Frissítés: megérkeztek az Intel Arc grafikus kártyák specifikációi [#190]

Szeptember 8-án az Intel bemutatta Intel Arc márkanevű asztali gépekhez tervezett grafikus kártyáit. Ezzel az AMD és az NVIDIA mellett harmadikként a világ legnagyobb csipgyártója is beszállt a VGA piacra a gamerek legnagyobb örömére – a piros és a zöld csapat mellett most már a kékek küzdelmeit is figyelemmel kísérhetjük. Reméljük, ezzel a piaci verseny is egészségesebb lesz, és ezzel csak mi, vásárlók és gamerek fogunk a legjobban járni. Az idézett cikk alapján tekintsük át, mit is főztek ki az Intel boszorkánykonyháján!

Az Intel Arc grafikus kártyák eszközkezelője honlapunkról is letölthető: a linkek az Eszközkezelő letöltések (#197) oldal Intel Arc Graphics DCH grafikus eszközkezelő című fejezetében találhatók meg.

Bár a bemutató az asztali gépekhez készített A sorozatú Intel Arc grafikus bővítőkártyákról szólt, az Intel várhatóan a laptopokhoz és a saját gyártású processzorai beépített VGA magjához is szánja az Arc termékcsaládot.

A VGA kártyák elnevezése igazodik az Intel asztali processzorainak elnevezéséhez – Intel Core i3, i5 és i7: az A sorozatú kártyák, teljesítménytől és kiépítéstől függően Intel Arc 3, Arc 5 és Arc 7 néven lesznek elérhetők.

Az Intel Arc A770 és A750 kártyák alkotják a felső szintet 32db, illetve 28db Xe-maggal. A középosztályt az Arc A580 24db Xe-maggal, a belépő szintet pedig 8db Xe-maggal az Arc A380 képviseli. Így áll össze az Intel Arc 3, 5 és 7 sorozat (1. ábra).

1. ábra: Az Intel Arc A-sorozatú asztali GPU kártyák jellemzői.
1. ábra: Az Intel Arc A-sorozatú asztali GPU kártyák jellemzői. A kép forrása a hivatkozott cikk.

A képen számos érdekes adat található – fussunk át rajtuk, hogy tisztább legyen a kép!

Az Xe Super Sampling (XeSS) az Intel megoldása az alacsony felbontású képek nagyobb felbontásúra történő felskálázására valós időben – a technológia célja hasonló a az AMD FSR és az NVIDIA DLSS eljárásához. A felskálázás (upscaling) azt jelenti, hogy ha egy GPU nem képes magas felbontáson szaggatás mentesen, vagyis folyamatosan futtatni egy játékot, akkor egy megoldás, ha a GPU alacsony felbontáson állítja elő a képernyőn megjelenítendő  képet, majd különféle számítások segítségével nagyobb felbontású képet állít elő, és azt teszi ki a képernyőre.

Az XeSS a GPU-ban megvalósított hardver és az XMX AI Acceleration mesterséges intelligencia támogatásával működő eljárás, amely tehát kisebb felbontásban állítja elő a játék képét, majd ebből állítja elő a magasabb felbontású képet. Ez a folyamat gyorsabb a magasabb felbontású kép előállításánál, így a mozgókép nem fog szaggatni. Emellett a magasabb felbontás több képpontot, részletesebb, részletgazdagabb, élvezhetőbb, reálisabb képet eredményez. A hagyományos (Traditional) és az XeSS feldolgozási menete látható a 2. ábrán.

Az Xe Media Engine a GPU-ba beépített, videókódolást segítő hardverelemekre utal. Az Intel Arc GPU-i tehát natívan támogatják a legelterjedtebb kodekeket (kódoló/dekódoló), úgymint az AV1, H.264/AVC, H.265/HEVC és VP9. Ezeknek köszönhetően sokkal gyorsabbá válik a videók feldolgozása.

A DirectX 12 a Microsoft szoftverkönyvtára a multimédiás (játékokat, mozgóképeket, hangokat stb. lejátszó és kezelő) alkalmazásokat fejlesztők számára. Tulajdonképpen egy olyan Windows-összetevő, vagyis eszközkezelő csomag, amely lehetővé teszi, hogy a szoftverek (elsősorban a játékok) közvetlenül együttműködjenek a számítógép video- és audio hardvereivel. A DirectX szabványos eszközként leegyszerűsíti a fejlesztést, és lehetővé teszi, hogy az alkalmazások a lehető leghatékonyabban használhassák a hardverekbe épített technológiákat. Ez azt is jelenti, hogy a DirectX már a Windows 95 óta szerves része a Windows operációs rendszereknek. A DirectX rendszeresen frissül, jelenleg a 12.0 verziószámnál tart.
Az Intel Arc specifikációban a DirectX 12 arra utal, hogy a GPU kártya maximálisan kihasználja a DirectX 12-ben rejlő lehetőségeket, vagyis a fejlesztők a GPU és eszközkezelője fejlesztésekor felhasználták a legfrissebb kiadás lehetőségeit.

A PCIexpress 4.0 az alaplapokon kialakított bővítősínek szabványára utal. Ezt a csatlakozót évtizedek óta fejleszti a PCI-SIG szervezet. A fejlesztés iránya a minél gyorsabb, magasabb órajelen történő működés, a szélesebb adatbusz, az alacsonyabb működési feszültség és fogyasztás. Jelenleg az 5.0-s sínekkel szerelt alaplapokra várunk, de már folyik a 6.0-s verzió kidolgozása.

2. ábra: Az XeSS működésének összehasonlítása az azt nem ismerő GPU-kal.
2. ábra: Az XeSS működésének összehasonlítása az azt nem ismerő GPU-kal. A kép forrása a hivatkozott cikk.

Az 1. ábrán látott táblázatban a három sorozat közötti hardverfelépítésbeli eltérést is látjuk. Az Xe-Cores a feldolgozó GPU magok, a Ray Tracing Units a sugárkövetéses számításokhoz használt egységek, az XMX Engines a mesterséges intelligencia feldolgozó blokkok számát, a Graphics Clock az átlagos! működési frekvenciát, a Memory a fedélzeti, GDDR6 szabványú videomemória (VRAM) mennyiségét, a Memory Bandwith azok sávszélességét, átviteli sebességét mutatja. Látható, hogy az Intel Arc 3 sorozat valóban belépőszintet, az irodai gépek szintjét jelenti, míg a hardcore gémereknek az A770 való.

Az A770 8 vagy 16GB VRAM-mal szerelt. Utóbbit az Intel saját gyártmányú Limited Edition kártyái kaphatják csak meg (3. ábra).

3. ábra: Az Intel Arc A770 Limited Edition kártyákat az Intel 16GB VRAM-mal szerelve fogja forgalomba hozni.
3. ábra: Az Intel Arc A770 Limited Edition kártyákat az Intel 16GB VRAM-mal szerelve fogja forgalomba hozni. A kép forrása a hivatkozott cikk.

Vegyük sorra a maradék specifikációkat! A GPU-k természetesen támogatják a változó frissítési gyakoriságot (VRR), ehhez kapcsolódóan az Adaptive Sync eljárást, a HDMI 2.0, illetve 2.1 csatlakozókat, és a HDR megjelenítést.
A VRR és a képernyőkbe beépített Adaptive Sync eljárás lehetővé teszi, hogy a képernyő képfrissítési gyakorisága (kép/másodperc Hz-ben) és a GPU képelőállítási, renderelési gyakorisága szinkronban legyen, megakadályozva a képszakadást és akadozást.
A HDR (High Dynamic Range) a színek kiterjesztett számú és dinamikus tartományát jelenti, amely képes megjeleníti a tartalom részleteit mind nagyon világos, mind nagyon sötét jelenetekben. Természetesebb és valósághűbb képet ad még szélesebb kontrasztú tartomány mellett is. A Windows 10 és Windows 11 operációs rendszerek támogatják a HDR megjelenítést. Kihasználásához természetesen HDR képes képernyőre vagy TV-re van szükség.
A HDMI (High-Definition Multimedia Interface) tömörítetlen digitális hang-mozgókép adatfolyamok átvitelére tervezett csatlakozó és kábel szabvány. Az Intel Arc VGA kártyákon kialakított csatlakozók alapvetően a 2.0-s szabványt képviselik, de a külső gyártók felszerelhetik kártyáikat a 2.1 szabványnak megfelelő csatlakozókkal is. A 4k UHD felbontású videók és játékok legalább 60-120Hz-es képfrissítéssel történő megjelenítéséhez mindenképpen HDMI 2.1 szabványú csatlakozóra és kábelre van szükség. További részletek a Talking VRR, HDR, and HDMI on Intel® Arc™ Graphics cikkben.

Reméljük, mielőbb viszontlátjuk az Intel Arc kártyákat az üzletekben, hogy egészségesebb verseny és kedvezőbb árak alakulhassanak ki a VGA kártyák piacán!

VÉGE.

Mennyire találtad hasznosnak ezt a cikket?

Válassz egy csillagot!

Szavazatszám: 0, Átlag: 0

Még nem szavazott senki! Legyél az első, aki értékeli ezt a bejegyzést!

Sajnálom, hogy ez a cikk nem volt hasznos számodra!

Segíts nekem, hogy jobb legyen ez a cikk!

Írd le, mit hiányolsz ebből a cikkből!

Email
Twitter
Facebook
Nyomtat
Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.