B) néven. Nekünk a másodikra van szükségünk, így a Jobb nyílbillentyűvel lépjünk rá, és a Szóköz billentyűvel válasszuk ki!
  7. A beállítások érvényre juttatásához és a párbeszédablakból való kilépéshez üssük le az Enter billentyűt!
  8. A következő feladatunk a dátumokat tartalmazó F és I oszlopokban az ÉÉÉÉ formátumú évszámok és a vízszintesen középre zárás beállítása. A formátummal nem lesz dolgunk, mivel a táblázat F oszlopa eleve Rövid dátum Számformátummal rendelkezik, megjelenítve a teljes évszámot, az I oszlop pedig megörökölte az F oszlop számformátumát. Az F oszlop dátumai középre igazítottak, így elegendő az I oszlopnál beállítani a középre zárást. Jelöljük ki az I2:I28 tartományt!
  9. Adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
  10. A 9. feladatban egyrészt készítenünk kell egy segédtáblázatot, amelyben 3-3 darab értékhatárt és jutalmat kell rögzítenünk. A táblázat első oszlopa az értékhatárokat, második oszlopa az ajándékok neveit tartalmazza. Másrészt ennek a táblázatnak a felhasználásával a J oszlopban meg kell jelenítenünk a megfelelő ajándék nevét, amelyet a vásárlás értékhatárától, vagyis a H oszlop értékétől kell függővé tennünk. Ha a H oszlopban található érték meghaladja a segédtáblázatban rögzített három értékhatár egyikét, akkor a J oszlopban az adott értékhatárhoz tartozó ajándék nevét kell feltüntetnünk. Ha a vásárlás értéke nem haladja meg az első értékhatárt sem, akkor a cellában nem kell megjeleníteni semmit. Tehát, szükségünk lesz egy feltételvizsgálatra és egy olyan keresésre, amely egy táblázat első oszlopában kikeresett érték ugyanazon sorában, de második oszlopában található értéket adja vissza eredményül. Mielőtt összeállítanánk a képletet, hozzuk létre a segédtáblázatot!
  11. Az L3:L5 cellákba gépeljük be a következő értékeket: 10000, 25000, 40000
  12. Az M3:M5 cellákba gépeljük be a következő értékeket: esernyő, MP3 lejátszó, étkészlet
  13. Állítsuk össze a képletet a J2 cella számára! Az első értékhatár, ami után ajándék jár, a 10000. Nyilván csak akkor kell a további számításokat elvégeznünk, ha a H2 értéke ezzel egyenlő vagy ennél nagyobb. Tehát szükségünk lesz a HA függvényre, amelynek első argumentumaként a következő feltételt adjuk meg: H2>=$L$3. Az L3-ra azért hivatkozunk abszolút címzéssel, mert a képletet lefelé sokszorosítani fogjuk, és nem szeretnénk, ha ez a hivatkozás módosulna. Ha a feltétel IGAZ eredményt ad, akkor számolunk tovább, ha HAMIS, akkor egy üres sztringet jelenítünk meg, így a harmadik argumentum egy üres sztring: „”: HA(H2>=$L$3;ajándékkeresés;””).
    Nézzük, mi lesz a második argumentum! Az L3:M5 táblázat első oszlopában meg kell keresnünk azt a sort, amelyben található értékkel egyenlő, vagy annál nagyobb a H2 cella értéke. Ha van találat, márpedig lesz a HA feltételének köszönhetően, akkor az L3:M5 tartomány megfelelő sorához tartozó második oszlopban lévő értéket adjuk vissza eredményül. Amikor egy táblázat első oszlopában keresünk egy értéket, és a találat sorának megadott oszlopából akarunk egy cellaértéket visszaadni, akkor az FKERES függvényre van szükségünk. Az első argumentum a keresett érték (H2), a második argumentum a segédtáblázat tartományhivatkozása (L3:M5), harmadik argumentum a visszaadni kívánt értéket tartalmazó oszlop száma (2) a másodikként megadott tartományban: FKERES(H2;L3:M5;2). Mivel a képletet sokszorosítani fogjuk a J oszlopban, ezért a segédtáblázatra abszolút módon kell hivatkoznunk: FKERES(H2;$L$3:$M$5;2). Most már összeállíthatjuk a J2 cellába kerülő képletet: =HA(H2>=$L$3;FKERES(H2;$L$3:$M$5;2);””)
  14. Gépeljük be a J1 cellába az Ajándék szót, majd jelöljük ki a J2:J28 tartományt!
  15. A J2 cellába gépeljük be az =HA(H2>=$L$3;FKERES(H2;$L$3:$M$5;2);””) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  16. Az eredeti táblázatot (A1:K29) szövegfájlba kell exportálnunk. Ha nincs előírva, márpedig a feladatleírás szerint nincs, hogy ehhez kizárólag az Excelt használhatjuk, akkor elindíthatjuk a Jegyzettömb alkalmazást, és a Vágólap segítségével készíthetünk másolatot a tartományról a Jegyzettömb alkalmazásba. Ha a vizsgán csak az Excellel dolgozhatunk, akkor egy új munkalapra másolatot készítünk a tartományról, majd az F12 segítségével mentjük a munkalapot a megadott mappába a megadott néven, Fájl típusaként a Szöveg (MS-DOS) formátumot választva. A következő lépésekben az első módszer szerint járunk el.
  17. Jelöljük ki az A1:J29 tartományt, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  18. Indítsuk el a Jegyzettömb alkalmazást: üssük le a Start billentyűt, a keresőmezőbe gépeljük be a jegyzettömb szót, végül üssük le az Enter billentyűt!
  19. A képernyőn megjelenő Jegyzettömb ablakba illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval! A szövegfájl tartalmát mutatja a 2. ábra.
  20. Üssük le a Ctrl+S billentyűkombinációt a mentéshez!
  21. A képernyőn megjelenő Mentés másként párbeszédablak Fájlnév (Alt+L) kombinált szerkesztőmezőjében adjuk meg a kért nevet, esetleg válasszuk ki a megadott mappát, végül a Mentés (Alt+E) gombot! A szövegfájl tartalmát látjuk a 2. ábrán.
  22. Zárjuk be a Jegyzettömb alkalmazást az Alt+F4 billentyűkombinációval, és térjünk vissza a munkafüzethez!
  23. A következő feladat egy csoportosított oszlopdiagram készítését kéri az L3:M5 tartományról a munkalapra. Bár első, természetes gondolatunk az L3:M5 tartomány kijelölése a diagram számára, annak létrehozását követően csalódni fogunk, mert egy értelmezhetetlen felépítésű diagramot kapunk eredményül. Miért? Mert az Excel egy oszlopdiagram adatsorának és értékeinek megadásakor egy olyan téglalap alakú területet vár, amelynek bal szélén találhatók az x tengelyre szánt feliratok, jobbra pedig az y tengelyen ábrázolandó értékek. Az L3:M5 tartomány az FKERES függvény miatt ilyen felépítésű, de ez a felépítés a tervezett diagram számára nem felel meg. Mit tegyünk? Szerencsére ebben a feladatban egyszerű felépítésű táblázattal kell dolgoznunk, így egyszerűen átalakíthatjuk a táblázatot: az L3:L5 tartományról másolatot készítünk az N3:N5 tartományba, majd a diagram számára az M3:N5 tartományt adjuk meg. Természetesen van más módszer is, amikor az L3:M5 tartománnyal dolgozunk, és az elkészített diagram adatsorát, valamint értékeit a Diagramtervezés / Adatok kijelölése (Alt+JC, T) parancs segítségével, utólag adjuk meg. Most azonban az egyszerűbb és gyorsabb módszerrel alakítsuk át a táblázatot!
  24. Jelöljük ki az L3:L5 tartományt!
  25. Készítsünk másolatot a tartományról a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  26. Helyezzük az aktív cellát az N3-ra, majd illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval!
  27. Jelöljük ki az M3:N5 tartományt!
  28. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Ezért helyezzük át azt a táblázatok mellé-alá, például a K10 cellától: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát a K10 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. A diagram címére nincs szükség, így töröljük azt a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / Nincs (Alt+JC, D, C, N) paranccsal!
  2. A x tengely feliratainak fekete kitöltőszínt és fehér betűszínt kell beállítanunk. Jelöljük ki a tengelyfeliratokat a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot kiadva! A kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és az Enter billentyűvel jelöljük ki a Vízszintes (Kategória) tengely elemet!
  3. Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd a paletta Színösszeállítás részében lépjünk az első sor második, Fekete, 1. szöveg színére, és válasszuk azt ki a Szóköz billentyűvel!
  4. Állítsuk be a fehérbetűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Színösszeállítás részében az első a Fehér, 1. háttér szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  5. Az adatsorok értékeinek megjelenítéséhez adjuk ki például a Tervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Értéknél, kívül (Alt+JV, D, A, K) parancsot! A kész táblázatokat és a diagramot megtekinthetjük az 1. ábrán.
  6. Utolsó feladatunk az A1:E28 tartomány kinyomtatása. Jelöljük ki ezt a tartományt!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Jelöljük meg nyomtatási területnek a tartományt a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) paranccsal!
  2. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  3. Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
  4. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
  5. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  6. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  7. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet, egy TXT fájlt és egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 1.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat