Frissítve: 2020 december 14.
Miről szól ez a cikk?
Az operációs rendszer fogalmának és feladatainak tisztázása után nézzük meg, milyen tulajdonságokkal bírtak a múlt és bírnak a ma operációs rendszerei. Tekintettel a számos tulajdonságra, ebben a cikkben a maradék tulajdonságokat ismertetjük.
Tartalomjegyzék
1. Ingyenes vagy fizetős operációs rendszerek
Térjünk át a közismertebb és felhasználóként könnyebben megérthető tulajdonságokra! Az első szempont mindig az ár, így felmerül a kérdés, ingyenes vagy fizetős? Nyilván a szabad fejlesztésű, nyílt operációs rendszerek – mint a Linux különféle disztribúciói – ingyenesek, azonban ezekhez többnyire nem jár hivatalos támogatás, legfeljebb az internetes fejlesztői és felhasználói közösségben bízhatunk.
A fizetős, többnyire zárt operációs rendszerek sem mindig kerülnek pénzbe, hiszen számos lehetőség adódik operációs rendszer beszerzésére például márkás, OEM gyártótól származó, a polcról leemelt számítógéppel együtt kedvezményes áron vásárolva, vagy ingyenes támogatás formájában – például a hazai Tisztaszoftver (Microsoft Windows és Office) vagy a Jaws képernyőolvasóknál az Ország licence program keretében.
A különféle okoseszközök (tablet, okostelefon, okosóra, fitnesz karkötő, okosautók fedélzeti rendszerei stb.) elválaszthatatlan része az operációs rendszer, hiszen azt gyártójuk az adott eszközhöz illesztette, így az árnak – és a garanciának – része az operációs rendszer és a támogatás is.
2. Szöveges vagy grafikus felhasználói felületet használó operációs rendszerek
A felhasználói felület, angolul a user interface (ejtsd júzer interfész), röviden UI egy operációs rendszer azon elemeinek összessége, amely a felhasználóval való kapcsolattartásért felelős. Az első számítógépek lyukkártyával, lyukszalaggal, kapcsolókkal, nyomtatókkal kommunikáltak felhasználóikkal, ami igazi fehérgalléros munka volt. A képernyő mint kimeneti, és a billentyűzet, majd az egér mint bemeneti periféria megjelenésével a kommunikáció jelentősen könnyebb lett, így megnyílt az út a számítógép mindenki által történő kezelése előtt.
A kezdeti időben a számítógépek és a megjelenítést végző perifériák (képernyő, grafikus vezérlő) teljesítménye csak szöveges megjelenítést tett lehetővé. Az első IBM PC kompatibilis számítógépek fekete háttéren zöld, fehér, illetve ámbra (narancs) színű karaktereket tudtak korlátozott számban a képernyőre rajzolni az egyszínű (monokróm) kijelzőkön. Ezért a kijelzők felbontását karaktersorban és -oszlopban adták meg. A tipikus felbontás 25 sorban soronként 80 karakter volt – egy-egy karakter a képernyőn egy 8×8-as képpontrácsból állt. Ez nyilván olyan operációs rendszer alkalmazását tette lehetővé, amely szöveges felhasználói felülettel rendelkezett, azt szöveges utasításokkal lehetett kezelni, és a rendszer is szöveges üzenetekkel válaszolt. Ilyen rendszer volt az IBM PC kompatibilis számítógépek Microsoft DOS operációs rendszere, vagy az otthoni számítógépek közül a Sinclair ZX81 vagy a Commodore család gépeinek beépített BASIC nyelvű parancsértelmezője. Az 1. ábrán a Microsoft DOS kezdőképernyőjére és egy tartalmat listázó dir parancsra látunk példát.
Tipp: A karakterek zöld, ámbra és fehér színű megjelenítéséért nem a számítógép, hanem a képernyő felelt. A felhasználó a drágább típusokon egy kapcsoló segítségével a választhatott a színek közül.
A szöveges felhasználói felület neve angolul Text User Interface, röviden TUI. Egy szöveges felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszer kezeléséhez elegendő a billentyűzet.
A hardverek fejlődése magával hozta a grafikus megjelenítés képességét, így már nem karaktereket, hanem képpontokat (pixel =picture element) rajzoltak képernyőre a számítógépek – minden, ami megjelent a képernyőn, még a szövegek is, egyedileg vezérelt képpontokból álltak össze.
Az operációs rendszer eleinte szöveges üzemmódban, a grafikus üzemmódra átkapcsolhatóan, később natív grafikus üzemmódban indult el, egy segédprogrammal biztosítva a karakteres felület elérését (konzol). A PC-k és például a Commodore 64 otthoni számítógép felbontása kezdetben csekély (320 képpont egy sorban és 200 sor), és a színek száma is igen korlátozott volt. Ma már egy asztali PC képernyője akár 8k, vagyis 8192×4320 képpont felbontású is lehet, és egy képpont akár 16 millió szín egyikében pompázhat.
Már a 80-as és 90-es években grafikus megjelenítőkkel érkeztek a számítógépek, így az IBM PC kompatibilis számítógépek világában is megjelentek a grafikus operációs rendszerek, mint az IBM OS/2 vagy a Microsoft Windows. A versenytársak sem tétlenkedtek, az Amiga AmigaOS, az Apple MacOS, és a Linux különféle ablakkezelő alrendszerei is terjedtek. A 2. ábrán a Microsoft Windows XP képernyőjére és egy megnyitott parancsértelmező ablakra látunk példát.
A grafikus felhasználói felület neve angolul Graphical User Interface, röviden GUI. Egy grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszer kezeléséhez szükség van egérre (grafikus mutatóeszközre) és billentyűzetre.
Jelenleg mindkét felhasználói felület jelen van a számítógépes eszközökben. Számos, elsősorban szakemberek által üzemeltetett hardver, például a beágyazott, hálózati vagy IoT eszközök kezeléséhez, elegendő egy parancssoros felület. Ma már a nagyközönség számára, de a szakemberek által üzemeltetett eszközökben is inkább a grafikus felhasználói felülettel bíró operációs rendszerek használata terjedt el –az asztali és hordozható számítógépeken, az okoseszközökön grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszereket használunk, míg számos speciális hardvert (biztonsági kamerák, hálózat és más IoT eszközöket) szintén grafikus felületen, internet böngészőn keresztül kezelünk.
3. Egy- vagy többfeladatos operációs rendszerek
Az első számítógépek első operációs rendszerei egyidőben egyetlen felhasználó által elindított programot voltak képesek futtatni. Az ilyen operációs rendszert egyfeladatos, angolul single-tasking operációs rendszernek nevezzük.
Az 1. ábrán látott Microsoft DOS operációs rendszer például ilyen rendszer volt: a dir parancsot kiadva meg kellett várni a parancs által végzett folyamatok eredményét. A műveletvégzés közben a kurzor eltűnt a képernyőről, megakadályozva például egy újabb parancs beírását. De nem csak a régmúlt operációs rendszerei, hanem az első mobil-, illetve okostelefonok is egyfeladatos operációs rendszerrel rendelkeztek, egyszerre csak egy felhasználói program futtatásának képességével bírva.
Később a számítógépek teljesítménye és hardvere, főleg a grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszerek eljövetelével, lehetővé tette az egyidőben több felhasználói program futtatását. Az egymás után elindított felhasználói alkalmazások, a háttérben futó rendszerfolyamatok és eszközillesztő programok számát azonban a számítógép processzorának sebessége és memóriájának kapacitása kezdetben jelentősen behatárolta. A mai asztali számítógépek korában azonban ez a korlát már nincs jelen, köszönhetően a több processzornak, abban a több magnak, szálnak, a több GHz működési frekvenciának, a 8-16-32GB-nyi RAM memóriának, illetve a gyors memórialapú háttértáraknak. Így ma már nem gond, ha például irodai programcsomagunk több alkalmazásával dolgozunk, miközben számos honlap tartalmából szemezgetünk, a háttérben elektronikus levelezésünk bonyolódik, ismerőseinkkel csevegünk és tweeteket váltunk, zenelejátszó szól, az operációs rendszert frissítjük, fájlokat töltünk le, a víruskereső ellenőrzést tart, a felhőtárhelyünk szinkronizálja fájljainkat…és sorolhatnánk még.
