Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 41. vizsgafeladat (#247🦯)

ECDL Táblázatkezelés 41. vizsgafeladat (#247🦯)

 Frissítve: 2022 augusztus 1.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 41. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, nyomtatás, nyomtatási terület kijelölése, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, HOL.VAN, INDEX, MAX, SZUM.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 41. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat és csoportosított oszlopdiagram.
1. ábra: A kész táblázat és csoportosított oszlopdiagram.
ECDL Táblázatkezelés 41. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A csatolt táblázat az új munkafüzetben.
2. ábra: A csatolt táblázat az új munkafüzetben.
ECDL Táblázatkezelés 41. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
3. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 41. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
4. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (57 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-41.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-41 munkalap A1:C20 tartománya egy képzeletbeli gitárkereskedés hangszereit, azok nettó és bruttó árait, valamint a vásárláskor érvényesíthető kedvezményeket tartalmazza. A Kategória (A) oszlopban a hangszerek neveit, a Cikknév (B) oszlopban a hangszerek termékkódját, a Nettó ár (C) és a Bruttó ár (D) oszlopokban az árakat, míg a Kedvezmény (E) oszlopban a kedvezmények mértékét találjuk Százalék formátumban. Az oszlopcímkék az A1:E1 tartományban, az adatok az A2:E20 tartományban helyezkednek el.
  2. Első feladatunk a kedvezménnyel csökkentett Bruttó ár kiszámítása minden hangszerhez az F oszlopban. A kedvezményes ár kiszámolásához a Bruttó árból ki kell vonnunk a bruttó ár megadott százalékát: bruttó-bruttó*kedvezmény. Ennek alapján az F2 cellában a képlet a következő lesz: =D2-D2*E2. Gépeljük be az F1 cellába a következő címkét: Kedvezményes bruttó ár
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az F2:F20 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. Az F2 cellába gépeljük be az =D2-D2*E2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A C21:E21 tartományban a három oszlop értékeinek átlagát kell kiszámolnunk. Gépeljük be az A21 cellába a következő címkét: Átlag
  2. Jelöljük ki a C21:E21 tartományt!
  3. Az átlagszámító képletek létrehozásához adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Átlag (Alt+Ő, D, L) parancsot! Álljunk az E21 cellára, majd üssük le a Ctrl+Shift+5 billentyűkombinációt a Százalék Számformátum beállításához!
  4. A C25 cellában ki kell számolnunk, hogy mennyi lenne a nettó fizetendő összeg, ha minden gitárból 3-3 darabot vásárolnánk! Egyszerűen adjuk össze a C2:C20 tartomány értékeit, és szorozzuk meg hárommal: =SZUM(C2:C20)*3. Helyezzük az aktív cellát a C25 cellára, majd gépeljük be ezt a képletet!
  5. A G2:G20 tartományban a bruttó (D oszlop) és a nettó árak (C oszlop) különbségét kell képeznünk. Gépeljük be a G1 cellába a következő címkét: Bruttó-Nettó
  6. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a G2:G20 tartományt!
  7. A G2 cellába gépeljük be az =D2-C2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  8. A B26 cellában a legdrágább gitár nevét kell megjelenítenünk képlet segítségével, vagyis a Nettó ár (C) oszlop legnagyobb értékéhez tartozó B oszlopbeli Cikknevet kell megadnunk. Bontsuk részekre a problémát: először ki kell keresnünk a C2:C20 tartomány legnagyobb értékét. Ehhez a MAX függvényt hívjuk segítségül: MAX(C2:C20). Ezután arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez az érték hányadik cellában van a C2:C20 tartományon belül. Erre való a HOL.VAN függvény, amely az első argumentumaként megadott értéket megkeresi a második argumentumaként megadott tartományban (a harmadik argumentum 0, ami a keresés módját szabályozza): HOL.VAN(MAX(C2:C20);C2:C20;0). A kapott szám alkalmas lesz arra, hogy a B2:B20 tartományban az INDEX függvény segítségével megkapjuk az értékhez tartozó Cikknevet. Az INDEX függvény első argumentuma a B2:B20 tartománycím, második pedig annak a cellának a száma, amelynek értékét eredményül várjuk. A kész képlet a következő: =INDEX(B2:B20; HOL.VAN(MAX(C2:C20);C2:C20;0))

