Frissítve: 2022 július 31.
Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 32. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.
Tartalomjegyzék
- Felhasznált források:
- A Táblázatkezelés modul tartalma az NJSzT oldalán.
- A 2019 február 1-től érvényes Táblázatkezelés Syllabus 6 (PDF fájl).
- A 2019 március 1-től érvényes ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés (PDF fájl).
- A feladatokhoz tartozó munkafüzetek tömörítvénye (ZIP fájl).
- A 32. feladatsor Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban.
1. Előkészületek
Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.
Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:
- A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nettó ÁFA bruttó számítás, nyomtatás, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése, weblap közzététel.
- A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, DARABTELI, MIN, SZUMHA.
A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.
2. A vizsgafeladat megoldása
Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (59 lépés):
- Nyissuk meg szerkesztésre az M4-32.xlsx munkafüzetet!
- Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
- Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!
Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.
- Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-32 munkalap A1:E70 tartománya egy képzeletbeli képkereskedés akciós áruit tartalmazza. A táblázat a következő oszlopokból áll: Kód (A), Név (B), Mennyiség (C) darabban, Egységár (D) és Kedvezményes ár (E), mindkettő Ft/db-ban. Az oszlopcímkéket az A1:E1, az adatokat az A2:E70 tartomány tartalmazza. A táblázat cellái formázatlanok. Nyomtatási területnek az A1:D25 tartomány lett beállítva.
- Az F oszlopban a kedvezmény mértékét kell kiszámolnunk és megjelenítenünk Százalék formátumban. Az eredeti árakat a D, a kedvezményes árakat az E oszlopban találjuk. A számítás menete megegyezik a nettó ÁFA bruttó számítással, mivel az eredeti árat tekinthetjük nettónak, a kedvezményes árat bruttónak, és keressük a kedvezmény, vagyis az ÁFA mértékét (bruttó/nettó-1, vagyis E/D-1). Ha a számításokat ezzel a képlettel végezzük el, akkor negatív értékeket kapunk, ami helyesnek tekinthető, mivel a kapott eredménnyel lesz kisebb a kedvezményes ár (például -20%-al). Ahhoz, hogy mégse negatív eredményeket kapjunk, alakítsuk át a képletet 1-E/D formára. Az F2 cellában tehát a következő képletet fogjuk elhelyezni: =1-E2/D2. Mivel Százalék formátumban kell megjeleníteni az eredményeket, így elmarad a képletben a százzal való szorzás – ehelyett utólag rendeljük a cellákhoz a Százalék formátumot.
Tipp: Ha fel szeretnénk eleveníteni a nettó, ÁFA és bruttó számítással kapcsolatos ismereteinket, akkor keressük fel a Nettó, ÁFA, Bruttó számítás (#170) című cikket!
- Gépeljük be az F1 cellába a következő címkét: Kedvezmény
- Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az F2:F70 tartománycímet, végül üssük le az Enter billentyűt!
Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.
- Az F2 cellába gépeljük be az =1-E2/D2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- Mivel néhány cella dátum formátumú, töröljük a formátumjegyeket a kijelölve hagyott tartományban a Kezdőlap / Törlés / Formátum törlése (Alt+Ő, RÖ, F) parancs kiadásával!
- Üssük le a Ctrl+Shift+5 billentyűkombinációt a Százalék formátum beállításához!
Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.
- A G oszlopban az eredeti árral és a kedvezményes árral számolt bevétel különbségét kell feltüntetnünk. Ez az az összeg, amit kedvezményként megkapnak a vásárlók, illetve amivel csökken a kereskedés bevétele. Az eredeti árbevétel a Mennyiség és az Egységár szorzata, a kedvezményes árbevétel pedig a Mennyiség és a Kedvezményes ár szorzata: C*D, illetve C*E. E kettő különbségét kell kiszámolnunk: C*D-C*E, vagyis C*(D-E). Ennek megfelelően a G2 cellába a következő képlet kerül: =C2*(D2-E2). Igen ám, de korábban az F oszlopban kiszámoltuk a kedvezmény mértékét, amit felhasználhatunk a különbség kiszámolásához, hiszen az nem más, mint az egységár, az eredeti ár és a kedvezmény szorzata: C*D*F. Így a G2-ben helyes a következő képlet is: =C2*D2*F2
- Gépeljük be a G1 cellába a következő címkét: Különbség
- Jelöljük ki a G2:G70 tartományt!
- A G2 cellába gépeljük be az =C2*(D2-E2) vagy az =C2*D2*F2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
- A C75 cellában fel kell tüntetnünk a fakeretek darabszámát. A megfogalmazás kissé csalóka, mert valójában az a feladat, hogy a B oszlopban található fa és parafa képkeretekhez tartozó – a C oszlopban rögzített – mennyiségeket adjuk össze. A feltételes összeadáshoz a SZUMHA függvényt használjuk, amelynek első argumentuma a kereséshez használt tartomány, esetünkben a B2:B70. A második argumentum egy feltétel, amelynek megfelelő cellákat keressük a B2:B70 tartományban: „=*fa képkeret*”. (A feltétel összeállításához sajnos át kell bogarásznunk a B oszlop tartalmát, és fel kell ismernünk, milyen feltétellel lehet a fakereteket kiszűrni.) A harmadik argumentum annak a tartománynak a címe, amelyben a feltételnek megfelelő cellák értékeit összegezni akarjuk, ez pedig a C2:C70. Állítsuk össze a képletet: =SZUMHA(B2:B70;”=*fa képkeret*”;C2:C70)
- Helyezzük az aktív cellát a C75-re, majd gépeljük be a fenti képletet! Az eredmény 1629.
- Az A75 cellában az egységárak (D oszlop) átlagát kell kiszámolnunk. Helyezzük az aktív cellát az A75-re, majd gépeljük be az =ÁTLAG(D2:D70) képletet!
- A B75 cellában össze kell számolnunk a D oszlop azon celláit, amelyekben a legalacsonyabb egységár található. A legalacsonyabb értéket a MIN(D2:D70) függvénnyel tudjuk megállapítani. A feltételes darabszámláláshoz a DARABTELI függvényt hívjuk segítségül, amelynek feltételéül a MIN függvény eredményét adjuk meg: =DARABTELI(D2:D70;MIN(D2:D70)). Helyezzük az aktív cellát a B75-re, és gépeljük be ezt a képletet! Az eredmény 2.
- A Kód (A) oszlop celláihoz tetszőleges betűtípust és szegélyt kell rendelnünk: jelöljük ki az A2:A70 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Betűtípus (Alt+Ő, EE) parancsot! A Betűtípus kombinált listamezőben válasszunk ki egy betűtípust a nyílbillentyűk, majd az Enter segítségével!
- Adjuk ki például a Kezdőlap / Szegélyek / Vastag külső szegély (Alt+Ő, GS, Y) parancsot!
- Az Egységár (D) oszlophoz rendeljük hozzá a Pénznem formátumot! Jelöljük ki a D2:D70 tartományt, majd üssük le a Ctrl+Shift+4 billentyűkombinációt!
- A tizedeshelyek számát csökkentsük nullára a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kétszeri kiadásával!
- A Név (B) oszlop elemeit középre kell zárnunk. Jelöljük ki a B2:B70 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
- A Kód (A) oszlop elemeit jobbra kell zárnunk. Jelöljük ki az A2:A70 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Jobbra igazítás (Alt+Ő, OO) parancsot!
- Az oszlopcímkék sorának magasságát a duplájára kell növelnünk, és függőlegesen középre kell zárnunk. Jelöljük ki az A1:G1 tartományt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot! A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablakban olvassuk le az ott talált értéket (13,5), majd írjuk át ennek kétszeresére (27), végül üssük le az Enter billentyűt!
- Adjuk ki a Kezdőlap / Középre függőlegesen igazítás (Alt+Ő, KK) parancsot!
- A kész táblázatot mutatja az 1. ábra.
- Csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk egy új diagramlapon a parafa képkeretek készleten lévő mennyiségeit ábrázolva. Az x tengelyen a tételek neveit (B oszlop), az y tengelyen pedig a mennyiségeket (C oszlop) kell megjelenítenünk. A parafa képkeretek adatait a B29:C33 tartományban találjuk. Szükségünk van még az oszlopfeliratokra, vagyis a B1:C1 tartományra. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva az előbb felsorolt tartományhivatkozásokat: B1:C1;B29:C33
Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2:28 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a B1:C1;B29:C33 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.
- Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.
Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.
Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.
- Helyezzük át a diagramot egy diagramlapra a Diagramtervezés / Diagram áthelyezése (Alt+JC, I) parancsot kiadva! A képernyőn megjelenő Diagram áthelyezése párbeszédablakban keressük meg és válasszuk ki az Új munkalap (Alt+M) választógombot, majd üssük le az Enter billentyűt! Az Excel áthelyezi a diagramot és minket is a Diagram1 névvel ellátott diagramlapra, amely az M4-32 munkalaptól balra, az előtt jön létre. A diagram kijelölt állapotban marad, így végrehajthatjuk a további feladatokat.
- A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
- Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Készlet szöveget, majd üssük le az Enter billentyűt!
- Az y tengelyen helyezzük el a db szót: adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Tengelycímek / Elsődleges függőleges (Alt+JC, D, M, E) parancsot! Az y tengely mellett megjelenik a Tengelycím felirat.
- Üssük le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a db szót, majd üssük le az Enter billentyűt!
- Jelenítsük meg a jelmagyarázatot a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Jelmagyarázat / Lent (Alt+JC, D, J, L) parancs kiadásával! (Az Excel jelenlegi kiadása keret nélküli jelmagyarázatot jelenít meg.)
- A kész diagramot láthatjuk a 2. ábrán. Lépjünk vissza az M4-32 munkalapra a Ctrl+PageDown billentyűkombinációval, majd üssük le a Ctrl+Home billentyűkombinációt a korábbi kijelölések megszüntetéséhez!
- Következő feladatunk a munkalap előre beállított nyomtatási területének kinyomtatása egy oldalra, minden sor tetején az első sort megjelenítve. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
- A Ctrl+Tab billentyűkombináció segítségével lépjünk a Munkalap lapfülre!
- Keressük meg a Fent ismétlődő sorok (Alt+F) jelölőnégyzetet, és a szerkesztőmezőbe gépeljük be a $1:$1 sorhivatkozást!
- Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).
- Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
- Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
- Térjünk vissza az M4-32 munkalaphoz!
Álljunk meg egy szóra!
A következő feladat, hogy weblapként (HTML fájlformátum, *.htm vagy *.html fájlkiterjesztés) készítsünk mentést a táblázat két tartományáról. Az Excel a weblap formátumban mentést közzétételnek hívja. Ehhez kapunk egy Közzététel weblapként párbeszédpanelt, amelyben – többek között – előírhatjuk, hogy a munkafüzet mely részéből akarunk weblapot készíteni: ez lehet a teljes munkafüzet, egy kiválasztott munkalap, vagy kijelölt tartomány. Sőt, amíg dolgozunk a munkafüzettel, megjegyzi és választásra kínálja fel a korábban mentett weblapokat is.
Fontos feltétel, hogy cellatartomány közzététele esetén annak folytonosnak kell lennie, tehát nem tartalmazhat rejtett cellákat, sorokat, oszlopokat, nem adhatunk meg több tartományt. Ennek következtében előfordulhat, hogy közzététel előtt egy új munkalapra, vagy a munkalap egy másik részére kell kigyűjtenünk a nem szomszédos tartományokat, egy összefüggő tartományt alkotva belőlük.
A mostani feladat nem ilyen, mert az egész munkalapot kell mentenünk.
- Üssük le az F12 funkcióbillentyűt! A képernyőn megjelenik a Mentés másként párbeszédablak. A fókusz a Fájlnév kombinált szerkesztőmezőn áll, amelyben a munkafüzet nevét látjuk – ezt el is fogadhatjuk. Ha a vizsgán megadják a nevet és a mappát, akkor állítsuk be ezeket!
- Lépjünk tovább a Tab segítségével a Fájl típusa kombinált listamezőre!
- Jelöljük ki a Weblap (*.htm;*.html) elemet, például a W billentyű leütésével!
- Lépjünk tovább a Tab billentyűvel a Mentés választógombokig, amelynél a Teljes munkafüzet választógomb van kijelölve. Nekünk A kijelölt: Munkalap nevűre van szükségünk, amellyel az aktuális munkalap mentését tudjuk előírni: válasszuk ki a Le nyílbillentyűvel!
- Megadtunk minden szükséges adatot, üssük le az Enter billentyűt!
- A képernyőn megjelenik a Közzététel weblapként párbeszédablak. A fókusz a Választás kombinált listamezőn van, amelyben az M4-32 tételei elem a kijelölt. Az alatta elhelyezkedő listában pedig ott találjuk a Munkalap és a Nyomtatási terület hivatkozásokat.
- Ha a közzétételt követően azonnal meg akarjuk jeleníteni a weboldalt egy böngészőben, akkor keressük meg A weblap megnyitása a böngészővel (Alt+W) jelölőnégyzetet, és kapcsoljuk be. Mi is ezt tesszük, hogy lássuk, bemutathassuk az eredményt.
- Üssük le az Enter billentyűt vagy válasszuk ki a Közzététel (Alt+K) gombot!
Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett böngészőben, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik böngésző alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más böngésző nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.
- A kész weblapot mutatja a 4. ábra. Zárjuk be a böngésző ablakát az Alt+F4 billentyűkombinációval, majd térjünk vissza az M4-32 munkalaphoz!
- A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!
A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet egy-egy munkalappal és diagramlappal, egy PDF dokumentumot és egy HTML weblapot (5. ábra).
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 július 8.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok
![Napi billentyűparancs: az aktuális dátum és idő beillesztése egy Word dokumentumba [#129]](https://www.fiatluxefel.info/wp-content/uploads/2020/10/BejegyzesFaceTwitter_Napibillentyuparancs_1-300x157.png)