Tipp: Egy adott számítógépet naponta, éveken át használókban gyakran körvonalazódik az az érzés, hogy egy idő után mintha egyre lassabban működne az operációs rendszer. Ezen érzés valós, hiszen az operációs rendszerek frissítése párhuzamosan zajlik a hardverek fejlődésével. Ennek köszönhetően az ugyanazon a számítógépen hónapról hónapra frissülő operációs rendszer egyre több szolgáltatást, háttérfolyamatot, eszközkezelőt kap és futtat a háttérben. Emellett a felhasználó is egyre több háttérben futó alkalmazást (pl. víruskeresőt) telepít, egyre több eszközt csatlakoztat a számítógéphez. Mindezek egyre több erőforrást (processzoridőt, memóriát) igényelnek, így a kezdeti néhány másodperces rendszertöltés hosszú percekre tolódhat ki, az alkalmazások lomhábbak, és az egyre lassuló érzés máris igazolást nyer.
A párhuzamosan több felhasználói program futtatására képes operációs rendszert többfeladatos, angolul multitasking operációs rendszernek nevezzük. Ma már ilyen az összes operációs rendszer, működjön akár egy asztali gépen vagy egy okoseszközön: a Microsoft és az Apple különféle Windows és OSX, a Linux különféle disztribúciói, az okosórák és okostévék Android és más operációs rendszerei mind többfeladatos operációs rendszerek.
A párhuzamosan futó alkalmazások, vagyis feladatok természetesen nem egyszerre, egyidőben futnak, hanem a processzor idejét osztja el, ütemezi az operációs rendszer, hol az egyiknek, hol a másik feladatnak adva át a számítógép erőforrásait. Ezt hívjuk időosztásnak. Ez így van akkor is, ha a számítógép több processzort, magot és/vagy szálat tartalmaz.
Az időosztás kétféle elven működhet:
- Az együttműködő többfeladatos (cooperative multitasking) operációs rendszerben az egyes alkalmazások maguk rendelkeznek az időszeletek felett, úgymond magukat ütemezik: addig használják a processzort és más erőforrásokat, amíg szükséges, amíg nem végeznek egy részfeladattal, vagy amíg várakozó állapotba nem kerülnek. Ilyen esemény lehet a felhasználó beavatkozására várakozás, vagy egy elindított művelet elvégzése (pl. formázás, szöveg gépelése), vagy egy folyamat felfüggeszthető részére érkezés. Az együttműködő többfeladatos operációs rendszer előnye, hogy a felhasználó által éppen használt, előtérben lévő, aktív alkalmazás hosszabb és/vagy több időszeletet kapva gyorsabban futhat, fokozva a felhasználói élményt, gyorsnak éreztetve a rendszert. Hátránya, hogy ha az aktív feladat lefagy, rendszerhibát okoz, akkor magával ránthatja az egész operációs rendszert. Éppen ezért ezt a fajta működési módot ma már nem használják.
- A ma operációs rendszerei kiosztó többfeladatos (preemptive multitasking) elven működnek. Ez azt jelenti, hogy nem a feladatok rendelkeznek az időszeletek felett, hanem az operációs rendszer ütemezi, osztja ki azokat, folyamatosan felfüggesztve az aktív folyamatot, és tovább futtatva egy másikat, a mai számítógépek gyors központi egységeinek köszönhetően észrevehetetlenül gyorsan kapcsolva egyikről a másikra.
Foglaljuk össze a kétféle időosztásos elv közötti főbb különbségeket:
- A kiosztó ütemezésnél a processzor időszeletét korlátozott ideig osztják ki a folyamatokhoz, míg az együttműködő ütemezésnél a processzor idejét addig ragadja magához egy folyamat, amíg le nem áll vagy várakozási állapotba nem kapcsol.
- A kiosztó ütemezésnél a végrehajtási folyamatot megszakíthatja az operációs rendszer, míg együttműködő ütemezésnél a végrehajtási folyamat végét megvárja az operációs rendszer.
- A kiosztó ütemezésnél az operációs rendszernek nyilvántartást, várólistát kell vezetnie a futó folyamtokról. Míg együttműködő ütemezésnél nincs szükség várólistára.
- A folyamatok fontossági, prioritási sorrendbe rendeződnek. A rendszerfolyamatok, az operációs rendszer alapvető folyamatai (magfolyamatok, kernel folyamatok) magasabb prioritással rendelkeznek a felhasználói programoknál. Kiosztó ütemezésnél, ha egy magasabb prioritású folyamat gyakran felkerül a várólistára, akkor az alacsonyabb prioritású folyamatok sokáig várakozhatnak, ami azok lassulását, megnövekedő válaszidejét eredményezheti. Ilyen folyamat lehet például a fájlmásolás gyors eszközről egy lassú eszközre, miközben az operációs rendszer válaszideje egy kisteljesítményű számítógépen jelentősen megnövekedhet. Együttműködő ütemezésnél a magasabb prioritású folyamat több és nagyobb időszeletet ragad magához, kevesebb időszeletet adva az alacsonyabb prioritású folyamatoknak. Látszólag tehát mindkét esetben ugyanaz az eredmény, de amíg kiosztó ütemezésnél a várólistába kerülés szabályozható, addig együttműködő ütemezésnél egy-egy magasabb prioritású folyamat kontroll nélkül magához ragadhatja az erőforrásokat.
- Az előző pontban leírtakkal összhangban nem csak az eltérő prioritású, hanem a kritikus folyamatok kezelése is eltér. A kiosztó ütemezésű operációs rendszer rugalmasan jár el a kritikus folyamatok várólistába érkezésekor, lehetővé téve azok (például hibaüzenetek megjelenítése) mielőbbi hozzáférését az időszelethez, a többi folyamat prioritásától függetlenül. Az együttműködő ütemezés ezzel szemben érzéketlen a kritikus folyamatra, az időszeletet birtokló folyamat zavartalanul fut tovább.
4. Egy- vagy többfelhasználós operációs rendszerek
Az egyfelhasználós operációs rendszerek nem különböztetik meg a számítógép elé leülő felhasználót, mindenkit egynek, azonosnak tekintve, ugyanazokkal a – többnyire teljes – jogokkal ellátva. Az első otthoni és irodai számítógépek operációs rendszerei mind egyfelhasználósak voltak, és ilyen volt az IBM PC-k első Microsoft DOS operációs rendszere is. Nyilván egy többfelhasználós irodai környezetben ez hátrány, hiszen a számítógéphez és a rajta tárolt adatokhoz bárki hozzáférhetett, és nem volt lehetőség távozáskor sem a rendszert védelem alá helyezni. A védelem hiánya miatt az egyfelhasználós operációs rendszerek szoftveresen igen támadhatónak bizonyultak, hiszen bármilyen programvírus azonnal hozzáfért a teljes rendszerhez.
Ezeket a biztonsági problémákat felismerve a ma operációs rendszerei mind többfelhasználósak. Ez jelenti egyrészt a felhasználók, másrészt az alkalmazások, valamint a rendszerfolyamatok tevékenységeinek korlátozását. Mindhárom csoport felhasználói fiókot, és ahhoz rendelt erőforrásokat (tárhely, rendszerfolyamatok végzése, jogosultsági kör) kap. Az operációs rendszer elindítását követően a felhasználónak be kell jelentkeznie a felhasználói fiókba, az általa elindított alkalmazások pedig a felhasználói fiókhoz rendelt jogosultságokkal futnak. A rendszerfolyamatok szintén saját fiókkal rendelkeznek, amit az operációs rendszer állít be. A fiókokhoz rendelt jogosultságok vagy úgynevezett rendszergazdai, mindent megengedő jogok, vagy korlátozott, általános jogok lehetnek.
A többfelhasználós tulajdonság azt is jelenti, hogy egy operációs rendszerben több felhasználó rendelkezik saját fiókkal, hanem azt is, hogy egy felhasználó több fiókot készíthet magának, akár eltérő jogosultságokkal. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni az utóbbi fontosságát, erősen ajánlva, hogy saját számítógépén mindenki legalább kettő fiókot használjon: egyet a napi munkára korlátozott jogokkal és egy rendszergazdai jogokkal bíró fiókot szükség esetére. Ezzel a módszerrel jelentősen növelhető számítógépünk biztonsága, és az elfelejtett jelszó ellen is véd.
Nagyvállalati környezetben használnak vándorló (roaming) felhasználói fiókokat is a munkahelyen csak időnként megjelenő munkatársaknak – számukra ugyanis nem szükséges dedikált munkahelyet létesíteni, elegendő egy éppen szabad számítógép elé leültetni. Sikeres bejelentkezést követően a fiókját (benne a beállításokkal és az alkalmazásokkal) egy központi számítógépről tölti le az operációs rendszer a számítógépre, majd törli azokat a kijelentkezést követően. Így a munkára fenntartott tér kisebb lehet, nem kell mindenkinek helyet és számítógépet biztosítani, kisebb lehet a bekerülési és a fenntartási költség.
Hasonlóan vannak beállítva az internetes kávéházak és más nyílt elérésű számítógépek operációs rendszerei is: a felhasználó igen korlátozott jogokkal bíró felhasználói fiókot kap, amely csak az engedélyezett alkalmazásokhoz és folyamatokhoz ad hozzáférést.
5. Könnyen kezelhető operációs rendszerek
A ma operációs rendszerei már támogatják a megváltozott munkaképességű felhasználókat, így a látás-, a hallás- és a mozgássérült embertársaink számos használatot könnyítő lehetőséggel találkoznak. A kontrasztos képernyős megjelenítés, az egérmutató és a billentyűzet használatát megkönnyítő megoldások, az elhangzottak feliratozása, a képernyőtartalom felolvasása majdnem minden operációs rendszer része. Ők és az egészséges felhasználók is hasznosnak találják a mesterséges intelligenciával (Artificial Intelligence, AI) megtámogatott digitális asszisztenseket (Amazon Alexa, Apple Siri, Google Assistant, Microsoft Cortana, Samsung Bixby), amelyekkel az operációs rendszer szóban utasítható és diktafonnak használható. Terjedőben a virtuális (Virtual Reality, VR) és a kibővített vagy kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) támogatása is, amely a látássérült és egészséges felhasználók számára újszerű megjelenítési és kezelési módokat kínál fel.
6. A hálózatokat kezelni képes operációs rendszerek
Az első operációs rendszerek nem tudtak egymással kommunikálni, nem ismertek semmiféle hálózati kapcsolattartási módot. Természetesen amatőr próbálkozások történtek arra, hogy például az otthoni számítógépeket helyi hálózatba kössék, de ezek többnyire egyedi megoldások maradtak. Az Internet, akkor még ARPANET, a katonák és a fehérgallérosok játékszere volt, a nagyközönség még nem is hallott róla. Az IBM PC-k Microsoft DOS operációs rendszere sem ismerte a hálózatot.
Persze ez nem tartott sokáig, a hálózati átvitel szabványosítását követte a különféle lefedettségű és kiterjedésű hálózatok (LAN, MAN és WAN, majd az Internet) kiépítése, a szükséges csatlakozók, hálózati kártyák kifejlesztése és számítógépekbe építése. Ma már nincs olyan számítógép és operációs rendszer, amely ne ismerné a különféle hálózati kapcsolattartási módokat: az Ethernet szabványú vezetékes, valamint a GSM, a Wi-Fi és a Bluetooth rádiós rendszert.
7. Összefoglalás
A két rész végére érve soroljuk fel, milyenek lehetnek az operációs rendszerek! Osszuk ketté a tulajdonságokat az átlagfelhasználók és a műszaki érdeklődésűek számára érdekes szempontok szerint. Kezdjük a közérthetőbbekkel:
- Beágyazott vagy lemezes, fixen a számítógépbe épített vagy egy cserélhető háttértárra előzetesen vagy a felhasználó által elő- vagy utólag bármikor újratelepített operációs rendszerek.
- Azonnal használatba vehető és telepíthető operációs rendszerek közül ma már az utóbbiak dominálnak, így a felhasználók maguk választhatják ki, mely operációs rendszerrel akarnak dolgozni, illetve utólag bármikor választhatnak másikat vagy frissebbet.
- A frissíthető operációs rendszerek előnye, hogy az új szolgáltatások és a módosítások könnyen átvezethetők, a hibák kijavíthatók. A felhasználó a frissíthetőséggel mentesül az operációs rendszer új változatának ismételt telepítése alól. A frissítés történhet offline módon egy új telepítőkészlettel vagy online módon az internet segítségével.
- A fogyasztói kör egyik legfontosabb szempontja az adott operációs rendszer ingyenessége, és ára.
- Ma már minden operációs rendszer grafikus felhasználói felülettel (GUI) rendelkezik, ami lehetővé teszi a szabad ábrázolást és a legkülönfélébb vezérlőeszközök használatát (billentyűzet, egér, érintőpad és képernyő, játékvezérlők, szem- és kézmozgást-követők, VR/AR sisakok és kesztyűk stb.). A szöveges felhasználói felülettel (TUI) rendelkező operációs rendszerek egyszínű karakterek megjelenítésére voltak képesek, vezérlésükhöz parancsokra és billentyűzetre volt szükség. A grafikus felülette bíró operációs rendszerek által támogatott színszám, képfrissítés és képpont felbontás folyamatosan nő, míg a szöveges operációs rendszerek leragadtak a korlátozott számú színnél és a 80*25 karakternél.
- Az egyfeladatos operációs rendszerek egyidőben csak egy alkalmazást voltak képesek futtatni, míg a többfeladatosak a számítógép erőforrásaitól függően tetszőleges számút. A mai többfeladatos operációs rendszerek kiosztó, preemptív időosztásos elven működnek, vagyis az operációs rendszer osztja szét az erőforrásokat, így a processzor idejét is minden futó folyamat között.
- Az operációs rendszerek, közvetve a felhasználó, alkalmazásainak és az operációs rendszer saját folyamatainak védelmét, szemben az egyfelhasználós operációs rendszerek teljes mértékben hiányzó védelmével szemben a többfelhasználós tulajdonság biztosítja. A többfelhasználósság az operációs rendszer által kezelt felhasználói és rendszerfiókokban testesül meg.
- A megváltozott munkaképességű, de az egészséges felhasználó is számos, úgynevezett könnyű kezelést biztosító szolgáltatást kap a ma operációs rendszerétől, kezdve a látás-, hallás- és mozgássérülteknek szánt szolgáltatásoktól a digitális asszisztenseken át a virtuális és kiterjesztett valóság támogatásáig.
- A ma hálózatos tulajdonsággal bíró operációs rendszerei képesek más számítógépek operációs rendszereivel kapcsolatot létesíteni akár vezetékes, akár rádiós kapcsolatot létesítve.
Következzenek a műszaki jellegű tulajdonságok:
- Az architektúrához igazodás alatt az operációs rendszer utasításkészletének a számítógépet működtető processzorcsaládban elhelyezett mikrokódhoz igazodását értjük. Az operációs rendszert alkotó utasításokat meg kell értenie a processzornak, illetve a processzort a mikrokódját ismerő utasításokkal lehet vezérelni. A mai közhasznú számítógépekben és okoseszközökben korlátozott számú processzorgyártó terméke található meg, így az igazodás nem nehéz. Sőt, az IBM PC kompatibilis számítógépeken használt operációs rendszerek mindkét (AMD és Intel) processzorgyártó x86-os mikrokódjához igazodnak.
- A moduláris operációs rendszer azok számára csemege, akik maguk szeretnék meghatározni operációs rendszerük képességeit. A fogyasztói piacon inkább a monolitikus operációs rendszerek dívnak a „Vedd meg és használd!” fogyasztói szlogen jegyében.
- Az operációs rendszer nyíltsága szintén a guruk és a szakemberek kedvelt tulajdonsága, akik a többnyire ingyenesen elérhető és közösségi fejlesztésben és támogatásban részesülő forráskód birtokában a rendszer mélyéig hatolva szabhatják igényeikre operációs rendszerüket. A zárt operációs rendszereket az átlagfelhasználók szeretik leemelni a polcról.
- Az elosztott és a virtuális, felhő operációs rendszerek többnyire a nagyfelhasználók, vagyis a vállalatok, egyetemek, állami intézmények, internetes szolgáltatók stb. eszközei, többezres számítógépparkjuk üzemeltetéséhez használva azokat.
VÉGE.
Infopanel
Készült: 2020 december 14.
Szint: kezdő, ECDL: M01/S1/1.3.2
Kategória: Számítógépes alapismeretek → Számítógépek és eszközök → Szoftver és szoftverlicenc → Az operációs rendszer fogalma
![Napi billentyűparancs: az aktuális dátum és idő beillesztése egy Word dokumentumba [#129]](https://www.fiatluxefel.info/wp-content/uploads/2020/10/BejegyzesFaceTwitter_Napibillentyuparancs_1-300x157.png)