Tipp: Ha egy olyan feladatot kapunk, amelynek során egy tartománynak nem az első sorában vagy oszlopában kell egy értéket kikeresnünk, majd az értékhez tartozó megadott számú oszlop vagy sor cellájának tartalmát visszaadnunk, akkor a fenti képlet egy lehetséges megoldás.
A fenti képletet oszlopban keresés esetén a következőképpen használjuk: =INDEX(visszaadandó érték oszlopának tartománycíme; HOL.VAN(keresett érték;a keresett értéket tartalmazó oszlop tartománycíme;0))
Ha egy sorban keresünk egy értéket, és egy másik sor ugyanazon oszlopában található értéket kell visszaadnunk, akkor a képlet a következő: =INDEX(visszaadandó érték sorának tartománycíme;HOL.VAN(keresett érték;a keresett értéket tartalmazó sor tartománycíme;0))
Ne feledjük, a fenti képlet csak akkor használható, ha a visszaadandó és a keresett értéket tartalmazó sor/oszlop tartománya azonos számú cellából áll.

  1. Helyezzük az az aktív cellát a B26 cellára, majd gépeljük be az =INDEX(B2:B20; HOL.VAN(MAX(C2:C20);C2:C20;0)) képletet!
  2. Az eredeti táblázatról (A1:E20) csatolt másolatot kell készítenünk egy új, megadott helyen és névvel létrehozandó munkafüzetbe. A művelet során másolatot készítünk a tartományról a Vágólapra, majd készítünk egy új munkafüzetet, és irányított beillesztéssel beszúrjuk a Vágólap tartalmát, végül mentjük a munkafüzetet (a Dokumentumok mappába, FelhasználóCsatolt.xlsx néven). Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az A1:E20 tartományt!
  3. Készítsünk másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  4. Üssük le a Ctrl+N billentyűkombinációt egy új, üres munkafüzet készítéséhez!
  5. Üssük le a Shift+F10 billentyűkombinációt, és a helyi menüből válasszuk a Csatolt beillesztés (A) gombot! Az A1 cellától megjelenik a táblázat. Igazítsunk az oszlopok szélességén a Kezdőlap / Formátum / Automatikus oszlopszélesség (Alt+Ő, FF, U) paranccsal! Ha bármelyik cellára lépünk, látjuk, hogy mindegyik az általunk készített munkafüzet megfelelő cellájára hivatkozik, úgynevezett külső hivatkozással.
  6. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  7. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+L) kombinált szerkesztőmezőbe a megadott nevet, majd – ha szükséges, – válasszuk ki a fájl helyének szánt mappát, végül mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+E) gombot választva! A munkafüzet tartalmát mutatja a 2. ábra.
  8. Zárjuk be ezt a munkafüzetet az Alt+F4 billentyűkombinációval, majd térjünk vissza az M4-41 munkalapra!
  9. A következő feladat a Nettó ár és a Bruttó ár oszlopok formátumát kéri Pénznem típusúra módosítani, nulla tizedeshellyel. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a C2:D20 tartományt, majd üssük le a Ctrl+Shift+4 billentyűkombinációt!

Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.

  1. A tizedeshelyek számát a Kezdőlap / Tizedeshelyek csökkentése (Alt+Ő, 9) parancs kétszeri kiadásával nullázzuk le!
  2. Egy-egy vízszintes szegéllyel el kell választanunk egymástól a táblázat sorait az F oszlopig, vagyis az A1:F20 tartomány sorainak felső és alsó szélén fogunk beállítani egy-egy Közepes szegélyt. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az A1:F20 tartományt!
  3. Jelenítsük meg a Cellák formázása párbeszédablakot a Ctrl+1 billentyűkombinációval!
  4. Lépjünk a Ctrl+Tab billentyűkombinációval a Szegély fülre!
  5. Lépjünk a Tab billentyűvel a Stílus (Alt+S) listára, és a Le-Fel nyílbillentyűkkel válasszuk ki például a Közepes választógombot, majd a Szóköz billentyűvel jelöljük ki!
  6. A Szegély részben található jelölőnégyzetekkel ki kell választanunk, hol akarunk vonalakat húzni. Nekünk a Fent, a Vízszintesen és a Lent jelölőnégyzeteket kell bejelölnünk. Keressük meg ezeket a jelölőnégyzeteket a Tab billentyűvel, majd a Szóköz billentyűvel egyenként jelöljük be azokat, vagy sorban egymás után üssük le az Alt+T, az Alt+I és az Alt+L billentyűkombinációkat!
  7. A beállítások érvényre juttatásához és a Cellák formázása párbeszédablakból való kilépéshez üssük le az Enter billentyűt!
  8. Az A1 cellába a Gitár kategóriák kifejezést kell két sorba tördelve megjelenítenünk. Helyezzük az aktív cellát az A1-re, gépeljük be a Gitár szót, üssük le az Alt+Enter billentyűkombinációt, majd gépeljük be a kategóriák szót, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az Alt+Enter billentyűkombinációval több sorba tördelt szöveget gépelhetünk a cellába. A tördelésen nem változtat a cellák szélességének változása. A sormagasságot viszont többnyire meg kell növelnünk, ha a teljes szöveget látni akarjuk.
Ezt a billentyűkombinációt akkor érdemes használnunk, ha a tördelést magunk akarjuk szabályozni. Ha az Excelre akarjuk bízni a tördelést, akkor a Cellák formázása párbeszédablak Igazítás lapfülén található Sortöréssel több sorba (Alt+S) jelölőnégyzetet kell bekapcsolnunk. Ezt a jelölőnégyzetet az Excel akkor is bekapcsolja, ha az Alt+Enter billentyűkombinációval magunk tördeljük be a cella tartalmát.

  1. Az A1:E1 tartomány celláinak tartalmát függőlegesen és vízszintesen középre kell igazítanunk, és meg kell dupláznunk a sormagasságot. Mi azonban adtunk nevet az F és a G oszlopoknak is, így inkább az A1:G1 tartományt jelöljük ki!
  2. Kezdjük a sormagassággal: adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) parancsot! Ezzel a beállítással most már látszani fog az A1 cellába begépelt kétsoros címke.
  3. A képernyőn megjelenő Sormagasság párbeszédablak szerkesztőmezőjében található 13,5 értéket javítsuk át 27-re, majd üssük le az Enter billentyűt!
  4. A középre igazításhoz adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) és a Kezdőlap / Középre függőlegesen igazítás (Alt+Ő, KK) parancsokat!
  5. Csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk a munkalapon a szólógitárok nettó árát a cikknevükkel ábrázolva. Az x tengelyen a cikkek nevét (B17:B20), az y tengelyen pedig a nettó árakat (C17:C20) kell megjelenítenünk. Természetesen szükségünk van az adatsorok megnevezésére, vagyis a B1:C1 cellák tartalmára is. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva a következő tartományhivatkozásokat: B1:C1;B17:C20

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a 2:16 sorokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve a B1:C1;B17:C20 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területet, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop kiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. A diagram eltakarja a táblázatot, ami nagyon zavaró. Helyezzük át például az I2 cellába: üssük le a Ctrl+X billentyűkombinációt, majd léptessük az aktív cellát az I2 cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt!

Tipp: Ha feladatunk egy diagram beszúrása az aktuális munkalapra, akkor az többnyire eltakarja a táblázatot. Ezért célszerű számára másik helyet keresni, például a táblázat alatt: a Ctrl+X leütésével helyezzük a Vágólapra a diagramot, majd a visszakapott aktív cellát mozgassuk a diagram bal felső sarkának helyet adó cellára, végül üssük le a Ctrl+V billentyűkombinációt! A diagram kijelölt állapotban marad.
Persze, ha a vizsgán ezt nem kérik, vagy kifejezetten tiltják, akkor hagyjuk ki ezt a lépést.

  1. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  2. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be az Árak Ft-ban kifejezést, majd üssük le az Enter billentyűt!
  3. Az x tengely feliratául a Szólógitárok szót kell megjelenítenünk. Adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Tengelycímek / Elsődleges vízszintes (Alt+JC, D, M, S) parancsot! Az x tengely alatt megjelenik a Tengelycím felirat.
  4. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be a Szólógitárok szót, majd üssük le az Enter billentyűt!
  5. Az adatpontokhoz tartozó értékek megjelenítéséhez adjuk ki például a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Adatfeliratok / Értéknél, kívül (Alt+JC, D, A, K) parancsot!
  6. Az elkészült táblázatot és diagramot és mutatja az 1. ábra.
  7. Utolsó feladatunk az A1:D20 tartomány nyomtatása a sor- és oszlopfejlécekkel. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki ezt a tartományt, egyben megszüntetve a diagram kijelölt állapotát!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Lapelrendezés / Nyomtatási terület / Nyomtatási terület kijelölése (Alt+P, I, K) parancsot!
  2. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  3. Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
  4. A Ctrl+Tab billentyűkombináció segítségével lépjünk a Munkalap lapfülre!
  5. Keressük meg a Sor- és oszlopfejlécekkel (Alt+E) jelölőnégyzetet, és kapcsoljuk be a Szóköz billentyűvel!
  6. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!
  7. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  8. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  9. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (3. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: kettő Excel munkafüzetet és egy PDF dokumentumot (4. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 18.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat