Fiat Lux: Et Facta Est Lux! - Legyen Világosság: És Lőn Világosság! » ECDL anyagok (#137) » Táblázatkezelés modul (#141) » Táblázatkezelés vizsgafeladatok (#184) / #54 » ECDL Táblázatkezelés 48. vizsgafeladat (#254🦯)

ECDL Táblázatkezelés 48. vizsgafeladat (#254🦯)

 Frissítve: 2022 augusztus 3.

Bejegyzés, Facebook, Twitter: Cikk frissítve ECDL Táblázatkezelés/S6/Vizsgafeladatok megoldása, #1

Miről szól ez a cikk?
Ebben a látássérültek számára készült Microsoft Excel oktatóanyagban az ECDL Táblázatkezelés modulhoz kiadott Vizsgapéldatár 48. feladatát dolgozzuk fel a Windows 10 operációs rendszer és a Microsoft Office 2016 irodai alkalmazáscsomag aktuális kiadásának felhasználásával.
A vizsgafeladat megoldása során kizárólag a billentyűzetet használjuk.

Tartalomjegyzék

1. Előkészületek

Az ECDL Excel vizsgafeladat megoldása előtt a megjelölt források közül töltsük le szükség szerint az ECDL Vizsgapéldatár Táblázatkezelés 6.0 dokumentumot és a munkafájlokat – az előbbit nyissuk meg, az utóbbit pedig csomagoljuk ki célszerűen a Dokumentumok mappába. A vizsgapéldatár PDF dokumentum, amit a legtöbb internet böngésző képes megnyitni, de használhatjuk bármelyik PDF olvasó alkalmazást is, például az Adobe Acrobat Readert. Látássérült sorstársaink Egyszerű szöveg (*.txt) formátumban is letölthetik a feladatsort.

Tekintsük át a feladat elvégzéséhez szükséges ismereteket és a felhasznált függvényeket:

  • A feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek: aktív cella áthelyezése, diagram készítés és formázás, exportálás PDF és TXT formátumban, képlet sokszorosítása, képletkészítés, másolás kivágás és beillesztés, menüszalag kezelés, munkafüzet megnyitása és mentése más néven, munkalapok kezelése, nyomtatás, oldalbeállítás, oszlopok és sorok kezelése, relációs operátorok, százalékszámítás, táblázat formázás, tartományok kijelölése.
  • A feladat során alkalmazandó függvények: ÁTLAG, HA, MAX, MIN, SOR, SZORZAT, SZÖVEG, SZUM.

A feladat végrehajtása előtt, közben és után vessük össze munkánkat az alábbi ábrák tartalmával, amelyeken egy-egy szakasz (elkészült táblázat, diagram, export stb.) állapotát tekinthetjük meg.

ECDL Táblázatkezelés 48. vizsgafeladat, 1. megoldás, 1. ábra: A kész táblázat.
1. ábra: A kész táblázat.
ECDL Táblázatkezelés 48. vizsgafeladat, 1. megoldás, 2. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram a Diagram1 diagramlapon.
2. ábra: A kész csoportosított oszlopdiagram a Diagram1 diagramlapon.
ECDL Táblázatkezelés 48. vizsgafeladat, 1. megoldás, 3. ábra: Az A1:E51 tartomány exportja a Jegyzettömb ablakában.
3. ábra: Az A1:E51 tartomány exportja a Jegyzettömb ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 48. vizsgafeladat, 1. megoldás, 4. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
4. ábra: Az exportált PDF dokumentum a Microsoft Edge böngésző ablakában.
ECDL Táblázatkezelés 48. vizsgafeladat, 1. megoldás, 5. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.
5. ábra: A feladat megoldása során létrehozott 3 db fájl a Dokumentumok mappában.

2. A vizsgafeladat megoldása

Egy javaslat a végrehajtás menetére a billentyűzet használatával (69 lépés):

  1. Nyissuk meg szerkesztésre az M4-48.xlsx munkafüzetet!
  2. Nyomjuk le az F12 funkcióbillentyűt a Mentés másként párbeszédablak megjelenítéséhez!
  3. Gépeljük be a Fájlnév (Alt+N) kombinált szerkesztőmezőbe a nevünket, majd mentsük el a munkafüzetet a Mentés (Alt+S) gombot választva!

