Frissítve: 2022 július 31.
Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 31. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.
Tartalomjegyzék
- Felhasznált források:
- A Táblázatkezelés modul tartalma az NJSzT oldalán.
- A 2019 február 1-től érvényes Táblázatkezelés Syllabus 6 (PDF fájl).
- A 2019 március 1-től érvényes ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés (PDF fájl).
- A feladatokhoz tartozó munkafüzetek tömörítvénye (ZIP fájl).
- A 31. feladatsor Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban.
1. Előkészületek
Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.
Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:
- A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: abszolút hivatkozás,aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése.
- A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARABTELI, HA, MAX, SZUM.
A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.
2. A vizsgafeladat megoldása
Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (53 lépés):
- Nyissuk meg szerkesztésre az M4-31.xlsx munkafüzetet!
- Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
- Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!
Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.
- Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-31 munkalap A1:D70 tartománya egy képzeletbeli képkereskedés akciós áruit tartalmazza. A táblázat a következő oszlopokból áll: Kód (A), Név (B), Mennyiség (C) darabban és Egységár (D) Ft/db-ban. Az oszlopcímkéket az A1:D1, az adatokat az A2:D70 tartomány tartalmazza. A táblázat cellái formázatlanok. Nyomtatási területnek az A1:D25 tartomány lett beállítva.
- Az E oszlopban a darabszám (C oszlop) és az egységár (D oszlop) szorzatát kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az E1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Érték
- Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az E2:E70 tartománycímet, végül üssük le az Enter billentyűt!
Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.
- Az E2 cellába gépeljük be az =C2*D2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A következő feladatban a megadott kedvezmény mértékével csökkentett egységárakat kell kiszámolnunk az F oszlopban. Helyezzük az aktív cellát a H1 cellára, és gépeljük be a kedvezmény mértékéül megadott 25%-ot!
- Helyezzük az aktív cellát az F1 cellára, és gépeljük be a következő címkét: Kedvezményes egységár
- A kedvezményes egységár kiszámolásához az egységárból ki kell vonnunk annak 25%-át: egységár-egységár*25%. Az F2 cellába tehát a következő képlet kerül: =D2-D2*$H$1. A számításhoz a nettó ÁFA bruttó számítást is segítségül hívhatjuk, ha az egységárat tekintjük bruttónak, a 25%-ot pedig ÁFÁ-nak. Így a kedvezményes egységár, vagyis a nettó kiszámításához használhatjuk az egységár*(1-25%), vagyis az =D2*(1-$H$1) képletet is. Az abszolút hivatkozásra azért van szükség, mert a képletet lefelé sokszorosítani fogjuk, és meg akarjuk akadályozni, hogy a H1 cellára mutató hivatkozás módosuljon.
- Jelöljük ki az F2:F70 tartományt!
- Az F2 cellába gépeljük be a fenti képletek egyikét, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: Tipp: A H1 begépelése után rögtön üssük le az F4 funkcióbillentyűt! Ennek hatására a H1-ből $H$1 lesz. Az F4 funkcióbillentyű ismételt leütésével a kijelölt hivatkozás típusát tudjuk módosítani a következő sorrendben: H1 → $H$1 → H$1 → $H1 → H1.
Tipp: Igazából elegendő lenne a vegyes hivatkozás, vagyis a H$1 használata, mivel a képlet lefelé másolása során az oszlop nem, csak a sorszám változik.
- Mivel néhány cella dátum formátumú, töröljük a formátumjegyeket a kijelölve hagyott tartományban a Kezdőlap / Törlés / Formátum törlése (Alt+Ő, RÖ, F) parancs kiadásával!
- A K1 cellában a teljes készlet értékét kell kiszámolnunk. A teljes érték nem más, mint az E oszlopban kiszámolt értékek összege. Helyezzük az aktív cellát a K1-re, majd gépeljük be az =SZUM(E2:E70) képletet!
- Az L1 cellában az egységárak (D oszlop) átlagát kell kiszámolnunk. Helyezzük az aktív cellát az L1-re, majd gépeljük be az =ÁTLAG(D2:D70) képletet!
- A D71 cellában össze kell számolnunk a D oszlop azon celláit, amelyekben a legmagasabb egységár található. A legnagyobb értéket a MAX(D2:D70) függvénnyel tudjuk megállapítani. A feltételes darabszámláláshoz a DARABTELI függvényt hívjuk segítségül, amelynek feltételéül a MAX függvény eredményét adjuk meg: =DARABTELI(D2:D70;MAX(D2:D70)). Helyezzük az aktív cellát a D71-re, és gépeljük be ezt a képletet! Eredményül 4-et kell kapnunk.
- A G oszlopban ismét kedvezményes egységárat kell számolnunk a D oszlop értékei alapán a következők szerint: 2000 Ft alatt a kedvezmény 10%, 2000 Ft-tól 20%. Állítsuk össze a képletet a G2 cella számára! Nézzük először, hogyan számítjuk ki a kedvezményes árakat: ha az egységár 2000Ft alatti, akkor a D2 értékéből kivonjuk a D2 10%-át, vagyis a számítás menete a következő: D2-D2*10%. Minden más esetben a kedvezmény 20%, a képlet pedig a következő: D2-D2*20%. A két esetet feltételvizsgálattal választjuk ketté – ha a D2 értéke 2000-nél kisebb, akkor a 10%-al, egyébként a 20%-al számolunk: D2<2000. Most már világos, hogy a HA függvényre lesz szükségünk, így a G2-be kerülő képletet máris össze tudjuk állítani: =HA(D2<2000;D2-D2*10%;D2-D2*20%).
- Gépeljük be a G1 cellába a Kedvezményes egységár 2 címkét, majd jelöljük ki a G2:G70 tartományt!
- Gépeljük be a G2 cellába az =HA(D2<2000;D2-D2*10%;D2-D2*20%) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A Kód (A) oszlop celláinak kitöltőszínéül a Zöld, betűszínéül a Sárga színt kell beállítanunk: jelöljük ki az A2:A70 tartományt!
- Állítsuk be a Zöld kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a hatodik a Zöld szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- Állítsuk be a Sárga betűszínt a Kezdőlap / Betűszín (Alt+Ő, ŰE) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a negyedik a Sárga szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
- Az Egységár (D) oszlophoz rendeljük hozzá a Pénznem formátumot! Jelöljük ki a D2:D70 tartományt, majd üssük le a Ctrl+Shift+4 billentyűkombinációt!
Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.
- A tizedeshelyek számát csökkentsük nullára a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kétszeri kiadásával!
- A Név (B) oszlop elemeit középre kell zárnunk. Jelöljük ki a B2:B70 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
- A Kód (A) oszlop elemeit jobbra kell zárnunk. Jelöljük ki az A2:A70 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Jobbra igazítás (Alt+Ő, OO) parancsot!
- Az oszlopcímkék sorának magasságát a duplájára kell növelnünk, és függőlegesen középre kell zárnunk. Jelöljük ki az A1:G1 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot! A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablakban olvassuk le az ott talált értéket (13,5), majd írjuk át ennek kétszeresére (27), végül üssük le az Enter billentyűt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Középre függőlegesen igazítás (Alt+Ő, KK) parancsot!
- A kész táblázatot mutatja az 1. ábra.
- Csoportosított sávdiagramot kell létrehoznunk egy új diagramlapon az üveg képkeretek készleten lévő mennyiségeit ábrázolva. Az x tengelyen a tételek neveit (B oszlop), az y tengelyen pedig a mennyiségeket (C oszlop) kell megjelenítenünk. A három tétel ezen adatait a B9:C11 tartományban találjuk. Szükségünk van még az oszlopfeliratokra, vagyis a B1:C1 tartományra. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva az előbb felsorolt tartományhivatkozásokat: B1:C1;B9:C11
Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2:8 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a B1:C1;B9:C11 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.
- Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le kétszer a Le nyílbillentyűt, végül az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított sáv kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.
Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.
- Helyezzük át a diagramot egy diagramlapra a Diagramtervezés / Diagram áthelyezése (Alt+JC, I) parancsot kiadva! A képernyőn megjelenő Diagram áthelyezése párbeszédablakban keressük meg és válasszuk ki az Új munkalap (Alt+M) választógombot, majd üssük le az Enter billentyűt! Az Excel áthelyezi a diagramot és minket is a Diagram1 névvel ellátott diagramlapra, amely az M4-31 munkalaptól balra, az előtt jön létre. A diagram kijelölt állapotban marad, így végrehajthatjuk a további feladatokat.
- A diagram címéről nem rendelkezik a feladat, így töröljük: adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / Nincs (Alt+JC, D, C, N) parancsot!
- Az y tengelyen helyezzük el a db szót: adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Tengelycímek / Elsődleges vízszintes (Alt+JC, D, M, S) parancsot! Az y tengely alatt megjelenik a Tengelycím felirat.
- Üssük le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a db szót, majd üssük le az Enter billentyűt!
- Az adatsor három oszlopát Piros színnel kell ellátnunk! Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
- A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki az Adatsor „Mennyiség” elemet!
- Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a második, Piros színt!
- Az adatpontok értékeinek feltüntetéséhez adjuk ki például a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Értéknél, kívül (Alt+JC, D, A, K) parancsot!
- A kész diagramot láthatjuk a 2. ábrán. Lépjünk vissza az M4-31 munkalapra a Ctrl+PageDown billentyűkombinációval!
- Utolsó feladatunk a munkalap előre beállított nyomtatási területének kinyomtatása egy oldalra a sor- és oszlopazonosítókkal. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
- Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
- A Ctrl+Tab billentyűkombináció segítségével lépjünk a Munkalap lapfülre!
- Keressük meg a Sor- és oszlopfejlécekkel (Alt+E) jelölőnégyzetet, és kapcsoljuk be a Szóköz billentyűvel!
- Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).
- Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
- Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
- A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!
A feladat megoldása során 2 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet egy-egy munkalappal és diagramlappal és egy PDF dokumentumot (4. ábra).
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 július 7.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok
![Napi billentyűparancs: az aktuális dátum és idő beillesztése egy Word dokumentumba [#129]](https://www.fiatluxefel.info/wp-content/uploads/2020/10/BejegyzesFaceTwitter_Napibillentyuparancs_1-300x157.png)
![Tipp: alkalmazások automatikus újraindítása bejelentkezés után [#52]](https://www.fiatluxefel.info/wp-content/uploads/2020/10/BejegyzesFaceTwitter_Tippekestrukkok_1-300x157.png)