Tipp: Jegyezzük meg, ha egy létező munkafüzetet nyitunk meg, akkor a mentés másként funkció a munkafüzet mappáját kínálja fel a mentéshez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fájlnév szerkesztőmező tartalma, vagyis a munkafüzet neve kijelölt állapotban van, tehát egy másik, teljesen más név megadásakor azonnal felülgépelhetjük azt, nem kell előtte törölni a Del vagy a Backspace billentyűvel a szerkesztőmező tartalmát.

  1. Első teendőnk, hogy megismerkedjünk a munkafüzettel. Az M4-48 munkalap A1:K91 tartománya 90 minta tízféle összetevőjét tartalmazza. A 11 oszlopból álló táblázat első (A) oszlopa a minták sorszámát Általános Számformátumban, a B:K oszlopok az Összetevő1 oszloptól az Összetevő10 oszlopig a minták összetevőit tartalmazza szintén Általános Számformátumban. A szöveges oszlopfeliratokat az A1:K1, az adatokat Általános Számformátumban az A2:K91 tartományban találjuk.
  2. Az első feladat szerint az L oszlopban összegeznünk kell a minták összetevőit. Helyezzük az aktív cellát az L1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Összesen
  3. Üssük le az F5 funkcióbillentyűt, majd a képernyőn megjelenő Ugrás párbeszédablak Hivatkozás szerkesztőmezőjébe gépeljük be az L2:L91 tartományhivatkozást, végül üssük le az Enter billentyűt!

Tipp: Az F5 funkcióbillentyűt nem csak egy adott cellára ugrásra, hanem cellák, tartományok, teljes sor, sorok, oszlop, illetve oszlopok kijelölésére is használhatjuk, akár vegyesen is. Tartomány kijelöléséhez a tartományhivatkozást, több tartomány kijelöléséhez azok pontosvesszővel elválasztott hivatkozásait, sornál csak a sorszámot, soroknál a sorokat, oszlopnál az oszlop betűjelét, oszlopoknál a betűjelekből képzett tartományhivatkozást kell megadnunk, például A1:C3 vagy A1:C3;E20:E22 vagy 5:5 vagy 5:10 vagy B:B vagy B:N.

  1. A G2 cellába gépeljük be az =SZUM(B2:K2) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

Tipp: A Ctrl+Enter az Excel egyik leghasznosabb billentyűparancsa. Alkalmazásával az előzetesen kijelölt tartomány aktív cellájába begépelt tartalmat másolhatjuk át a tartomány többi cellájába. Ha a begépelt tartalom egy képlet, akkor az Excel az abban található (relatív, abszolút és vegyes) hivatkozástípusokat figyelembe véve végzi el a másolást. Ezzel helyettesíthetjük a kitöltést vagy más sokszorosításra használt módszert.
Persze, előfordulhat, hogy elrontjuk a képletet, vagy más okból szerkeszteni akarjuk azt. Ilyenkor jelöljük ki ismét a tartományt, nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt az aktív cella szerkesztéséhez, végezzük el a javítást, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!

  1. A 92. sorban az egyes összetevők átlagát kell képeznünk. Helyezzük az aktív cellát az A92 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: Átlag
  2. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B92:K92 tartományt!
  3. Adjuk ki a Kezdőlap / AutoSzum / Átlag (Alt+Ő, D, L) parancsot az ÁTLAG képletek rögzítéséhez!
  4. Az M oszlopban minden mintánál fel kell tüntetnünk, hogy a legkisebb mennyiségben előforduló összetevő hány százaléka az összmennyiségnek. Állítsuk össze a képletet az M2 cella számára! A legkisebb összetevőt a MIN(B2:K2) függvénnyel kapjuk meg, az összmennyiséget pedig már kiszámoltuk az L oszlopban (L2). A legkisebb értéknek az összmennyiséghez viszonyított százalékát úgy kapjuk meg, ha a legkisebb értéket elosztjuk az összmennyiséggel: =MIN(B2:K2)/L2. Helyezzük az aktív cellát az M1 cellára, majd gépeljük be a következő címkét: MIN/SZUM
  5. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az M2:M91 tartományt!
  6. Az M2 cellába gépeljük be az =MIN(B2:K2)/L2 képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  7. Üssük le a Ctrl+Shift+5 billentyűkombinációt a Százalék formátum beállításához!

Tipp: Néhány Számformátumot a következő billentyűkombinációkkal tudunk gyorsan és kényelmesen alkalmazni: Ctrl+Shift+1 – formázás Egyéni Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással, Ctrl+Shift+2 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található egynél kisebb tizedes törtet tartalmazó érték óra:perc formátumra alakításával, Ctrl+Shift+3 – formázás Egyéni Számformátumra a cellában található érték nn.hhh.éé formátumra alakításával, Ctrl+Shift+4 – formázás Pénznem Számformátumra két tizedesjeggyel és ezres tagolással (negatív érték esetén piros betűszínnel), Ctrl+Shift+5 – formázás Százalék Számformátumra tizedesjegyek nélkül egészre kerekítéssel.

  1. A O1-es cellában az 2-es, 4-es és 9-es összetevők legnagyobbikát keressük a C2:C91, az E2:E91 és a J2:J91 tartományokban. A megoldás egyszerű, az O1 cellába gépeljük be a következő képletet: =MAX(C2:C91;E2:E91;J2:J91), majd visszaállva az O1 cellára, üssük le a Ctrl+Shift+5 billentyűkombinációt a Százalék Számformátum beállításához! Az eredmény 100% lesz, ami csalóka a kerekítés miatt: ezért növeljük meg a tizedeshelyek számát például öttel: adjuk ki ötször egymás után a Kezdőlap / Tizedeshelyek növelése (Alt+Ő, 0) parancsot!
  2. Az öttizedes kijelzés beállításához, a cellák betűméretének csökkentéséhez, a Kék kitöltőszín beállításához, a cellák tartalmának középre zárásához, a vízszintes szegélyek és a sormagasság növeléséhez az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B2:K91 tartományt – az 5-7. feladat ennek a tartománynak a formázását kéri!
  3. Jelenítsük meg a Cellák formázása párbeszédablakot a Ctrl+1 billentyűkombinációval!
  4. Lépjünk a Ctrl+Tab billentyűkombinációval a Szám fülre!
  5. A Tab billentyűvel lépjünk a Kategória (Alt+A) listára, amelyben keressük meg a Szám kategóriát!
  6. A Tab billentyűvel lépjünk a Tizedesjegyek (Alt+D) szerkesztőmezőre, majd az ott talált értéket gépeljük át ötre, végül üssük le az Enter billentyűt!
  7. Csökkentsük le a betűméretet például 8 pontra a Kezdőlap / Betűméret csökkentése (Alt+Ő, W) parancs kétszeri kiadásával!
  8. Állítsuk be a Kék kitöltőszínt a Kezdőlap / Kitöltőszín (Alt+Ő, H1) parancs palettájának segítségével! A paletta Alapszínek részében a nyolcadik a Kék szín, amit a nyílbillentyűkkel lépkedve kereshetünk meg. Ha megtaláltuk, nyomjuk le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a kiválasztásához és a paletta becsukásához!
  9. A cellák tartalmának középre zárásához adjuk ki a Kezdőlap / Középre vízszintesen igazítás (Alt+Ő, KZ) parancsot!
  10. Állítsunk be vízszintes vékony szegélyt a sorok elválasztásához! Jelenítsük meg a Cellák formázása párbeszédablakot a Ctrl+1 billentyűkombinációval!
  11. Lépjünk a Ctrl+Tab billentyűkombinációval a Szegély fülre!
  12. Lépjünk a Tab billentyűvel a Stílus (Alt+S) listára, és a Le-Fel nyílbillentyűkkel válasszuk ki a Vékony választógombot, majd a Szóköz billentyűvel jelöljük ki!
  13. A Szegély részben található jelölőnégyzetekkel ki kell választanunk, hol akarunk vonalakat húzni. Nekünk a Fent, a Vízszintesen és a Lent jelölőnégyzeteket kell bejelölnünk. Keressük meg ezeket a jelölőnégyzeteket a Tab billentyűvel, majd a Szóköz billentyűvel egyenként jelöljük be azokat, vagy sorban egymás után üssük le az Alt+T, az Alt+I és az Alt+L billentyűkombinációkat!
  14. A beállítások érvényre juttatásához és a Cellák formázása párbeszédablakból való kilépéshez üssük le az Enter billentyűt!
  15. A sormagasság növeléséhez adjuk ki a Kezdőlap / Formátum / Sormagasság (Alt+Ő, FF, G) vagy a helyi menü Sormagasság (Shift+F10, A) parancsát! A képernyőn megjelenik a Sormagasság párbeszédablak.
  16. A Sormagasság szerkesztőmezőben talált értéket (13,5) növeljük meg tetszőleges mértékben, például 15-re, majd üssük le az Enter billentyűt!
  17. A B oszlop elé kettő új oszlopot kell beszúrnunk. Helyezzük az aktív cellát a B1 cellára, majd üssük le a Ctrl+Szóköz billentyűkombinációt a teljes oszlop kijelöléséhez!

Tipp: Az aktív cella sorának kijelölésére a Shift+Szóköz, oszlopának kijelölésére a Ctrl+Szóköz használható. Ha több sort/oszlopot akarunk kijelölni, akkor a szokásos Shift+nyílbillentyűk kijelölés kiterjesztéssel élhetünk.

  1. Az új oszlop létrehozásához üssük le kétszer egymás után a Ctrl+NumPad+ billentyűkombinációt vagy használjuk kétszer a Kezdőlap / Beszúrás / Laposzlopok beszúrása (Alt+Ő, BB, L) parancsot!

Álljunk meg egy szóra!
Ha képernyőolvasó szoftverrel dolgozunk (például Jaws, ZoomText), a numerikus billentyűzet valószínűleg kurzormozgató üzemmódban, vagyis a NumLock kikapcsolt állapotban van. Ha a numerikus billentyűzethez köthető billentyűkombinációkkal akarunk dolgozni, akkor a NumLock kapcsolónak bekapcsolt állapotban kell lennie.
Ha nincs numerikus billentyűzetünk, mert például TKL laptoppal dolgozunk, akkor használjuk a helyi menü Beszúrás (Shift+F10, S, Enter) parancsát.

Álljunk meg egy szóra!
Következő feladatunk csoportosított oszlopdiagram készítése az első hét minta 2-es, 4-es és 6-os összetevőit ábrázolva. Az ábrázoláshoz szükségünk van az oszlopcímkéket tartalmazó A2:A8 tartományra is, amelyben nem szövegek, hanem számok vannak.
Egy diagram készítése előtt mindig meg kell győződnünk arról, hogy a diagram kategóriatengelyén megjeleníteni kívánt értékek adattípusa igazodik-e a kiválasztott diagramhoz. Az A2:A8 numerikus értékei megzavarják az Excelt, nem az x tengelyen ábrázolandó feliratoknak, hanem az y tengelyen ábrázolandó értékeknek tekinti azokat – első oszlopként, vagyis adatsorként ábrázolva az 1-7 számokat.
Tapasztalataink szerint Excel verziótól függ ez a jelenség (talán szoftverhiba).
A megoldás a számok szöveggé alakítása – a formázás azonban nem oldja meg a problémát, mivel az Excel így is számként fogja értelmezni a cellák tartalmát. Ehelyett valamilyen karakterrel egészítsük ki a számokat vagy hívjuk segítségül a SZÖVEG függvényt. Mi ez utóbbi, elegánsabb módszerrel szoktunk élni ilyen probléma esetén, ahogy tesszük, javasoljuk ezt most is.

  1. Az egyszerűség kedvéért alakítsuk át az A2:A91 tartomány minden számát szöveggé: az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az A2:A91 tartományt!
  2. Az A2 cellába gépeljük be az =SZÖVEG(SOR(A1);”0”) képletet, majd üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt! A SOR függvény a megadott hivatkozás sorszámát adja vissza, vagyis az A2 cellában 1, az A3-ban 2 stb. szöveg fog megjelenni.
  3. Csoportosított oszlopdiagramot kell létrehoznunk egy új diagramlapon az első hét minta 2-es, 4-es és 6-os összetevőit ábrázolva. Az x tengelyen a hét minta megnevezését (A2:A8), az y tengelyen egy-egy oszloppal a 3 összetevő értékeit (három adatsor 7-7db adatponttal, E2:E8, G2:G8 és I2:I8) kell elhelyeznünk. Szükségünk lesz az A1, E1, G1 és I1 cellákra, mint feliratokra, az adatsorok nevének megjelenítéséhez. Láthatjuk, hogy az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazó cellák nem szomszédosak, így az F5 funkcióbillentyűt hívjuk segítségül, megadva a következő tartományhivatkozásokat: A1:A8;E1:E8;G1:G8;I1:I8

Tipp: Amikor a diagramon megjelenítendő értékek körét meghatározzuk, át kell gondolnunk, mely tartományt kell kijelölnünk a diagram létrehozása előtt. Többnyire nem csak az értékeket, hanem az oszlopok, illetve sorok címkéit is láttatni akarjuk a diagramon, így ezeket is ki kell jelölnünk. Egyszerű esetben ez általában a teljes táblázat kijelölését jelenti.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, mint a mostani feladatban is, ha ki kell hagynunk egy vagy több sort és/vagy oszlopot – esetünkben a B:D, F és H oszlopokat?
A megoldás, hogy csak az ábrázolni kívánt cellákat jelöljük ki, például az F5 funkcióbillentyű segítségével ügyelve arra, hogy a megadott tartományhivatkozások egy folytonos téglalap alakú területet adjanak eredményül. Így kellett tennünk a mostani feladatban is, kijelölve az A1:A8;E1:E8;G1:G8;I1:I8 tartományokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kihagyott területeket, akkor láthatjuk, hogy a kijelölt részek egy folytonos téglalapot mintáznak.

  1. Adjuk ki a Beszúrás / Oszlop- és sávdiagram beszúrása (Alt+E, Ú) parancsot, majd üssük le az Enter vagy a Szóköz billentyűt a Csoportosított oszlop gombkiválasztásához! A munkalap látható területének közepén megjelenik a kijelölt diagram.

Tipp: A diagram beillesztését követően annak szerkesztéséhez kapunk egy Diagrameszközök / Diagramtervezés (Alt+JC) és egy Diagrameszközök / Formátum (Alt+JZ) nevű menüszalag fület. Természetesen rendelkezésünkre áll a Shift+F10-el elérhető helyi menü is.

Álljunk meg egy szóra!
A kép, és más grafikus elem, mint például a diagram, úgynevezett lebegő objektumként a munkalap cellái felett, azokat eltakarva helyezkedik el. Egy lebegő objektumot úgy tudunk kijelölni, illetve több objektum esetén közülük választani, ha kiadjuk a Kezdőlap / Keresés és kijelölés / Objektumok kijelölése (Alt+Ő, ÖE, O) parancsot. Az Excel kijelöltté teszi az első objektumot, majd a Tab és Shift+Tab billentyűkombinációkkal ránk bízza a kezelni kívánt objektum kijelölését. A munkalap celláihoz az Esc billentyű leütésével térhetünk vissza.

  1. Helyezzük át a diagramot egy diagramlapra a Diagramtervezés / Diagram áthelyezése (Alt+JC, I) parancsot kiadva! A képernyőn megjelenő Diagram áthelyezése párbeszédablakban keressük meg és válasszuk ki az Új munkalap (Alt+M) választógombot, majd üssük le az Enter billentyűt! Az Excel áthelyezi a diagramot és minket is a Diagram1 névvel ellátott diagramlapra, amely az M4-48 munkalap előtt, attól balra fog létrejönni. A diagram kijelölt állapotban marad, így végrehajthatjuk a további feladatokat.
  2. A diagram címének megadásához adjuk ki a Diagramtervezés / Diagram-összetevő hozzáadása / Diagramcím / A diagram felett (Alt+JC, D, C, A) parancsot! Ezzel a címet a diagram fölé, középre helyezzük, egyben kijelöltté tesszük azt a szerkesztéshez.
  3. Nyomjuk le az F2 funkcióbillentyűt, az így aktivált Szerkesztőlécbe gépeljük be Az első 7 minta kifejezést, majd üssük le az Enter billentyűt!
  4. A diagram hátterét Világoskék kitöltőszínnel kell ellátnunk. Először adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
  5. A kombinált szerkesztőmezőben keressük meg a Diagramterület vagy a Rajzterület elemet, és válasszuk ki az Enter billentyű leütésével – a feladat szövegezéséből egyértelműen nem derül ki, hogy a teljes Diagram1 ábra vagy csak a diagram hátterének kitöltőszínén kell módosítani – mi a Rajzterület kitöltőszínét állítottuk be!
  6. Adjuk ki a Formátum / Kitöltés (Alt+JZ, Ö) parancsot, majd keressük meg és válasszuk ki a paletta Alapszínek részében a hetedik, Világoskék színt!
  7. Módosítsuk az y tengely skálájának lépésközét 0,15-re! Adjuk ki a Formátum / Diagramelemek (Alt+JZ, I) parancsot!
  8. A Diagramelemek kombinált szerkesztőmezőben keressük meg és válasszuk ki a Függőleges (Érték) tengely elemet az Enter billentyű leütésével!
  9. Adjuk ki a Formátum / Kijelölés formázása (Alt+JZ, B) parancsot! A munkalap jobb szélén megjelenik a Tengely formázása panel.
  10. A fókusz a Tengely beállításai gombon van. Ha mégsem, akkor a panelra lépéshez addig ütögessük az F6 funkcióbillentyűt, amíg a Tengely beállításai gombot ki nem választjuk!
  11. Ütögessük a Tab billentyűt, amíg nem találunk egy újabb, majd egy harmadik Tengely beállításai gombot!
  12. Haladjunk tovább a Tab billentyűvel a Fő lépték szerkesztőmezőig! Az itt található értéket gépeljük felül a 0,15 értékkel, majd üssük le az Enter billentyűt!
  13. Az elkészült diagramot láthatjuk a 2. ábrán. Térjünk vissza az M4-48 munkalapra a Ctrl+PageDown billentyűkombinációval!
  14. A B2:B91 cellákban plusz vagy mínusz jelet kell megjelenítenünk, attól függően, hogy az összetevők szorzata 0,00001-nél, vagyis egy százezrednél kisebb vagy sem. Állítsuk össze a képletet a B2 cella számára! Az összetevők szorzata nem más, mint a tíz érték szorzata (D2*E2*F2*G2*H2*I2*J2*K2*L2*M2), de használjuk helyette inkább a SZORZAT függvényt: SZORZAT(D2:M2). Ennek eredményét kell összehasonlítanunk 0,00001-el: SZORZAT(D2:M2)<0,00001. Ha kisebb, a plusz jelet, ha nem, akkor a mínusz jelet kell a cellában megjelenítenünk a HA függvénnyel: =HA(SZORZAT(D2:M2)<0,00001;”+”;”-„). Kevesebbet kell gépelnünk, és a képlet is elegánsabb, ha 10 hatványaként írjuk fel a 0,00001 értéket: =HA(SZORZAT(D2:M2)<1E-5;”+”;”-„)
  15. Helyezzük az aktív cellát a B1 cellára! A B1 cellában legyen a címke a következő: SZORZAT(ÖSSZETEVŐK)<1E-5
  16. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki a B2:B91 tartományt, majd a B2 cellába gépeljük be az =HA(SZORZAT(D2:M2)<1E-5;”+”;”-„) képletet, végül üssük le a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
  17. A kész táblázat elejét az 1. ábra mutatja.
  18. A következő feladat azt kéri, hogy mentsük szövegfájlba az A1:E51 tartományt. Ha nincs előírva, márpedig a feladatleírás szerint nincs, hogy ehhez kizárólag az Excelt használhatjuk, akkor elindíthatjuk a Jegyzettömb alkalmazást, és a Vágólap segítségével készíthetünk másolatot a tartományról a Jegyzettömb alkalmazásba. Ha a vizsgán csak az Excellel dolgozhatunk, akkor egy új munkalapra másolatot készítünk a tartományról, majd az F12 segítségével mentjük a munkalapot a megadott mappába a megadott néven, Fájl típusaként a Szöveg (MS-DOS) formátumot választva. A következő lépésekben az első módszer szerint járunk el.
  19. Az F5 funkcióbillentyű segítségével jelöljük ki az A1:E51 tartományt, majd készítsünk róla másolatot a Vágólapra a Ctrl+C billentyűkombinációval!
  20. Indítsuk el a Jegyzettömb alkalmazást: üssük le a Start billentyűt, a keresőmezőbe gépeljük be a jegyzettömb szót, végül üssük le az Enter billentyűt!
  21. A képernyőn megjelenő Jegyzettömb ablakba illesszük be a Vágólap tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval!
  22. Üssük le a Ctrl+S billentyűkombinációt a mentéshez!
  23. A képernyőn megjelenő Mentés másként párbeszédablak Fájlnév (Alt+L) kombinált szerkesztőmezőjében adjuk meg a kért nevet, esetleg válasszuk ki a megadott mappát, végül a Mentés (Alt+E) gombot! A szövegfájl tartalmát látjuk a 3. ábrán.
  24. Zárjuk be a Jegyzettömb alkalmazást, és térjünk vissza az M4-48 munkalapra!
  25. Utolsó feladatunk a munkalap nyomtatása egy oldalra. Léptessük az aktív cellát a Ctrl+Home billentyűkombinációval az A1 cellára a kijelölés megszüntetéséhez!
  26. Adjuk ki a Lapelrendezés / Oldalbeállítás (Alt+P, O) parancsot!
  27. Az Oldal fülön válasszuk ki az Álló Tájolást (Alt+L), a Nagyítás részben a Legyen (Alt+N) választógombot!
  28. Üssük le az Enter billentyűt az Oldalbeállítás ablakból való kilépéshez!

Álljunk meg egy szóra!
A papírtakarékosság jegyében, valamint az eltérő nyomtatási környezetek miatt mi a gyakorlatok során a nyomtatási kéréseket PDF exporttal helyettesítjük, természetesen az esetlegesen előírt oldalbeállításokkal. Aki továbbra is nyomtatni akar, az a Ctrl+P-vel indíthatja a Fájl / Nyomtatás parancsot (Alt+F, P).

  1. Adjuk ki a Fájl / Exportálás parancsot, és keressük meg a PDF/XPS létrehozása (Alt+F, E, A) gombot!
  2. A képernyőn megjelenik a Közzététel PDF vagy XPS formátumban párbeszédablak, amelynek Fájlnév kombinált szerkesztőmezőjében látjuk a munkafüzet nevét, amit el is fogadhatunk.
  3. Mentsünk a Közzététel (Alt+K) gombot választva!

Tipp: Az operációs rendszer és az Excel korábbi használatától függően vagy azonnal megjelenik a tartalom az alapértelmezett PDF olvasó alkalmazásban, vagy előtte rákérdez a Windows, hogy melyik alkalmazással akarjuk azt megnyitni. Utóbbi esetben – ha más PDF olvasó alkalmazás nincs telepítve –, a Microsoft Edge böngészőt kínálja fel, amit egy Enter leütéssel el is fogadhatunk.

  1. Ha számítógépünkön van PDF kezelő alkalmazás vagy böngésző, akkor azt az Excel megpróbálja elindítani és megjeleníteni a fájl tartalmát (4. ábra).
  2. A feladattal végeztünk, mentsünk és zárjunk be minden fájlt és alkalmazást!

A feladat megoldása során 3 db fájlt hoztunk létre: egy Excel munkafüzetet egy-egy munka- és diagramlappal, egy TXT szövegfájlt és egy PDF dokumentumot (5. ábra).

VÉGE.

Infopanel
Készült: 2020 július 23.
Operációs rendszer: Windows 10 (21H2, 2111b19044)
Irodai programcsomag: Microsoft Office 2016 v2206b15330.20266, Aktuális csatorna
Szint: kezdő, ECDL modul/tanmenet: Táblázatkezelés/S6
Kategória: ECDL → Táblázatkezelés → Vizsgafeladatok 

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat